A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)

Réti László: Fejér megye tanácsköztársasági szervezete és pecsétjei

A Fejér-megyei közigazgatás szervezetéről és működéséről Kállay István igen jó és alapos tanulmányt közölt tíz évvel ez­előtt. 23 Tanulmánya azonban nem veszi figyelembe a közigazgatás szervezetére vonatkozó országos rendelkezéseket és azok hatását a megyei szervezetre. Ezért nem foglalkozik kellően a megyei szervezetben a tanácshatalom idején végbement változásokkal. így például mindvégig a tanács osztályait vezető népbiztosokról szól, holott a Kormányzótanács már említett március 28-i rendelete után ez a cím a megyéknél megszűnt. Vagy Közoktatási, Vallásügyi Szakosztályról beszél, holott ez később Művelődési Osztály lett. A Szocializálási, vagy Szocializáló osztály is csak az első időkben működött, majd dolga végeztével — a szocializálások befejeztével — átadta helyét a termelést irányító szerveknek. A Közellátási szakosztályt viszont előzőleg hívták Közélelmezésinek és csak a megfelelő népbiztosság nevének megváltozásával változott meg áp­rilis 4-e után ennek is a neve. A Kerületi Gazdasági Hivatalokról szóló rendelet megjelenése után azután feltehetően megszűntek a megyei tanács összes gazda­sági jellegű osztályai, illetve beolvadtak a Gazdasági Hivatal szer­vezetébe. Erre vonatkozó adatokkal azonban nem rendelkezem. így a továbbiakban a megyei tanács közvetlen irányítása alatt a következő osztályok működhettek: 1. Közigazgatási; 2. Igazság­ügyi; 3. Katonai rendészeti; 4. Művelődésügyi. 5. Népjóléti; 6. La­kásügyi. Fejér megyei sajátosság volt, hogy a megyei munkástanácsot kezdetben Forradalmi Néptanácsnak, majd Forradalmi Tanácsnak nevezték, Ennek megfelelően a helyi, járási és községi tanácsok egy része is Forradalmi Néptanácsnak nevezte magát. Az ideiglenes al­kotmány megjelenése után Fehérvármegye Munkás-, Katona- és Földművestanácsa lett a hivatalos elnevezés, de levélpapíron és pe­cséteken továbbra is használták a Forradalmi Néptanács elnevezést. Fejér vármegye további érdekes sajátossága a termelőszövet­kezeti hálózat kiépítésének rendkívül előrehaladott állapota. Erre mutat, hogy a megye valamennyi járásában működött a termelő­szövetkezetek járási felügyelősége és valamennyinek fennmaradt a pecsétje. Ismeretes, hogy a Földmívelésügyi Népbiztosság a terme­lőszövetkezeti hálózat mintaszerű kiépítését Somogy megyében kezdte meg, majd ennek befejezése után, másodikként Fejér me­gyében folytatta. Érdekes azonban, hogy míg Somogy megyéből eddig egyetlen járási termelőszövetkezeti pecsét került'. elő (a len­gyeltóti járásból) és más megyékből is nagyon kevés ilyen pecsét­tel rendelkezünk, addig — mint mondottam — Fejér megyéből valamennyi járáséval. A termelőszövetkezeti hálózat kiépítettsé­gére utal az a tény is, hogy Fejér megyéből viszonylag sok (16) termelőszövetkezet pecsétje került eddig elő. Teljesen hiányzanak ezzel szemben Fejérmegyében az Ipari Termelési Tanács és a Kerületi Népgazdasági Tanács, illetve a Ke­rületi Gazdasági Hivatal, vagy azok alárendelt szerveinek pecsét­jei. Ilyen pecsétekkel más megyékből — ha- nem ,is bőségesen —

Next

/
Oldalképek
Tartalom