A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Réti László: Fejér megye tanácsköztársasági szervezete és pecsétjei
A Forradalmi Kormányzótanács IV. sz. rendelete még március 25-én intézkedett a forradalmi törvényszékek felállításáról. E rendelet szerint a törvényszék tagjait a Forradalmi Kormányzótanács nevezi ki. Május 16-án jelent meg a Forradalmi Kormányzótanács XCIV. sz. „A forradalmi törvényszékről és a rögtönítélő eljárásról"' című rendelete, amely ezt a kérdést új alapokra helyezte. Eszerint minden megyében, a megye egész területére kiterjedő hatáskörrel, forradalmi törvényszéket kell felállítani melynek elnökét és tagjait a megyei munkástanács választja. 14 A rendelet kimondja, hogy ,,a forradalmi törvényszék hatáskörébe oly bűncselekmények elbírálása tartozik, amelyek a tanácsköztársaság fennmaradását és biztonságát, s általában a dolgozók uralmának forradalmi rendjét sértik vagy veszélyeztetik". A forradalmi törvényszékekhez vádbiztosokat és jegyzőkönyvvezetőket az Igazságügyi Népbiztosság nevez ki. Nagy jelentőséggel bírt a Forradalmi Kormányzótanács XCVI. sz. .,A kormányzótanácsi biztosokról" című rendelete, mely május 19-én jelent meg. Ennek értelmében a Kormányzótanács a megyék és városok élére kormányzótanácsi biztosokat nevez ki, akik „a helyi tanácsokat és intézőbizottságokat útmutatással látják el és azokat ellenőrzik". 15 A kormányzótanácsi biztosok tehát a központi kormányhatalmat képviselték a megyében, közvetlenül a forradalmi kormányzótanács nevében intézkedtek. A kormányzótanácsi biztosokat a Belügyi Népbiztosság javaslata alapján nevezte ki a Kormányzótanács. Egy június 19-i kimutatás szerint 24 megyében és a Kispesti járásban volt kinevezett biztos. 16 A kormányzótanácsi biztosok munkáját a Belügyi Népbiztosság irányította. Június 14-én jelent meg az Élelmezési diktatúra 1. számú parancsa, mely kerületi terményhivatalok felállítását rendelte el, a gabona, tengeri és hüvelyesek közszükségleti célokra való igénybevételével kapcsolatos teendők ellátására. A terményhivatal vezetőjét az Élelmezési diktatúra nevezi ki, kizárólag annak van alárendelve. 17 Amilyen jelentősége volt politikai téren a kormányzótanácsi biztosok kiküldésének, olyan jelentősége volt gazdasági téren a Kerületi Népgazdasági Tanácsok felállításának. A Népgazdasági Tanács 45. N. T. sz., „Kerületi Népgazdasági Tanácsok" című, június 15-én megjelent rendelete kimondta, hogy az országot gazdasági kerületekre osztják fel és minden kerületben Kerületi Népgazdasági Tanácsot állítanak fel. „A Kerületi Népgazdasági Tanács, mint a Népgazdasági Tanács szerve, a kerület összes gazdasági ügyeit intézi", tagjait a Népgazdasági Tanács jelöli ki, a szakszervezetek, a megyei és városi munkástanácsok, a termelőszövetkezetek és a kerületi ipari tanácsok képviselői közül. Elnöke a kormányzótanácsi biztos. A Kerületi Népgazdasági Tanács Kerületi Gazdasági Hivatalt állít fel, ennek osztályvezetőit a Tanács javaslata alapján a Népgazdasági Tanács nevezi ki. A Kerületi Népgazdasági Tanácsok felállításával a megyei munkástanácsok intézkedési joga gazdasági természetű ügyekben megszűnik, gazdasági jellegű szerveik és osz-