A Tanácsköztársaság Fejér megyében - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 2. (Székesfehérvár, 1969)
Pesti János: A katolikus egyház a forradalmak időszakában
nálni Sárospatak és Székesfehérvár között, abból áldás fakadhat az egész keresztény Magyarországra. A háború utolsó heteiben mindkét párt világosan látta, hogy politikai fordulat következik. A függetlenségi és a 48-as kör október 12-i választmányi ülésen bontakozni kezdtek az új politikai elrendeződés körvonalai, érthető, hogy Bükéi Ferenc és Hajós József már az indulásnál a célbajutás esélyével igyekezett elhelyezkedni. A hónap második felében a keresztényszocialista párt nagygyűlése határozati javaslatot fogadott el Budapesten, amelyben — noha Tisza István már három hónappal korábban bejelentette, hogy a háborút elvesztettük, a Wekerle kormány pedig lemondott — teljes bizalmát fejezte ki az országgyűlési keresztényszocialista pártnak, és követelte a mielőbbi békekötést, olyan alapon, hogy az biztosítsa a béke igazságosságát és tartósságát, s védje meg az ország történelmi határait. A fehérvári keresztényszocialistákat a rivális párt egyre növekvő ereje izgatta leginkább. Vezetőik végigtekintettek a szocialisták teoretikusainak munkásságán az utópikusoktól Marxon és Engelsen át Lassalle-ig, majd a magyar szociáldemokraták szervezkedésén 1868tól 1873-on át 1890-ig, s arra a következtetésre jutottak, hogy a keresztény mozgalmak nem tudnak felmutatni ilyen agitálást, a politikai életben ilyen nem lekicsinyelhető tényezőt, ezért fontos a keresztényszocialisták nagyobb arányú térfoglalása. Jobb híján Bilkei plébános kemény összetartásra hívta fel hallgatóit a felsővárosi katolikus kör népszövetségi értekezletén, s nem sokkal később a katolikus kör kebelében megalakult a pedagógiai szakosztály, amely szintén a szociáldemokrata szervezkedést volt hivatva ellensúlyozni. Október végén és november elején — nem sokkal Budapest mögött — egymás után jöttek létre a demokratikus átalakulás legkülönbözőbb formái Székesfehérvárott is, elsősorban a Nemzeti Tanács Fejér megyei Bizottsága, tagjai közt a tavasszal valóságos belső titkos tanácsossá kinevezett Prohászka Ottokárral, akinek gyors intézkedései közé tartozott szózatot intézni a papsághoz. A szózatban hamis lelkesedéssel hirdette: „Sokáig vártunk e nagy történelmi korszakra; vártunk — s nem hiába . . . Tegyünk meg mindent, hogy megértve a mai helyzetet, ezt a független Magyarországot magunk s gyermekünk számára biztosítani tudjuk. 45 Az első pillanatra szokatlan hang magyarázatát a folytatás adja, amelyben int a püspök, hogy most, az átmeneti időben, a szabadság szellemétől megittasulva, a túlzók maszlagjától elkábulva föl nem borítsuk „a belső rend és nyugalom alapjait". A rend és nyugalom „alapjainak" védelméhez tartozott, hogy amikor a székesfehérvári városi tanács csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz, Prohászka a keresztényszocialisták azon vezetőiből, akire a „terror pusztító viharaiban" 46 számítani lehetett, megalakította a párt „intéző bizottságát". A párt a függetlenségiekkel és a kisgazdákkal karöltve képviselőjelöltet állított a Károlyi-kormány készülő képviselő választására. Céljuk volt a Nemzeti Tanács Fejér megyei Bizottságának átalakítása, szervezni kezdték a polgárság különböző rétegeit, s felvonulást rendeztek a Nemzeti Tanács elé, de törekvésükben nem
