A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)

Fitz Péter: A Magyar Nemzeti Tanács Fejér megyei Bizottságának tevékenysége

legyen, keressék meg a székesfehérvári államépítészeti hivatalt, hogy a vármegye területén lévő és felügyelete alatt álló elhanyagolt épületek javítását rendelje el, illetőleg a felettes hatóságokhoz ez ügyben előterjesztést tegyen. Azt is kérték, hogy a községek hasonló javításokra építőmunkásokért a székesfehérvári munkaközvetítő irodához forduljanak. A megyei Nemzeti Tanácsban a nagybirtokosok és baloldali magatartású egyének mellett radikálisok és szociáldemokraták is voltak. Köztudomású, hogy a megyei hatóságoknál a polgári befolyás érvényesült, és ezt a baloldaliak csak nehéz küzdelem árán tudták volna megtörni. Erre akkor sem került sor, amikor a Nemzeti Tlanács valóban válságba került. Ez az 1919. február 3-i megyei törvényhatósági bizottsági közgyűlés napján történt, amikor az eseményekkel szemben kellett volna állástfoglalnia A közgyűlésen az ellenforradalmi megnyilvánulások során Pajzs Pált és Steiner Gézái kigúnyolták, s a kormánybiztos, Kövess Emil nem lépett fel védelmükre. Ezen az estén Kenessey Gyula lemondott elnöki tisztségéről, mivel a közgyűlés határozata ellen állástfoglalni nem kívánt. A következő ülésen február 6-an azonban Reich Alfréd, Pajzs Pál és Steiner Géza ismét megkérték az elnököt, hogy tisztségét foglalja el. A városban és a megyében a hatos bizottság kormányozott ekkor, és a Nemzeti Tanács attól tartott, hogy a proletariátus a polgári rend megdöntésére irányuló cselekményeket fog végbevinni. Így a három párt megegyezése alapján visszahívták Kenessey Gyulát is. A tanács kizárta soraiból azokat, akik a február 3-i közgyűlést nem ítélték el. A tanácsnak néhány tagja a felszólítás kapcsán lemondott, de ezek helyét már nem töltötték be. Megállapítható ugyanis, hogy a lemondott, valamint a kizárt tagokkal a tanács demokratikus oldala erősödött, és ezek után némi Dalratolódás is érződött tevékenységében. Lehetséges azonban, hogy ez az általános politikai balratolódás eredménye is volt. A Tanácsköztársaság kikiáltása után, március 24-én a Nemzeti Tanács 12 tagja összejött, és kimondták feloszlásukat: „A proletárdiktatúra megalakult, ezzel a nemzeti tanácsok működési köre véglegesen megszűnt... mondja ki a tanács feloszlását, és egyúttal jegyzőkönyveit és irattárát, valamint pecsétjét a vármegye közigazgatásának vezetésére kirendelt háromtagú direktóriumnak a vármegyei levéltárba leendő elhelyezés végett az elnök adja át." A megyei Nemzeti Tanács ellentmondásos időszakban állt helyt. Népellenes tevékenységet nem folytatott: a függetlenségi, a radikális párt, a szociáldemokraták együttműködése nem volt annyira kiélezett, mint a városi szerv esetében láttuk. Tagjai belátták, hogy március 21-e után nincs már rájuk szükség, és a hatalmat átadták az utolsó ülésen megjelent megyei direktórium képviselőinek.* Fitz Péter Források FML. Fejér megyei Nemzeti Tanács jegyzőkönyvei 1918. november 4.—1919. március 24. Uo. Fejér megyei Nemzeti Tanács iratai 1918—1919. Uo. Fejér vármegye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyve 3/1919. kgy. sz. Fejér megyei Napló 1919. Székesfehérvár és Vidéke a Népszava 1919. Székesfehérvári Friss Űjság 1918. * A III. Fejér megyei Diáknapok alkalmából arany fokozatot nyert pályamunka.