A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)
Farkas Gábor: politikai irányzatok és küzdelmek Fejér megyében az őszirózsás forradalom idején
kozatban is közzé tettek. Eszerint a Munkástanács abban az esetben járul hozzá a Károlyi párti kormánybiztos kinevezéséhez, ha az, a szocialista fejlődést elősegíti, szabad kezet ad a szociáldemokratáknak a szervezkedésre és természetesen a hatalom megszerzésére indított munkájukat nem gátolja. A polgári kormánybiztostól azt követelte a Munkástanács, hogy járuljon hozzá a szocialista termelőszövetkezetek azonnali szervezéséhez. 8 o A szociáldemokraták most már Fejér megyében is hirdették a szövetkezetek szükségességét. Tudták, hogy a nincstelen falusi lakosságot csak ezen keresztül sikerül megnyerni teljesen a szocializmus ügyének. A nyilatkozatban természetesen nem a politikai célt állítják a legfontosabb helyre, hanem a gazdaságit. A termés biztosítása végett léptek fel tehát a termelőszövetkezetek alakítása mellett. A kérdés érdekessége az, hogy korábban még a földosztást, a kormány által képviselt agrárprogramot tartották egyedüli megoldásnak, de február eleje óta már más, a korábbi nézettel gyökeresen ellentétes álláspontot foglaltak el. Ennek az a magyarázata, hogy Hamburger Jenő két ízben is járt Székesfehérváron, és a földkérdésben a pártközpont álláspontját fogadtatta el a megyei pártvezetőséggel. Ezek a feltételek egy polgári kormánybiztos számára szinte ultimátum jellegűek voltak. Tudatában volt annak, hogy a megyében a kormányon lévő pártok között is erős nézeteltérések lesznek. A kormány, amely ezekben a napokban kezdte a földreform előkészületeit megvalósítani, most két tűz közé került. Amíg azonban sikerrel vívta meg a harcot a földreform kérdésében a nagybirtokosokkal, addig a politikai baloldallal szemben álláspontját érvényesíteni nem tudta. A polgári kormánybiztossal szembeni nyilatkozat értelmi szerzője Steiner Jákó volt. Ezzel az volt a célja, hogy a kormánybiztos meghátráljon, és ne is foglalja el helyét. A szociáldemokraták azt gondolták, hogy ez esetben a hatos bizottságot továbbra is intézkedési jogkörében meghagyja a kormány. Tolnay Lajos megyei kormánybiztos február 15-én érkezett meg hivatalába. Nyomban értesült azokról a problémákról, amelyek személyével kapcsolatosak voltak. Már másnap, 16-án felfüggesztette a hatos bizottság által hozott határozatot, amelyben az alispán és a tisztifőügyész ellen fegyelmi eljárást rendeltek el. A kormánybiztos ekkor az 1919. évi XVI. néptörvény 15. szakaszára hivatkozott, amely szerint a törvényhatósági bizottságok és közigazgatási bizottságok mindaddig szünetelnek, amíg újjáválasztásuk meg nem történik. 81 Tehát a Közigazgatási Bizottság nevében hozott hatos direktóriumi határozat éppúgy érvénytelen, mint a Károlyi József által a közgyűlésen benyújtott és egyhangúlag elfogadott bizalmatlansági indítvány. A megyei Nemzeti Tanácsban a szociáldemokrata tagok Tolnay Lajosnak ezt az első intézkedését törvénytelennek minősítették, és egyben szorgalmazták, hogy a Nemzeti Tanács hasonló értelemben nyilatkozzék. A polgári befolyás alatt álló Nemzeti Tanácstól ezt az elítélő nyilatkozatot kicsikarni nem lehetett. Ebben a testületben ugyanis a hatos direktórium működése alatt politikai eltolódást nem sikerült elérni. Továbbra is túlnyomó többségben voltak a függetlenségiek és Károlyi pártiak. Az emlékezetes közgyűlés utáni nemzeti tanácsi ülésen, február 6-án a lemondott elnököt a pártok nevében Steiner Géza, Pajzs Pál, Reich Alfréd ismét felkérték, hogy helyét foglalja el. Ugyanakkor a tanács tagjaival szemben kizárólag csak azt a követelményt állították, hogy a bizalmatlansági indítványról nyilatkozzanak. Az első ülésen 11 megyei nemzeti tanácsi tag elhatárolta magát az indítványtól, köztük a tanács elnöke, a szociáldemokraták küldöttei, a radikális pártiak, azután Reich Alfréd, Grünfeld Pál. A következő ülésig 17 további elítélő nyilatkozat született, köztük Kálmán Vince nyugalmazott főszolgabíróé is, aki viszont azonnal jelezte, hogy
