A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)

Farkas Gábor: politikai irányzatok és küzdelmek Fejér megyében az őszirózsás forradalom idején

tagságát továbbra megtartani nem óhajtja. Néhány tag nyilatkozata pedig február 20-ig nem érkezett meg a tanács elnökéhez, így azok tagságát törölték (Grieger Miklós, Mattá Árpád, Manndorf Géza, Prohászka Ottokár, Horváth Gyula)*

2 7. A szociáldemokraták politikája a Tanácsköztársaság létrejötte előtti hetekben. Horváth János kormánybiztos február 12-én megérkezett a városba, hivatalosan mégis csak 18-án foglalta el hivatalát. Egyik legfontosabb feladatának a hatos direktórium által elkezdett szervezőmunkák folytatását tartotta. Horváth János kormánybiztosi tevékenysége szorosan kapcsolódik a hatos bizottság munkájához. A' rendőrkapitányhoz írott levelében kérte, hogy a munkásság szervezkedéséhez a rendőrség is adjon meg minden segítséget, hiszen ezzel a Népköztársaság rendjét erősítik. Ugyanakkor felhívta a figyelmet egyes polgári rétegek nyugtalan magatartására is, amelyek politikai tevékenysége veszélyesen az ellenforradalom felé csúszik.

83 A baloldali szervek február végén és március elején is heves vitákat folytattak a polgári pártok vezetőivel. Különösen négy személy ellen folyik a szociáldemokraták részéről alapos támadás: (a függetlenségi párt két vezetője, Krausz Zsigmond és Holly Géza, valamint a keresztényszocialista Ketskés Elek és Marossy Arnold). Továbbra is politikai támadást vezetnek a baloldaliak az egyházi nagybirtok ellen, ahonnan a földreformnak demagóg értelmezésű felfogását propagálták. A Fejér megyei Napló sokat cikkezett a reformról, és erős bírálatban részesítette a szociáldemokraták agrárprogramját is. A szociáldemokraták körében erre az időre már feladták a földosztással kapcsolatos elképzeléseket. Az agrárkérdésben véglegesen a február 2,3-i pártgyűlésen fogalmazták meg és fogadták el az új álláspontot. Persze agitációs célra a reform gondolatát még ezek után is felvetették, de a kormányrendelet után annak megvalósítása érdekében semmit sem tettek. A rendelet végrehajtását már hatósági útra terelték, s amikor a birtokrendező bizottságok megalakultak és szerte a megyében megkezdték munkájukat, ezzel párhuzamosan bontakozott ki a termelőszövetkezetek létrehozására irányuló agitáció, majd annak gyakorlati végrehajtása is. A sajtóban ezek után már csak a hatóságok közleményeit lehet találni a reformmal kapcsolatosan. Február 23 után a megyében a birtokrendező bizottságok mellett megkezdte működését a szövetkezetek alakítására egy másik bizottság is, amelynek a vezetője Simon József volt. A szövetkezetek gyorsabb szervezése érdekében a megyébe a földművesszövetség újabb két embert küldött.

84 A szociáldemokraták február 23-i nagygyűlése a baloldali mozgalom fejlődése szempontjából nagyjelentőségű volt. Itt alakították ki véglegesen a pártvezetőséget, amely a Tanácsköztársaság idején a városi és a megyei hatalom gyakorlásában részt vett. A nagygyűlés megszüntette a pártelnöki tisztséget, de Steiner Jákó továbbra is vezetőségi tag maradt,

85 A városi kormánybiztos azonban nem kapott pártvezéri szerepkört. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy befolyása még a megyére is kiterjedt. Kormányhatósági szinten ugyanis ő képviselte a szocialista eszmék gyakorlati megvalósítását a megyei polgári beállítottságú kormánybiztossal szemben. A megyében nem siettek a néptörvények azonnali végrehajtásával. Tolnay kormánybiztos például lépéseket sem tett, hogy a néptanácsot kinevezze. Horváth János viszont február 27-én létrehozta a törvényhatósági bizottság helyébe lépő néphatalmi szervet. Tagjai között ott találjuk a szociáldemokrata párt vezetőinek legnagyobb részét: Steiner Jákót, Velinszky Lászlót, Farkas Lajost, Pálinkás Sebőt, Sütő Ferencet, Fekete Józsefet, Wagner Józsefet, Katona Nándort, Süveges Istvánt.