A Polgári Demokratikus Forradalom Fejér megyében 1918-1919 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 1. (Székesfehérvár, 1968)

Farkas Gábor – István Sarolta – Móra Magda: Földkövetelő mozgalmak Fejér megyében 1918. november – 1919. március között

Ezen jelentésemhez csatolom a város haszonbérbe adott földjeiről készített kimutatást, amely szerint a város által bérbeadott föld összterülete: 4263 hold 305 négyszögöl, ezen terület a kimutatás szerint túlnyomólag 4 holdas parcellákban van a közönség használatára kiadva, tehát nincsen olyan terület, amely egy tagban középbirtok, vagy tanyagazdaságképp lenne bérbeadva. A várossal szomszédos pusztákból a földbirtokreform céljaira, igényjogosultjainak kielégítésére megszerzendő területekre vonatkozólag a gazdasági ügyeket ellenőrző bizottság véleményének meghallgatása után a Fejér megyei Gazdasági Egyesülettől beszerzett adatokat az alábbiakban jelentem. A gazdasági felügyelő kijelentése szerint az alábbi puszták a megyei igényjogosultak részére nem okvetlenül szükségesek, mert azok igényei az egyes községeket körülövező, így hozzájuk közelebb eső uradalmak területéből kielégíthetők lesznek. 1. Fövenyi gazdaság (Zichy János gróf tulajdonos, bérli Witz Adolf) szántóföld terület kb 2200 hold 2. Börgöndi gazdaság (hitbizomány) szántóföld terület kb 2038 hold 3. Kisfalud puszta (Merán Jánosné gróf tulajdonos, bérlik Salzgruber és társai) szántóföld terület kb 955 hold 4. Csala puszta (Kégl György tulajdonos) szántóföld terület kb 1251 hold 5. Mária major (Wáhl Ernő tulajdonos) szántóföld terület kb 1257 hold összesen: 7701 hold Ezen területeknek a városhoz csatolása esetén kielégíthetők lesznek a székesfehérvári igényjogosultak olyanformán, hogy azok a városhoz közel juthatnak földhöz; az igényjogosultak kielégítése után a még fönnmaradó terület, tekintve az ott már meglévő tanyagazdasági épületeket, középbirtok vagy tanyagazdaságképp lenne bérbe vagy saját kezelésbe adható. A város által eddig bérbe adott földek, — 4263 hold — egymagában kevés lenne az igényjogosultak kielégítésére annál is inkább, mert az új földreform-törvény szerint földöz juttatandók lesznek a leszerelt, földműveléssel a háború előtt is foglalkozott polgárokon kívül, akik eddig összeirattak, még mások is pl. gazdasági oklevéllel bírók, hosszabb ideig földbérlettel foglalkozottak és egyebek is. Székesfehérvár, 1919. február 18. Csik s. k. Jelzet: Székesfehérvár város tanácsának iratai. 1919—2122. sz. (Eredeti kézzel írott jelentés.) 24. 1919. március 1. HÍRADÁS A SZILFAMAJORI, SÁRSZENTÁGOTAI ÉS BELSÖMAJORI TERMELŐSZÖVETKEZET ALAKULÁSÁRÓL Virág Ignác elvtársunk közreműködésével Szilfamajorban, Sárszentágotán és Belsőmajorban a gazdasági cselédek megalakították a közös termelőszövetkezetet. Tagokat még vesznek fel maguk közé, de csak kizárólag szociáldemokrata meggyőződésű földmunkásokat. Fölkeresték küldöttségileg az országos szövetséget is, és így pár napon belül megtörtént az átvétel, és megkezdődik a közös termelés.