Ez Van, 2004 (1. évfolyam, 1-9. szám)
2004-06-01 / 4. szám
Lapszámunk mottója: 4 szem között sok minden történhet” EZ VAN Szórakoztató Magazin Szerkeszti a szerkesztőbizottság Főszerkesztő/Felelős kiadó: Dr. Hámori Péter Tördelőszerkesztés: VIRTUALSUGAR Főszerkesztő-helyettes: Tóth Tibor Albert Fotó: Pápai Gábor Marketing: Fegyvemeki Erika (718) 686-0324 Hirdetés: Bállá Károly, Bállá Éva (718) 431-1425 Szerkesztőség és Kiadóhivatal: HÁMORI Inc. PO. Box 87 New York, NY 10150 Telefon: (212) 725-1211/224 Fax: (212) 684-6327 Email: magazin@ezvan.net Hirdetési díjszabások: 1/1 oldal $ 600,00 1/2 oldal $ 300,00 1/4 oldal $150,00 1/8 oldal $ 75,00 1/16 oldal $ 37,50 Színes oldalak: 25% felár Előfizetés egy évre: $ 30,00 Fizetés: csekk vagy money order, melyet a HÁMORI Inc. részére kérjük kiállítani Címlapon: MASI Keresse korábbi lapszámainkat! MN C7 l/Snl Mottó: A sajtóhibák növelik t mm V Cl I I • a példányszámot?” Ezt, a kérdőjellel írt mottómat nemigen fogadom el, de nem is követem annak intelmeit. Lapunk példányszámát nem ezzel a metódussal szándékozom növelni, beérem, és boldog vagyok, hogy előfizetőink és vásárlóink száma enélkül is napról-napra növekszik. Igaz, ha nem is szándékosan, azonban csak-csak előfordulhatnak sajtóhibák magazinunkban - melyik újságban nem -, de természetesen az idevonatkozó kőbevésett nyelvtani szabályokat igyekszünk betartani. Hogy csak néhány példát említsek: alany után írjuk az állítmányt, nem írunk a pontos „j” betűt az „ly" helyett, a tárgyesetet egy „t”-vel írjuk, a múlt időt pedig kettővel, ezt nem cseréljük fel, hiszen még „múlt időben lévő tárgyesetről" nem hallottunk, nem igaz? Vagyis Leiter Jakab példányszámnövelő íratlan törvényére a válaszunk egyetlen szó: NEM! A megjelentetett írások mellett még nagyobb figyelmet fordítunk a hirdetésekben esetleg fellelhető sajtóhibák kiküszöbölésére. Előfizetőink mellett hirdetőinknek is hálával tartozunk, hiszen nekik köszönhetjük, hogy a nem csekély költséggel készülő magazinunk továbbra is megjelenhet. Ezzel kapcsolatban igen sok együtt érző levelet kapunk. Egyik aggódó levélírónk aziránt érdeklődik, miként tudjuk a 2,50 dollárba kerülő lapunkat borítékban 1,29 értékű bélyeggel kiküldeni. Hol a mi hasznunk? A jó szándékkal feltett kérdésére válaszom az, hogy alapítványunk magyar tagjai közül egy névtelenséget kérő szponzorunk teszi lehetővé, hogy ne „gyalog", össze-vissza ragasztva, tűzőgéppel átlyukasztva kapják kézhez olvasóink magazinunkat. És itt még nem említettem a terjesztés mellett felmerülő nyomdai, papír, lektorálás, korrektúrázás és egyéb költségeket. Van egy újabb bizonyítékom arra, hogy miért is nem tesszük magunkévá a mottómban leírtakat Ugyanis, ha a hirdetésekbe, PR cikkekbe sajtóhiba kerül, akkor bizony elégedetlen lesz még a legjobb szándékú hirdetőnk is. Ezek a sajtóhibával megjelent hirdetések nem csak anyagi, hanem erkölcsi károkat is okozhatnak a számunkra nagyon fontos hirdetőinknek. Amazonban álljunk meg egy percre e kérdésnél. Ugyanis a hiba nem minden esetben a „mi készülékünkben” keresendő. Néha olyan lay-outokat kapunk a hirdetni szándékozóktól, amelyek majdhogynem közölhetetlenek. Van nekem egy saját gyártmányú szlogenem - nem is egy -, de most csak az idevonatkozót írnám le. Én a gyakran használt anyanyelv helyett minden esetben ÉDESANYÁNK NYELVE kifejezést használom. Na ezek az előbb említett, de szerencsére nem gyakori hirdetési layoutok olyan orbitális hibákat tartalmaznak, melyek nem csak édesanyánk nyelvét teszik tönkre, hanem egész egyszerűen úgy fogalmazásuk, minta grafikáik primitívek. Hogyan közöljünk egy olyan hirdetést, mely évek óta különböző orgánumokban pontatlanul jelenik meg, még az elnevezés is hibás, azaz a képen feltüntetett termék neve nem egyezik a szövegben olvasható elnevezéssel! Valószínűleg a hirdetőcég grafikusa egyszerűen „átkeresztelte" a termék nevét, és ezt a hirdető hosszú hónapok óta nem vette észre. Másik nagyon nehéz kérdés a hirdetésük többszöri megjelenését igénylők utólagos reagálása. Itt most nem azokról teszek említést, akik mondjuk egy évre előre megrendelik hirdetéseiket Azokról viszont annál inkább, akik szóban a gentleman agreement íratlan törvényei alapján közük velünk, hogy folyamatosan mehet a hirdetés, legalábbis addig, amíg azt le nem állítják. Amikor lapunk megjelenésével egyidejűleg azonban az a bizonyos kis számlácska is megérkezik hozzájuk, csodálkozva hívnak fel bennünket, hogy miért is tettük be ismét a hirdetést, hiszen ők csak egyszeri megjelentetésre számítottak. „Elfelejtik”, hogy mit is kértek néhány héttel azelőtt, lehet talán azért, mert éppen pang az üzletük, vagy növekedtek kiadásaik, vagy adót kell a napokban befizetni. Persze ezeket a félreértéseket minden esetben sikerül tisztáznunk, egyébként sem gyakori esetekről van szó. Tulajdonképpen nincs szükség egy új korszakalkotó ötlet bevezetésére ahhoz, hogy az általunk valóban nagyra becsült és számunkra létfontosságú hirdetőinkkel ezeket a félreértéseket elkerülhessük. A világ összes újságjainak kiadói a lapjaikban megjelent hirdetések, Public Relations cikkek, közlemények megrendelésével együtt, azok ellenértékét előre kérik. így minden félreértés elkerülhető, hiszen ez nem bizalmatlanság. Számunkra a kedves előfizetőink is nagyon fontosak, ők is előre fizetik az egyéves előfizetési díjat, biztosak benne, hogy nem rohanunk el a befizetett 30,00 dollár összeggel, hanem folyamatosan küldjük minden hónapban lapunkat, és így lesz ez akár decemberben is. Lényegében ezt kérjük hirdetőinktől is, és ha ez megvalósul, akkor elmondhatjuk Shakespeare szavaival: „Mindenjó, ha a vége jó”. Dr. Hámori Péter főszerkesztő Én a gyakran iáit anyj helyett az “édjeeanyánk kifej íasználonT EZ VAN -1. évfolyam 4. szám, 2004. június 2. oldal MM
