Evangéliumi Világszolgálat, 1955 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1955-01-01 / 1. szám
2 EVANGÉLIUMI VILÁGSZOLGÁLAT mi igazságosságot és rendet hoz létre, mely kizár minden szegénységet és mindenki részére egyenlő anyagi, társadalmi, szórakozási, politikai és nevelési lehetőségeket biztosit. Ugyanigy az ő gondolatainak és lelkének elfogadása irt ki minden háborút és az azok következtében járó fogságot és elnyomatást. Az emberi agyak Jézus gondolatára való átformálódása hozza meg a bűnözések megszűnését és a börtönöknek iskolákká alakítását is. Minden vonatkozásban a gondolat, az eszme, isteni valóságában mondva az Ige képes belülről átformálni a világot és valóban Isten kegyelmének paradicsomává változtatni. Éppen ezért lett Jézus az Isten igazságainak (parancsainak, törvényeinek, rendeletéinek, tanitásainak, szabályainak, utasításainak, tanácsainak) hirdetőjévé, propagálójává. Igen, modern szót használva: Jézus ideológiailag akarta átformálni, átalakítani az emberek agyát, szivét és lelkét. Ebben az ideológiai hadjáratában pedig — hogy megint mai, bár most rossz értelemben használt szót mondjunk — meg akarta mosni az emberek agyát: értelmét, szivét, lelkét. A helyzet az, hogy a mai bolsevista-kommunista érdekszövetség a maga téves és megtévesztő tevékenységében és világuralmi céljának érdekében, a maga romboló módján, Jézusnak mind a két meglátását elsajátította és alkalmazza, anélkül, hogy Jézus tanítását, az Igét elfogadná. A kommunisták legerősebb fegyvere a gondolat. Kina százmilliónak a kommunista érdekszférába beleszoritása, egyéb sajnálatos tényezők mellett, elsősorban annak tulajdonítható, hogy a hatalmas birodalom meghódításához elégséges kínai agyába tudták belebeszélni, belepropagálni, bele-“prédikálni” alapvetően téves és ennélfogva végső eredményben romboló alapelveiket. Másutt is igy történt és történik. Ezt pedig az “agymosás” eszközének a maguk módja szerint való használatával tették és teszik másutt is mindenütt. Jézus ezt a módszert használta, isteni igazságai érdekében. Tanítványai agyát három éves állandó tanítással és példaadással mosta ki a téves gondolatoktól, melyek helyébe az Igét plántálta. “A Jézus Krisztusnak vére megtisztít minket minden bűntől”; “Szükség néktek újonnan születnetek... ha valaki nem születik víztől és lélektől, nem mehet be az Isten országába”, — ezek a kifejezések erre a megmosatásra utalnak, mely előkészíti a helyét Isten ama gondolatainak az emberben, melyek gyümölcseiket “az Ur jókedvének esztendejében”, az “Urnák kedves esztendejében” hozzák meg. Abban az egész világot sorsdöntőén átfogó ideológiai háborúban, mely az istentagadó materiálisták és az Isten lelkének emberei (sajnos aránylag csak kevés keresztyén ilyen) között ma folyik, feladatunk az, hogy mi naponta fürödjün meg, mosódjunk meg az Ige tiszta vizében, tisztuljunk meg a Lélek tisztitó tüzében és “propagáljuk” az Ur valóban felszabadító, szegénységtől, elnyomástól megszabadító igazságát. Amilyen szorgalmasan, odaadóan és áldozatosan (!) igyekszik minden kommunista az emberek agyát mosni és átalakítani az ő gondolataik lakóhelyévé, olyan, sőt határozottabb szorgalommal, odaadással és áldozattal (!) kell minden megragadható alkalommal hirdetniük és megvalósítaniuk Isten gondolatait a keresztyéneknek, hogy végbemenjen az “Urnák kedves esztendeje”, a Jézus királyságának korszaka. Bármi történjék is az idén vagy azután az ideológiai háború kapcsán, egy dologról egészen biztosak lehetünk, amint arról Jézus egészen biztos volt, amikor az idézett Esaiás-i részből kihagyta az utolsó mondatot, azt hogy “hirdessem Isten bosszuállásának napját”; biztosak lehetünk afelől, hogy ha az emberi butaság, gonoszság és tévedés miatt ki is tör valami rettenetes háború a népek között, az nem az Isten bosszuállásából fog történni. Az az Isten, akit mi Jézuson át ismerünk, nem a bosszuállás és rombolás Istene, hanem olyan Atya, aki a Kelet és Nyugat embereinek egyaránt jókedvet, kedvességet, szeretetet: életet kínál fel. Ezt hirdeti meg Jézus. Meghirdeti! Nem reánk kényszeríti. Olyan ez, mint mikor pályázatot hirdetnek egy állásra, munkára, tételre, ösztöndíjra. A pályázat mögött ott van a kezesség, hogy a nyertes megkapja a dijat. De sem a pályázathirdetés, sem a dij, a biztosíték nem ér semmit annak a számára, aki nem él a pályázás lehetőségével. Rajtunk, embereken múlik sok dolog. Teremtő lehetőség van a kezünkben, rendelkezésünk alatt. Nagy mértékben rajtunk múlik az, hogy mindent, mi magunkat is elnyelő szörnyeteget teremtünk-e, vagy a Lélektől nyilván támogatva olyan dolgot tudunk teremteni, hogy mint mikor Isten teremtette a földi világot és mindenre rámondta, úgy mi is tudjuk alkotásainkra vele együtt rámondani: “Imé, minden igen jó”! Kétségtelenül: gondolatainktól függ sorsunk és az emberiség sorsának alakulása. Gondolataink helyessége pedig attól függ, hogy Jézus gondolataiban “agymosást” rendezünk-e magunk és mások számára elég gyakran, mielőtt az egész világ és benne mi is arra jutnánk, hogy a kommunisták kezdjék mosni a mi agyunkat. A lelki felfegyverkezés nagyon alapos munkát és állandó ilyenirányú törekvést igényel. Mivel pedig a legnagyobb és kimeríthetetlen igazságokról van szó az Isten szerint való életfolytatásban és teremtő együttmükö-