Evangéliumi Világszolgálat, 1953 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1953-01-01 / 1-2. szám

10 EVANGÉLIUMI VILÁGSZOLGÁLAT hiánya miatt vész el az ország, az egyesek nem­­szolgálásának bűne miatt vész el. A magyarság­ért való evangéliumi keresztyén szolgálat tehát egyszerűen abban áll, hogy minden egyes ember a maga személyében vállal egy könyörtelen har­cot: a magában való bűn ellen. A fájóan eleven miértekre itt van az “azért” és itt van a miértek eltörlésének “hogyan”-ja. Mert változhatatlan és változatlan Istennek a próféciában hangzó szava, emberi kínzó miértek­nek feloldása, vágyaknak és nemzeti törekvések­nek örök próbája és örök biztatása: “Térj vissza és nem bocsátom reátok haragomat, mert kegyel­mes vagyok én. Ezt mondja az Ur, nem harag­szom mindörökké!” Halljátok? “Térj vissza... nem haragszom mindörökké!” Ámen. 8. Záró imádság. Istenünk, Atyánk, Igéd sza­vára még jobban érezzük, hogy csak a te nagy kegyelmedből vagyon, hogy még nincsen végünk. Hálaadással hajtjuk meg hát most fejünket ezért a kegyelemért. Kifürkészhetetlen terved, hogy miért bennünket tartottál meg és miért annyi másnak bevégezted e földön való életét. Nem is kutatjuk ennek okát, hanem inkább elvesszük kezedből életünket és kérünk Téged, használj bennünket eszközeidül. A Te nagyságos dolgaid láttassanak meg életünkön, legyünk akaratod hordozói, életünk által váljék nyilvánvalóvá min­deneknek, hogy Te vagy Ur e világmindenség minden jelensége és élete felett, életünk által mutattassék meg igazságod és elfogyhatatlan ke­gyelmed. A Te terved megáll, könyörgünk, hogy mi is megállhassunk benne, mi magyarok, kik Te néped akarunk lenni elnyomatásban és dicső­ségben, szenvedésben és örvendezésben, életünk­ben és halálunkban. Az Ur Jézus által. Ámen. 9. Mi Atyánk, ki vagy a mennyekben, szen­teltessék meg a te neved. Jöjjön el a te orszá­god, legyen meg a te akaratod, mint a menny­ben, úgy a földön is. A mi mindennapi kenye­rünket add meg nekünk ma. És bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk »oknak, akik ellenünk vétkeztek. És ne vigy minket a kisértésbe, de szabadíts meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség, mindörökké. Ámen. 10. Énekkel dicsérjük Istent: (196. dicséret, XXXVIII. zsoltár dallama — Haragodnak nagy voltában ...) 1. Uram! bűneink sokasága, És rút­sága Érdemli haragodat; Méltók vagyunk, hogy ellenünk Szent Istenünk, Felemeld^ ostorodat. — 2. De tudjuk, hogy ki megvallja, És átallja Bű­neit s hozzád megtér: Azt nem hajtod el előled, Sőt tetőled Bünbocsánatot az nyer. — 4. Szánj meg Uram, ily ügyünkben, S megtörtünkben Függeszd fel ostorodat: Oh, hajtson hozzánk bé­kére Fiad vére S felejtsd el haragodat. 11. Adakozás végett hirdetjük a szétszórtság­ban élő magyarság lelki szükségeit és az Evan­géliumi Világszolgálat ügyét. Adakozzanak a hi­­vek tudván, hogy a jókedvű adakozót szereti az Isten. 12. Áldás. A mi Urunk Jézus Krisztus ke­gyelme, az Istennek szerelme és a Szentlélek közössége legyen és maradjon mindnyájan tivé­­letek mindörökké. Ámen. 13. A magyar himnuszt énekeljük: “Isten áldd meg a magyart...” 14. Csendes imádsággal fejezzük be istentisz­­tiszteletünket. (Ezt az istentiszteletet Dr. Harsányi András református lelkész irta.) VASÁRNAPI ISKOLA Rovatvezető: Dr. Tunyogi Csapó András, Címe: 6712 Jersey Ave., Cincinnati 33, Ohio, U.S.A. MÓZES GYILKOSSÁGA ÉS ELHÍVATÁSA 2. Móz. 2:15-3:1-21. Legutolsó alkalommal arról hallottunk, hogy miképpen mentette meg Isten Mózest, azt a fiút a halálból éppen annak a királynak a leánya által, aki halálra kereste őt. Most lássuk mikép­pen munkálkodott Isten tovább. 1. A mai történet eleje úgy mutatja, hogy bizony nem sokat tett, sőt az egész terv veszély­ben forog a kiválasztott ember, a Mózes gyilkos­sága miatt. Hogyan is van ez a dolog? Mózes nagyon szerette a népét és népe iránti szerétéi­ből — csaknem azt mondhatnám hazaszeretetből, — ölt. Ezzel azonban nemcsak hogy gyilkossá lett, — ami már magában is súlyos bűn —, ha­nem veszélybe hozta Isten tervét, mert el kellett menekülnie az idegenbe és hogyan lehetne re­mélni, hogy onnan a Midiániták földjéről, a si­vatagból képes lesz majd megszabadítani Izraelt? Nem halt ugyan meg, de eltűnt és semmit sem tud tenni. Mindenesetre buzgóságból és hazasze­retetből és talán Isten iránti szeretetből ponto­san az ellenkezőjét csinálta, amit Isten akart. Én azt hiszem, hogy ez a túlbuzgóság, ez a maga feje és nem Isten akarata szerint való cselek­vése volt az igazi, nagy bűne. Mert úgy van az, hogy ha szeretjük is Istent és a nemzetünket, még sem szabad sohasem a magunk tervei és akarata szerint cselekedni. Úgy gondolom, hogy az Egyház és a mi magyar nem­zetünk azért van mindig bajban, mert az Egy­ház tagjai és mi magyarok legtöbbször nem Is­tent kérdezzük meg, hogy mit kell cselekedni, hanem magunkat. — Hogy mikor mi az Isten akarata, azt én nem tudom megmondani, azt mindenkinek magának kell megkeresnie akkor, amikor valamit tenni akar. Ezért — erre figyel­meztet minket itt az Ige — ha akármit is aka­runk tenni, akár az Egyházat, akár a nemzetün­ket akarjuk szolgálni, akár más dolgot akarunk végezni, mindig Istent kell megkérdezni. Ezt meg is lehet tenni, hiszen azért adta az írást, a Bib­liát, hogy azt olvashassuk és benne keressük az Ő akaratát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom