Evangéliumi Világszolgálat, 1950. augusztus-december (1. évfolyam, 1-5. szám)

1950-08-15 / 1. szám

12. oldal EVANGÉLIUMI VILÁGSZOLGALAT meg minket a gonosztól. Mert tiéd az ország és a hatalom és a dicsőség, mindörökké. Ámen. 10. Énekkel dicsérjük Istent: (XLVII. zsoltár) “No minden népek, Dicsőítsétek Az Istent vígan, Zengő dalokban. Áldjátok itt lent Az örök Istent, Kinek hatalma És birodalma Áll nagy fennségben A mindenségben És itt a földön Megáll örökkön”. 11. Hirdetjük a gyülekezetnek az Isten országa céljaira való adakozást, emlékeztetve arra, hogy a jókedvű adakozót szereti az Isten. 12. Áldás: Az Ur áldjon meg és őrizzen meg té­ged, Istennek népe. Világosítsa meg az Ur az ő or­cáját rajtad és könyörüljön rajtad. Fordítsa az Ur az ő orcáját tereád és adjon neked békességet. Ámen. 13. Énekeljük nemzeti imánkat: Isten áldd meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel. Nyújts feléje védő kart, Ha küzd ellenséggel. Balsors akit régen tép, Hozz reá vig esztendőt, Megbünhődte már e nép A múltat s jövendőt”. 14. Csendes imádsággal fejezzük be istentiszte­letünket. (Ezt az igehirdetést Dr. Zsíros József református theológiai tanár irta.) Vasárnapi Iskola KERESZTYÉNEKNEK NEVEZTÉK EL... Józsefet az apostolok elnevezték Barnabásnak, a­­mi magyarul annyit jelent: Vigasztalás fia. Azért hívták igy, mert nagyon kedves, jóságos ember volt. Amikor megismerte az apostoloktól a Jézus taní­tásait, eladta a földjét és a pénzt elvitte és letette az apostolok lábai elé, hogy használják azt fel a Jézus tanításai szerint. Mindig a többi emberek javát kereste. Másokban mindig felismerte azok jó tulajdonságait. így volt Barnabás azzal a Saullal is, aki először üldözte Jézus követőit, de aki megváltozott és Pál nevet vett fel. Mondták mindenütt, hogy Pál a Jézus követője lett, de nem bíztak benne. “Csak meg akar csalni minket", mondották. Egye­dül Barnabás bízott Pálban. Sokat beszélgetett vele és biztos volt benne, hogy tényleg Jézus követője lett. Elvitte Pált a többi tanítványok közé és meg­győzte őket Pál becsületessége felől. Barnabást mindezért tisztelték a többiek. Nagy tekintélye volt. Egyszer hire jött Jeruzsálembe annak, hogy Jé­zusnak azok a követői, akik szétszéledtek Kis-Ázsiá­­ban, prédikálnak Antiochiában a görögöknek is és a zsidóknak is. Ez uj dolog volt! A jeruzsálemi atya­fiak összedugták a fejüket és ilyen formán beszél­gettek: “Vájjon miképpen prédikálnak Antiochiában? Már rég volt az, amikor azokkal az emberekkel beszél­tünk”. “Bővebben kellene tudni, mit cselekszenek. Görö­göknek prédikálnak! Nem lehetünk eléggé elővigyá­zatosak”. “Valakit el kell küldenünk Antiochiába, — valaki olyant, aki tud beszélni idegenekkel”. "Küldjük el Barnabást? Ő hamar barátkozik. És jó ember, hittel teljes.” “Helyes, Küldjük el Barnabást!” “Ő mindig bátorságot ad az embereknek arra, hogy legjobb tulajdonságaik szerint éljenek”. így ment el Barnabás Antiochiába. Ott azt látta, hogy az atyafiak jól tanulták meg Jézus tanításait és jól követik azokat. Dolgozni kezdett közöttük. Jézus követőinek száma úgy felszaporodott, hogy egyedül már nem is bírta a sok munkát. Meghívta munkatársul Pált. Elutazott hozzá Tárzuszba és úgy vitte Antiochiába. Nagy és szép munkát végeztek. A Jézus követőinek élete annyira különbözött a többi emberétől, annyira szebb és jobb volt, hogy az emberek elcsodálkoztak és sokat beszéltek róluk. És amikor beszélgettek felőlük, uj nevet adtak a Jé­zus követőinek. Elnevezték őket KERESZTYÉ­NEKNEK, vagyis Krisztuséinak. Ez annyit jelentett, hogy ezek azok, akik megpróbálják utánozni Krisz­tust. Először biztosan csufolódó névnek is szánták ezt a nevet. De a név megmaradt és most már ezerki­­lencszáz év óta millió és millió ember viselte ezt a nevet. Jézus követői büszkék erre a keresztyén névre. Amint az évek és évszázadok telnek, mind több és több ember viseli büszkén a keresztyén nevet és vallja, hogy “nem adatott emberek között más név, mely által kellene nekünk megtartatnunk", mint a názáretbeli Jézus Krisztusnak neve. Ezt a történetet az Apostolok Cselekedetéről szó­ló könyv 4:32-37, 9:22-27 és 11:19-26 verseiben ta­láljuk a Bibliában. Olvassátok el onnan is. * * » Ezzel a vasárnapi iskolai tanítással az “írott Istentisztelet”-ben eddig megjelent sorozatot foly­tatjuk^___________j_____________________________ TENGER ÉS HULLÁM Teremtőm, a szived Átlüktet mindenen. A csillagtáboron És bölcsőéneken. Bennem is táplálón Lüktet titkos ered, Mint tenger és hullám Együtt élek Veled. Koszorús István. MAGYAR REFORMÁTUS FIATALEMBEREK, akik jelenleg Indo-Chinában a francia idegen­légióban küzdenek, levelezni szeretnének magyar protestáns leányokkal. 26 éves volt főhadnagy, 25 éves volt villanyszerelő és 22 éves volt földbirtokos keres levelező társat. A beküldött címekre megküld­jük a címeket. MAGYAR NYELVŰ TELJES SZENTIRÁST, elemi és alsó középiskolai református vallásköny­vet, konfirmációi kátét, imakönyvet küldünk azok­nak, akik kérik a Vilgszolgálattól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom