Evangéliumi Hírnök, 1998 (90. évfolyam, 1-12. szám)

1998-01-01 / 1. szám

1998. január & $ 9. oldal A poll of 1,004 Americans commis­sioned for Time found that 82 per cent of Americans believe “in the healing power of personal prayer.” (The Christian Voice) Something new? Not really. King Solo­mon: "... fear the LORD and shun evil. This will bring health to your body and nourishment to your bones. ” (Prov 3:7-8) Start Something New Almost Christianity 1 was almost your person today, Lord. Then 1 thought what it would have been like if Jesus had done the same thing. What if God had almost revealed himself in Jesus Christ? What if Christ were almost bom and almost lived and almost died? What if he would have said, “Ask and it will almost be given you; seek and you will almost find; knock and it will almost be opened to you”? What if he would have said, “Come to me, all who labor and are heavyladen, and I will almost give you rest”? And what if Jesus had told his disciples, “For whosoever would save his life will lose it, and whosoever loses his life for my sake will almost find it?” My Almost Christianity took on a much different light. I realized how many times 1 had played the game of being one of Jesus’ “almost disciples.” 1 recalled how many times I had prayed almost believing and walked through my days as if he were almost risen. It was not a question of theology. It was a question of lifestyle. Whether or not I had a lifestyle that could match what I said I believed, whether or not, as some have said, I could walk my talk. Tim Hansel Forms of communication need to change, and the strategies for leading peo­ple to own the truths of Christianity must vary, never compromising the content of the Bible, but contextualizing it for our changing age. George Barna Helyesbítés Múlt havi számunkban a konvenciónk missziós adakozásainak jegyzékében az első két sor felcserélődött. Helyesen tehát: Bethesda Home, Palm Bay, FL.............$ 1,650.00 Bethesda Church, Palm Bay, FL.............. 399.00 BÍZZÁL TELJESEN JÉZUS KRISZTUSBAN! Egyszer a vasúti híd alatt, hatalmas vihar után, a kis patakocska sebes folyó­­vá áradt. Kora reggel az ifjú pásztor juhait terelte. Tekintete megakadt a vasúti híd középső, meglazult pillérén. Azonnal fölismerte, hogy emiatt a sínek már nem biztonságosak. E pillanatban eszébe jutott a gyorsvonat, amely rövi­desen a hídhoz ér. Nagy fáradsággal felmászott a hídra és futott a vonat elé, ami már közeledett. A mozdonyvezető észrevette és karjával figyelmeztette, hogy gyorsan hagyja el a síneket. De a fiú a vonat elé vetette magát. Amikor a mozdonyvezető ezt látta, megkísérelte a vonatot megállítani, ami végül sikerült. Az erős fékezés következtében sok utas leesett az ülésről. Ezért igen meghara­gudtak a mozdonyvezetőre, aki azután megmutatta, hogy mitől menekültek meg. Megtalálták a pásztorfiút is. Ha­lott volt. Elvesztette életét, hogy mások megmenekülhessenek. Érted Jézus Krisztus még többet tett, hogy megmenekülhess a pokol mélysé­gétől! Minden ember végállomása egyszer vagy Isten dicsősége, vagy az örök pokol. Amikor ezekről a helyekről beszélek, hivatkozom a Bibliában leír­takra. Sokak számára mulatságosnak tűnik a pokol, de nem tudják, hogy miről is van szó! Isten, aki pontosan tudja mit jelent örökké elveszettnek lenni, nyoma­tékkai figyelmeztet erre. Különböző módon írja le, hogy elrettentsen tőle. A pokol az örök büntetés helye, Isten elutasításának az eredménye. A szellemi, lelki kín helye. A pokol a tűzzel és kénnel égő tó, a borzalmas sötétség helye, az elkülönítés és a magány helye. Ott lesz "sírás és fogcsikorgatás.” A pokolból már nincs kiút. Lakói "éjjel és nappal, öröktől örökké kínzásnak" vannak kitéve. És ez a pokol az a hely, ahová az emberek napról napra igyekeznek. Isten nem akarja , hogy te is oda kerülj! Azonban mindenki, aki nem helyezi tudatosan életét Isten uralma alá, útban van a pokol felé. "Min­denki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének." (Rm 3:23) Isten azt mondja: "Semmi tisztátalan nem kerül Isten dicsőségébe és senki, aki szörnyűséget követ el és hazudik, hanem csak azok, akiknek neveit a Bárány beírta az Elet Könyvébe. ” Vajon a te neved szere­­pel-e az Élet Könyvében? Ha még nem, arra kérlek, hogy még ma közeledj bűnös életeddel Jézus Krisztushoz. Ő mega; jándékoz bűneid bocsánatával és az O igazságosságát adja neked, amivel egykor megállhatsz Isten színe előtt és bebo­csátást nyerhetsz az O dicsőségébe. Állj meg, fordulj vissza, valid meg bűneidet, bízzál teljesen Jézus Krisztus­ban! Larry Janz írását fordította Thomán Ferencné “Majdy ha megszólal a trombita” James M. Black, aki 1865—1938-ig élt, egy napon szülővárosának szegény negye­dén ment keresztül. Egy omladozó ház kü­szöbén egy kislányt látott ülni, akinek ru­hája, rongyos, cipője szakadt volt. Elha­nyagolt külseje elárulta italos szüleit, és azt, hogy hajlékuk nem érdemli meg az otthon megnevezést. Black megszólította a gyermeket és megkérdezte tőle, hogy nem akar-e vasár­napi iskolába jönni? Vágyódó tekintettel szólalt meg a kisleány: „Szeretnék menni... de...” Black megértette a gyermek szíve vá­gyát. A következő napon egy csomag ér­kezett a leányka számára, melyben ruha, cipő és fejkendő volt. Bessi a következő vasárnap már ott volt a gyermek-istentisz­teleten és ezután több vasárnapon át is. Egyik vasárnap a névsorolvasásnál min­den gyermek jelentkezett, csak Bessi nem. Újból szólították a nevét, de nem volt vá­lasz. Akkor megtudta James, hogy a leányka beteg, és el kell mennie a beteg­hez. Ez a gondolat megijesztette őt. Elgon­dolta, hogy miként lenne, ha ez a leányka sohasem felelne már! Ha meg kell halnia... Jelen lenne-e Isten trónja előtt a legutolsó névsorolvasáskor? És ekkor, szinte tudat alatt, halkan kimondta a szavakat: „Ha az örök hajnal felvirrad és nem lesz már idő... és ha minden sír felé hangzik a Ki­rály szava... ha egyszer milliók jönnek a Bíró elé, nagyok és kicsik... és az Úr hívja az övéit... ott vagyok én is?" Úgy találta hogy ezek a szavak feleletre várnak. A zongorához ült és már a dalla­mot is megtalálta hozzá, éppúgy, mint a szöveget: „Majd, ha megszólal a trombita a bűnös föld felett, És feltámad az öröklét hajnala; ott leszel-e te is, testvér, hallod-e majd a neved Irgalomból felolvasni általa! Kar: Irgalomból igen én is, Irgalomból igen én is. Irgalomból igen én is. Irgalomból én is Jézusnál leszek!" Az ének meglepően hamar készen volt és azóta alig változott. A kislány nem sok­kal ezután valóban meghalt, de az ő beteg­sége álul sugallt ének él még tovább a vi­lágon, melyet vagy féltucat nyelvre fordí­­totuk le és csaknem az egész világon éne­kelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom