Evangéliumi Hírnök, 1997 (89. évfolyam, 1-11. szám)

1997-01-01 / 1. szám

1997. január Oláh Lajos: 3. oldal Az üdvtörténetet és a profán történelmet is befolyásoló, meghatározó álmok és látomások a Szentírásban (Jóéi 2:28*) Ezt a kérdést is, mint annyi mást tabuként kezelik általában és a legtöb­ben, komoly keresztyének is. Sem profán, sem teológiai írásokban én még eddig erről a témáról nem olvastam. Le­het, hogy csak az én hibám. A lélektan annyira más alapokról kezeli ezt a kérdést, hogy az ilyen fajta gondolko­dást eleve kizárja, elveti. A vallásos gon­dolkodók pedig elvesznek a nagy álomjósok, vagy pedig minden fajta ál­mot, misztikus kijelentést eleve elő­ítélettel kezelők rengetegében. Pedig egyet, mást jó felismerni és megismerni ezen a területen is. Nem foglalkozunk minden esettel, mert vannak csak üzenetközvetítő látomások, álmok és vannak amelyek csak az adott korhoz, vagy körülmé­nyekhez szólnak. Nem kell túl sok eset­tel foglalkozni, mert nincsen is sok, ame­lyet hasznos tanulsággal lehet vizsgálni. AZ ELSŐ ESET A JÁKOB ÁLMA (lMóz 28:11-22) Ez az Isten által kiválasztott, csődbe­jutott bujdosó álma. Itt egyértelműen Isten volt a kezdeményező. Maga Jákob is megretten és egész valóját megrázó felismerésre jut: “Az Isten van ezen a helyen és én nem tudtam. ” Itt fogal­mazódik meg először a szövetség gon­dolata és a tized formájában való ál­dozat. Ma is érvényes. AZ Ő FIÁNAK, JÓZSEFNEK AZ ÁLMA (lMóz 37:5-11) Itt lehet különleges lelkialkatról is szó. Hiszen egész fiatal korában jelentkezik a jelenség. Ő is, testvérei is tudták, hogy József álmaiban kijelentés is lehetséges. Hogy ez a képessége fel­nőtt korára is megmaradt és megbízható maradt, az minden kétséget kizáróan az ő tiszta, Istennek szentelt életének köszönhető. Kivételes jelenség, hogy a mások álmát is meg tudta fejteni. így tudta megmenteni egész családját az éh­ségtől és így menekülhetett meg Egyip­tom is az aszály idején. Isten gond­viselése volt. DÁVID, A KÜLÖNLEGES ESET (Zsolt 63:7) Itt direkt formában nem találkozunk álom által vett kijelentéssel. De, hogy Dávid milyen nagy jelentőséget tula­jdonított azoknak amik álmai alatt történtek, azt megismerhetjük több ki­jelentéséből: “Békességben fekszem le és legott elaluszom. ” “Az Úr az övéinek enged álmot. ” “Éjjel is oktatnak engem az én veséim. ” Nagy gondot fordított arra, hogy az Úrral olyan legyen a kapcsolata, hogy sem ébrenlétben, sem éjjeli alvás idején meg ne zavarja semmi. Ez lehet az a mindenki által elérhető, kívánatos ál­lapot, amelyre minden hívőnek töreked­nie kell. Sok gyötrelmes éjszakát szül a rendetlen lelkiállapot. DÁNIEL (Dániel 4:1-7) Az abszolút szentéletű próféta. Meg­fejtette a retteget király álmát anélkül, hogy az meg tudta volna mondani mit is álmodott. És itt Dániel maga jelenti ki, hogy Isten az, aki szólhat álom által és Ő az is, Aki megjelenti annak jelentését. Itt látjuk világosan azt a különbséget is, ahogy az Isten titkait nem ismerők keze­lik azt a kérdést és ahogy az Úrral közösségben élők tudnak eligazodni. Dávid három birodalom tanácsadója volt. Messze látott, el napjainkig. Ki­jelentései napjainkban mennek végbe. JÓZSEF, MÁRIA FÉRJE (Mt 1:18- 25; 2:13-14,19-23) Az Úr álom által bátorítja Józsefet, hogy ne féljen magához venni Máriát. Ez álom nélkül Mária emberileg ment­hetetlen. Ez az álom szükségképp ada­tott. Egyedülálló üdvtörténeti jelen­tősége van. Álom által figyelmezteti az Úr, hogy meneküljön Egyiptomba. És, hogy mikor térhet vissza. Itt úgyszólván eltörpül az ember mint tényező. Itt az időknek teljessége a meghatározó. Itt is kellett azonban az ember, mint eszköz. PÉTER KÜLÖNLEGES ÁL­LAPOTA (Csel 10:9-34) Én is tudom, hogy nem álom volt. De nem is természetes ébrenlét. Az így kapott üzenet által akadályozta meg az Úr, hogy a keresztyénség csupán egy vallásos szekta legyen a sokféle zsidó szekták között. így ragyogott fel az üd­vösség a pogányok részére is. Jóéi jövendölése oktatás a mi napjainkra. És lészen az utolsó időkben kitöltőm az én Lelkemet minden testre, stb. Ilyen tehát van. Lehetséges. Azoknak, akiket erre Isten kiválasz­tott. Akiknek megszenteltetett egész valójuk. Ahol, és amikor erre szükség van. Nem minden nap, ahogy ezt a Bib­liából is láthatjuk. Az itt kapott kijelen­tés messze megbízhatóbb, mint a szélié­ben elterjedt spekulatív számítgatások, jóslások. Üdvtörténeti jelentőségű álom többé nincsen. De nekünk is maradt valami. A bűn által megrontott emberi természet képes arra, hogy azokat a bűnöket, szent­­ségtelen dolgokat, amelyeket ébrenlét­ben bármi okból eredő gátlások miatt el nem követnénk, átvigyük éjjeli ál­mainkba. Isten ezektől is meg tud szaba­dítani. Boldog az, aki az énekíróval vall­hatja: Jézusért élet egészen, Néki íme átadom minden vágyam szóm és tettem, éjjelem és nappalom. Egy kis megjegyzés még. A vizsgált eszközök kivétel nélkül mind rendkívüli képességgel felruházott emberek is voltak. Jó dolog megelégedni azzal, amivel Isten megajándékozott bennünket. * “És lészen azután, hogy kitöltőm lelkemet minden testre, és prófétáinak a ti fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak; ijjaitok pedig látomásokat látnak. ” (Jóéi 2:28) Reményik Sándor: Gyógyíts meg! Én Istenem, gyógyíts meg engemet! Nézd: elszárad a fám, A testem-lelkem fája... De épek még a gyökerek talán. A tompa, tunya tespedés alatt, Gyökereimben: érzem magamat, És ott zsong millió melódiám. Én Istenem, gyógyíts meg engemet! Hiszen — nem is éltem igazában. Csakúgy éltem, mint lepke, a bábban, Csak úgy éltem, mint árnyék a fényben: Rólam gondolt roppant gondolatod Torz árnyékaképpen. Egy kóbor szellő néha-néha Valami balzsam-illatot hozott. Akkor megéreztem: ez az élet, S megéreztem a Te közelléted, — S maradtam mégis torz és átkozott. Én Istenem, gyógyíts meg engemet. Én szeretni és adni akarok: Egy harmatcseppért is — tengereket. S most tengereket látok felém jönni, És nem maradt egy könnyem — megköszönni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom