Evangéliumi Hírnök, 1993 (85. évfolyam, 1-12. szám)

1993-03-01 / 3. szám

1993. március 9. oldal Egymás terhét hordozzátok! (3) A teher Tíz éves unokahugomat elütötte egy gépkocsi. Súlyos agyrászkódást és zúzódá­­sokat szenvedett. Tíz napig kezelték kór­házban. Utána otthon kellett különös gonddal bánni vele. Nyilván sokat szen­vedett a kislány, de vele szenvedett és hor­dozta a terhet az egész család. Édesanyja éjjel-nappal vele volt a kórházban, édes­apja otthon állt helyt, az egyik nagymama magához vette a sebesült gyerek kishugát, a többiek meg velük aggódtak és imádkoz­tak. Ez a család a balesettel járó szenvedés és megrázkódtatás terhét osztotta meg. Egy tanítványom lobbanékony termé­szetű. Minden kicsiségért felforrtyan. Szó nélkül semmit sem tűr el. Sokat mérgelő­dik. Körülötte lehetetlen csak egy napig is teljes nyugalmat élvezni. Felesége csak nyugtatja és imádkozik érte. Ez az asszony férjének lobbanékony természetét hordoz­za el. Egy fiatalasszony minden problémájáért, és kudarcáért másokat hibáztat. A bűn és önvád keserű érzését kelti környezetében. Saját hibáját nem látja be. Beüti a lábát? A félj a hibás, mert nem tolta arrább a szé­ket. Kilöttyenti a levest? A gyerek miatt történt, mert keverés közben hozzá szólt. Behorpasztja az autót? A telefon pózna volt rossz helyen... Körülötte sincs hosz­­szantartó békesség. Az ő szerettei az ál­landó hibáztatás és a rájuk zúdított feles­leges önvád terhét viselik el. Egy érzékeny, középkorú hölgy sokat pletykál. Legtöbbjét maga találja ki; nem is igaz amit. mond. Beszéde felidegesíti a hallgatókat és sok ártatlan embert meg­bánt. Van, aki megkéri, hogy beszéljen másról. De van, aki inkább eltűri a plety­ka negatív hatását, hogy meg ne sértse a hölgyet. Egy magános nő sokat kesereg és pa­naszkodik barátnőjének. Örömökről, sike­rekről, Isten áldásairól sohsem tesz bi­zonyságot, pedig szemmel látható, hogy ezekből is bőven akad neki. A főnöke pa­rancsolgat, a háziura dirigál, a szomszédja zavarja, mindenki csak bántja, — mondja, mondogatja. Szegény barátnője néha kifá­rad, de sajnálja őt, s ezért továbbra is meg­hallgatja, hogy könnyítsen rajta. Az Úrért teszi. Reméli, hogy egyszer megtér és meg­szabadul az állandó kesergés, önsajnálat és panaszkodás szokásától. Imádkozik is érte. Ez a barátnő a krónikus panaszkodó terhét hordozza. Egy fiatal gyülekezeti tag sok zavart okoz a közösségben. Azt akarja, hogy minden úgy menjen, ahogy ő képzeli. Min­denbe beleszól, kritizál és ellenkezik az idősebbekkel és bölcsebbekkel. Ez a gyüle­kezet a lelki fejletlenséggel járó gyengesé­geket viseli el tőle az Úr nevében. Sok példát hozhatnék még a teherhor­­dozással kapcsolatban. Mindez arra mu­tat, hogy sokféle teher van. Nemcsak a be­tegek, próbát szenvedők, és szegények tá­mogatásáról van szó a Bibliában. Talán fe­lét sem említettük meg. Hisz nem is beszél­tünk még az irigyek, a zsugoriak, az alko­holisták és egyebek terhének hordozásáról. Mindenki maga tudja legjobban, hogy mi zúdul saját életére és mit hordoz el mások­tól. Felmerülhet a kérdés: mi képez terhet? Mindaz, amit nehéz elviselni, ami megosz­tásra vagy elhordozásra szorul. Legyen az próba, kísértés, bűn, fejletlenség, rossz ter­mészet, vagy egyéb. Csakhogy — mint már említettük —jó lenne, ha a próba ter­hét mindig csak azért osztaná meg a meg­terhelt, hogy tehermegosztója segítségével el tudja viselni a súlyát és szentebbé vál­hasson általa. Nem azért, hogy teljesen ar­ra rakja baját. Az visszaélés lenne. A kísér­tés, bűn, fejletlenség és rossz természet ter­hét meg azért, hogy szabaduláshoz segít­sék; nem azért, hogy kitombolja magát. Az kihasználás lenne. Hányféle terhet hordozzon egy teher vállaló? Ahányfélét rábíz az Úr. Ő nem fog olyat rábízni, amihez nem ért, ami ösz­­szeroppantaná. A nincstelentől nem várja, hogy pénzelje a másik szegényt, legfeljebb azt, hogy bátorítsa. Az ágybanfekvő bete­get meg nyilván nem küldi beteget látogat­ni; legfeljebb rábízza, hogy esedezzen érte. Mindenki figyeljen a Szentlélek szelíd uta­sítására, hogy véletlenül se vegyen fel olyan terhet, amit másra akart bízni, mert azzal csak túlterheli magát. Akárhogy nézzük, egymás terhét horda­ni nem könnyű feladat, bármilyen fajta teher is legyen az, hiszen a teher akkor is nehéz, ha csak egy részét vesszük át. Még­is biztat rá az Ige. Figyeljünk csak üzene­tére: „Mi erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk. Mindegyi­künk a felebarátjának kedvezzen, mégpe­dig annak javára, épülésére. Hiszen Krisz­tus sem magának kedvezett... Fogadjátok be tehát egymást, ahogyan Krisztus is be­fogadott minket az Isten dicsőségére.” (Róma 15:1-7). Urunk adjon különleges szeretetet, böl­csességet és erőt, hogy mindig betölthessük a tehermegosztás magasztos hivatását, bármilyen fajta teherrel is állunk szembe! Záradékul hadd mondjak el mégegy példát. Fiunk tizenöt éves korában súlyos betegséggel hirtelen kórházba került. Az orvosok tanácstalanok voltak. Nagy kíno­kat szenvedett. Mi meg kétségbe voltunk esve. Nem maradt más megoldás, mint az Úrhoz kiáltani, és családunk, valamint gyülekezetünk minden tagját megkérni, hogy imádkozzanak velünk. Ki sem mondhatom, hogy meggyötört szívünknek milyen jól esett, amikor az imaórákon a testvérek egyenként, hangosan, sokszor könnyek között, név szerint imádkoztak fiunkért és értünk. Éreztem, hogy vannak tehermegosztóink! A fizikai betegség nyo­morát osztották meg velünk. S bár a teher továbbra is óriási súlyként nehezedett ránk, mégis úgy éreztük, hogy közbenjá­róink hatására könnyebb lett a hordozása. Sőt alig vártuk, hogy megint imaórára me­hessünk, mert szükségünk volt rá, hogy ismételten halljuk testvéreink értünk mon­dott imáját. Egyesült imáinkra Isten megkönyörült fiunkon, kétszer is megmutatta az orvo­soknak a megoldáshoz vezető utat és las­san helyreállította betegünket. Testvéreim teherhordozása nélkül kibírhatatlan lett volna ez a teher. Milyen jó, hogy Isten gondoskodott ar­ról, hogy a különböző terhek elviseléséhez az ő gyermekének mindig legyen teher­megosztója. Mátrai Mihályné Szakadások megelőzése? Koncentráljunk a misszióra! Déli Baptista gyülekezetek érettlenség, pletyka, kritizálgatás, klikkek, kicsinyeske­dés és a küldetésükre való koncentrálás hi­ányában szenvednek — mondta Michael Dean lelkész egyik előadásában a Glorietta Baptist Conferenc Centerben. E stagnálás, a lelki kiskorúság leküzdé­séhez arra lenne szükség, hogy sokkal töb­bet olvassák gyülekezeteink tagjai Isten Igéjét, és hogy folyamatosan figyeljenek a Szentlélek vezetésére. Meg kellene térni a kicsinyes vitatkozásokból és a Krisztus iránti szeretetnek kellene újra fellángolnia. Gyülekezeteinkben újra a missziónak, a lélekmentés szolgálatának kellene a köz­ponti helyre kerülni. (Facts & Trends) • • Az új kongresszusban néhánnyal több baptista van, mint az előzőben. A. Menen­­dez felmérése szerint 62 baptista tagja van a kongresszusnak, s ezt a számot csak a katholikusok haladják meg (141) és a methodisták (65). (ABCNews)

Next

/
Oldalképek
Tartalom