Evangéliumi Hírnök, 1987 (79. évfolyam, 1-24. szám)
1987-08-01 / 15. szám
6. oldal 1987. augusztus 1. Szeretet, a „kiváltképpen való út (I. Kor. 12:31, 13:1—8) to glow. Christians who are radiant and glowing with the love of God are sorely needed in this world. — Glow! 4. God expects us to show — “Show forth the praises of Him who has called you out of darkness into His marvelous light” (I Peter 2:9). We put lights on in our homes in order to see things. In a spiritual sense, we are to let our light shine so that Christ can be seen. Show God’s love and grace. Show our living relationship with Christ. Show the strength and peace that He gives. Because of pride people have a tendency to “show off”. We show off our families, our possessions, our talents, but mostly we show off ourselves. God expects Christians to show off Jesus Christ — Show! 5. God expects us to sow — “Behold, a sower went out to sow...” (Mark 4:1—20). As we read these words, we can take heart in the fact that spring is only one week away. As spring approaches people begin to think of planting seeds — flower seeds, vegetable seeds, grass seeds. Both beauty and strength come from these seeds. There are other seeds for Christians to sow. God expects us to sow the seed of kindness. When we sow the seeds of Godly things, a greater beauty and strength will come forth — show! 6. God expects us to know — “For we know that if our earthly house is destroyed, we have a building from God, a house not made with hands, eternal in the heavens” (II Cor. 5:1). To know certain things is valuable, even necessary. More of life is spent learning than in any other pursuit. Paul expects us to know Godly things. One of the most important facts to know is that the life trusts God is strong and confident life. God expects us to “know the love of Christ which surpasses knowledge” (Eph. 3:19). “Know Christ and the power of His resurrection” (Phil 3:10—3:19) — Know! As we have expectations of God, He has His expectations of us. God expects every Christian to Grow, Go, Glow, Show and Know. George M. Rowe „ A hazug embernek akkor sem hisznek, amikor igazat mond.” Mi emberek, ha a szerétéiről akarunk valamit szóban vagy írásban kifejezni — sajnos csak bizonyos átvett közhelyeket tudunk írni, vagy szavakba foglalni. Bármit s akármennyit mondunk is el róla — még mindig nem mondtunk el mindent... Olyan érthetetlenül fennkölt s gazdag fogalom ez, amit a leggondosabb részletességgel sem tudunk kimeríteni. A legkiválóbb gondolatok is csak valamilyen torz képet festenek róla. Ha azt mondom: másokért élni, feláldozni magam — még mindig csak az egyik alapvető sajátosságra tapintottam. Világos, hogy ennél összehasonlíthatatlanul többet fejez ki ez a csodálatos szerkezetű, s megbonthatatlan egységű, arányú komplex fogalom. Minden, ami csak szép, ami csak jó, változhatatlanul nagyszerű gondolat, magasztos idea, érzés, tett, tökéletes összhang, csodálatos örök muzsika, világot mozgató és egyensúlyi helyzeteket teremtő princípium, szín, íz, szám, arány, rendíthetetlen akarat, híd, pillér, égitestek sugárzó fényözöne, felsőbbrendű növények, virágok csodálatos klorofill-ötvözete, az anyagok, testek, s az egész természet jóságot lihegő harmóniája, hit a formáló, átalakító erőben, jóság hatalmában, a tökéletes isteni teljesség sorsokat, világokat mozgató diadalában, bizonyosságokat szülő áldott reménység-voltában, hit az egyetemesség elvében, egységeket kovácsoló szellemben, a jóság gonoszság feletti győzelmében, mind megannyi áldás, tökéletes ajándék benne foglaltatnak ebben az összetett fogalomban: szeretet. Az előbbiek máris sejtetni engedik, hogy itt nem kisebb valóságról van szó, mint magáról az Istenről, Aki a kibontakozásra nem szoruló, időtlen végtelenség (Weöres Sándor), s egyedüli bölcsességet, jóságot tartalmazó mindenség, de ez a láthatatlan hatalom kézzel fogható módon a szereiéiben rejtőzik, Kinek melegsége, pozitív szeretet-rezgései úgy vesznek körül, mint fészek a madárfiókákat (I. Ján. 4:8). Tökéletes, átfogó, lényegét érzékeltető (kifejező) képet éppen ezért lehetetlen rajzolni róla. Az emberi fantázia számára ez a legnagyobb abszurdum. A szeretet himnuszában mintegy csokorba kötve megtaláljuk a legjellemzőbb tulajdonságait. (Méltán nevezhetjük a szeretet természetrajzának.) Bár tökéletesen még ez a textus sem meríti ki lényegét (Róma 11:33—36). Olyan ez, mint a fény, vagy a levegő... Csak készakarva zárhatod ki magad belőle. Ha benned van, határtalanul gazdag vagy (sőt, egyedül csak ez tud a teljességig meggazdagítani, s odavezetni az élő Istenhez). Ehhez a gazdagsághoz képest nincs semmi fogható gazdagság. De rút vonásaidat megszépíteni, s kiábrázolni rajtad a Jézus Krisztus képét is csak ez a pozitív valóság képes. Ha nincs benned, te vagy a legszegényebb, legszerencsétlenebb ezen a világon. Az elveszett Édenben tulajdonképpen ezt a legdrágábbat veszítettük el, s azóta is ennek a hiánya az, amely olyan fájdalmasan égeti a lelkünket... Ismerhetsz bármit, a tudás vára is lehet a tiéd: hiányában mégsem tudsz semmit, s te vagy a legszűkebb látókörű, a legtökéletlenebb. Egyedül ez jelenti az ős-tudást, sőt ez az, amely felette áll minden ismeretnek (Ef. 3:19). A legnagyszerűbb tettek is elsorvadnak, ha nem áll mögöttük ez a szépséges hatalom. Ez hitelesítve mintegy fémjelzi cselekedeteinket, s minden alkotásra, műre is ez tesz koronát (Ef. 1:4). Akit nem hevít szelíd, élethű melegsége, előbb vagy utóbb meghal az élet számára. Képletét kimutatni nem volna könynyű, annyi azonban bizonyos, hogy telítve van biológiai erőkkel. Ha a tiéd, tiéd minden, ami csak szép és jó; dimenziói mérhetetlenek. Érzelmek nélkül minden élőre egyformán kiterjedő, kiáradó valóság. Ha nem ez az indulataid mozgató rugója, ereje, bármit is teszel; csak önző hiábavalóság, kár és szemét. Cselekedeteidnek egyedül csak ez ad értelmet, és maradandó értéket. Még a hit, remény is csak hozzá vezér(Közmondás)
