Evangéliumi Hírnök, 1987 (79. évfolyam, 1-24. szám)

1987-08-01 / 15. szám

1987. augusztus 1. 7. oldal lő, segítő tényezők. Hiánya az igazság­tól mindig elvezet messze, s végül is egészen biztos az eltévelyedés a világ terein. Csak útján juthatsz el az Igaz­ság, az Élet megismeréséhez, s egykor a menny birodalmához. Csak a szeretet hordoz magában is­teni teljességet (Kol. 3:14), s oldja fel azokat a fertőző gócokat, amelyek embert embertől elválasztanak. De ugyanakkor egységet is csak ez képes kovácsolni a megnemértés, a széthú­zások s egyenetlenségek országútján. Az út is ez: szívtől-szívig, majd fáktól A televíziós evangélizációk néhány fő ágazata: Evangéliumi: Ez a szó egy fedőnév, amely magába foglalja azokat a keresz­tyéneket, akik kihangsúlyozzák a Bib­lia legfelsőbb tekintélyét, Jézus Krisz­tus megvallása és elfogadása által való üdvösséget, a szellemileg átalakult élet fontosságát, és a misszió, valamint a gyülekezeti szolgálat szükségességét. Dr. Billy Graham ennek az ágazatnak egyik képviselője. Az ún. evangéliumi­ak különböző politikai nézetet valla­nak és nem minden idetartozó csoport tartja a televíziós evangélisták minden nézetét. Fundamentálista. Ez az irányzat az evangéliumi csoport ágazata. A 20. szá­zad elején keletkezett, hogy a liberális teológia ellen védje az ortodox (íráshoz hű) teológiát. Ennek az irányzatnak a jellegzetessége: a Szentírás betű szerin­ti értelmezése, az Űr Jézus közeli eljö­vetelébe vetett hit (Billy Graham is ezt hangsúlyozta a Déli Baptisták 1987- ben tartott konvencióján), és erős elha­tározás a „világtól való elszakadásra”. Ennek a csoportnak a képviselője Jerry Falwell. Jerry Falwell néhány évvel ez­előtt megalapította a “Moral Majo­rity” nevű politikai mozgalmat, s ezzel kitette magát a fundamentálisták bírá­latának. A bírálók úgy vélték, hogy Falwell ezzel a lépéssel megsértette a világtól való elkülönödés elvét. Pünkösdiek. Ez a vallásos mozga­lom a századfordulón keletkezett. A jellemző kihangsúlyozott tárgya a „nyelveken szólás” és a „Szentlélek ke­­resztség”. A legnagyobb pünkösdi cso­az Élet fájáig. Minden más út a pusz­tulás, a halál útja. Ebből is az követ­kezik: kívüle nincs más építő, formáló erő, hatalom (Kor. 8:1). Hiánya követ­keztében az ember szívében olyan elvi­selhetetlen üresség támad, amit nem­csak hogy semmi mással nem tud kitölteni, hanem amibe bele is tud hal­ni. Ez a fűszere, zamata, éltető eleme mindannak, ami csak él. Vele minden a tiéd, nélküle mindent elvesztettél, s nincs koldus szegényebb nálad. Hiánya végül a mennyből is ki­zár (Ű.Thess.2.10).yenyercs£n l^szU) port Amerikában az „Isten gyülekeze­te”, és az „Isten gyülekezete a Krisz­tusban”. (Angolul: Assemblies of God és Church of God in Christ.) Mindkét csoport kb. 2 millió taggal rendelkezik. Az utóbbi alakulathoz főképpen feke­ték tartoznak. A pünkösdi televíziós munka fő képviselője: Jimmy Swag­­gart. Karizmatikusok. Ez egy nemrég ke­letkezett mozgalom, amely a Szentlé­lek ajándékaival foglalkozik. Ezek közt van a „nyelveken szólás”, és a „prófétálás”. Úgy hirdetik, hogy ezek az adományok erősítik és újjáélesztik a gyülekezetét. A karizmatikus mozga­lom követői megtalálhatók az angli­kán (episcopalis), lutheránus és a ka­tolikus hívek között. Ezt a mozgalmat két televíziós evangélista képviseli. Az egyik M. G. “Pal"Robertson, volt déli baptista, a másik Oral Roberts, me­­thodista. Angol—magyar Újszövetség A “Hungarian Church Press” május 1 -i száma jelenti, hogy a magyar Biblia­tanács 10 000 példányban kiadta a két­nyelvű Bibliát. Az angol bibliaszöveg az ún. “Good News Bible”, míg a ma­gyar szöveg az új fordítású magyar Bib­lia szövege. Ezzel a kiadással a Biblia­tanács eleget tesz egyrészt az óhazai ez irányú követelményeknek, másrészt szolgálatot tesz a világszerte szétszórt­ságban élő magyar keresztyéneknek. (Ezt a hírt örömmel üdvözöljük. A beszerzési lehetőségekről, amint mi is értesültünk, tudósítjuk érdeklődő olva­sóinkat.) BIBLIA Jgg| MAGYARÁZÓ 1987. augusztus 23. KÉT ORSZÁG POLGÁRAI (Róma 13:1—14) A keresztyén hivő ember és az álla­mi hatóság kapcsolata mindig az egyik legkeményebb kérdés volt. Sem a zsi­dó, sem a keresztyén ember nem esett bele abba a hibába, hogy a római csá­szárt imádja, vagy Istennel egyenran­gúnak tartsa. Ezért legtöbben láza­dóknak tartották őket. A rómaiak sokszor nem is tudtak különbséget ten­ni a zsidó és keresztyén között. A ke­resztyének korábbi hitvallása ez volt: „Jézus az [?r/” Pál apostol sürgeti a hívőket kötelességeik betöltésére. Azon­ban mindegyre felmerül a kérdés: Le­­het-e valaki jó keresztyén és egyben jó állampolgár? Melyik az első? Ez gyak­ran konfliktust váltott ki. Ma is az Ige ad helyes választ nekünk. 1. A hatóság eredete (1. v.). Pál apos­tol kihangsúlyozza, hogy Isten a végső hatóság, és Tőle vannak a földi hatósá­gok. Az Úr az Isten és nem a király, az elnök, a zászló, az alkotmány, stb. Is­ten helyét nem foglalhatja el ember, sem emberi intézmény. Az ember köny­­nyen bálványimádásba esik. Kell érté­keljük az állam jó eredményeit, de ez úgy történik helyesen, ha Isten van az első helyen. Ezt kell gyakorlatban be­mutassa a hivő ember. 2. A hatóság iránti kötelesség (1 / a, 5—7). Isten ad bizonyos hatalmat a köz­ügyek rendezőinek. Jézus is azt mond­ja a helytartó Pilátusnak, hogy azért van hatalma, mert föntről adatott néki (Ján. 19:10—11). A hatóságnak tehát el kell ismernie, hogy hatalmuk Isten­től való. Isten megbízottai ők a földön, hogy a közrendet fenntartsák, és az igazságot érvényesítsék. A hivő ember — polgár — e tisztelettel engedelmes­kedik a hatósági közegeknek, de nem vak hűséggel, hanem mint a végső hata­lom szolgái. Engedelmeskedni szüksé­ges nem csupán a haragért, hanem a lelkiismeretért is (5. v.). Isten a földi hatalmat a gonosz megbüntetésére és a jó megdicsérésére adta. Elgondolkoz­tató, hogy Pál ezt a Rómában élő ke-A televíziós evangélisták ágazatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom