Evangéliumi Hírnök, 1984 (76. évfolyam, 1-24. szám)
1984-02-15 / 4. szám
1984. február 15. l^aiumiWrnSír 3. oldal Krisztus neve s ott a milliós városban feljutott a csúcsra, a császár udvarába. Kell ennél jobb példa és hathatósabb bátorítás? Ismételten hallunk egy kifejezést közösségünkben. Sajnos én is használom: ma már nem lehet! “Új gyülekezet alapításáról ma már aligha lehet szó.” “Missziónk számbeli erősödésére nem lehet számítani.” “Az ifjú magyar nemzedékre már nem lehet építeni.” De, megvizsgáltunk-e minden lehetőséget, hogy Krisztus neve még magasztaltassék magyarul? Nem arról van szó, hogy több gyülekezetünk legyen, hanem arról, hogy Krisztus nevét valamiképpen magasztaljuk. Az Úr most kezünkbe helyezte a világszerte élő magyar baptista testvéreink vezetését. Tőlünk várják az otthontól elszakadt testvérek a buzdítást, az összefogó kapcsot. Adjuk ezt meg nekik az Űrért! Az Egyesült Államokban szórványokban élő hűséges baptista atyafiak várják a biztatást. Adjuk meg nekik élő szóban, írásban; közvetlen, közvetve. Imaközösségeket még mindig lehet alakítani. Egy öt tagból álló imaközösség még mindig több erőt képvisel, mint egy 50 tagból álló széthúzó gyülekezet. Tegyük össze eszünket és szívünket. Fogunk találni új utakat, nyerni fogunk új gondolatokat, látni fogunk új lehetőségeket s a lankadó szívek új erőre kapnak. U. Olvasóink írják Egy régi, kedves kaliforniai előfizetőnk: “Az Evangéliumi Hírnök mindig szebb és szebb, valamint jobb. Részemre mindig értékesebb a Lapunk. ” ISTEN VELEM Hiába próbál engem vihar és átok, hatalma. A benső erdői őriznek engem, zúgásukkal megóvnak. A taposó láb fennakad egy virágon. Vékey Tamás SZEMLE LIBERATION THEOLOGY az angolban használt neve annak a nem túl régi keletű teológiai elméletnek, amelyről napjainkban sokat olvashatunk. A teológia olyan, mint a folyóvíz, mindig új partot mos és más-más vidéken áramlik. A “Szabadulás, vagy Szabadság Teológiája”, ahogy ez magyarul hangzik, kiemeli azt a tényt, hogy Isten az embert szabadnak teremtette és mivel a bűnbeesés következtében Istentől eltávolodott, a szabadságát is elvesztette. Az ember és még a teremtett világ is a szabadság után vágyakozik. A szabadság hiánya olyan régi, mint a bűn uralma s a sóvárgás és a küzdelem a szabadság visszanyeréséért azóta is folyik. A tény, hogy az ember nem szabad, annyira nyilvánvaló, hogy nem szorul bizonyításra. Nem mentes a korlátozásoktól az egyén és nem mentes a társadalom. Hogy az ember vágyik a szabadság után, azt a Biblia is igazolja. Hivatkoznak a “Szabadság Teológia” hangoztatóia bibliai helyekre, mint Galátzia 5:1 “Annakokáért a szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg ...” Róma 8:19, 20. “Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését ... azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsőségének szabadságára. ” * * * A SZABADSÁG TEOLÓGIÁJA azt hangsúlyozza ki, hogy ahol kevesebb a bűn, ott mindig nagyobb a személyes és a társadalmi szabadság. A szabadságot az Isten fiai vezetik be a világba. Ahogy a bűn elvette a szabadságot, a bűn eltávolítása visszahozza azt az életet, amelyre Isten teremtette az embert. Jürgen Moltmann, a tübingeni egyetem (Németország) teológiai tanára az ember megkötöttségét, szolgai helyzetét és az abból való menekülés irányzatát öt pontba foglalja ekképpen: 1. Felszabadulás a gazdasági elnyomás és az ember kihasználása alól. 2. Küzdelem az emberi méltóság, az emberi jogok helyreállításáért. 3. Harc az egységért és az elidegenítési törekvés ellen. 4. A társadalmi és nemzetközi béke megalapozása. 5. Reménység keltés egy jelentőségteljesebb élet elérésére. *** NEM KÉTSÉGES, HOGY a szabadságra való törekvés általános emberi vágy. Isten akarata a szabadság s az elnyerés módjára Krisztus mutatott: “Azért ha a Fiú megszabadít titeket, valósággal szabadok lesztek. ” (János 8:36) Megállapítható, hogy a bűn szolgaságba dönt. A bűn uralmát egyedül Krisztus szüntetheti meg. A szabadságra való törekvés Isten akarata szerint való s a szent cél elérése újból édeni állapotot létesíthet. Moltmann öt pontja erre az állapotra mutat: nem lesz elnyomás, kihasználás: az emberi méltóság tiszteletben fog állni; egység lesz s ezzel fog járni a béke; a reménység boldoggá teszi az embert és életcélt ad. Ezért érdemes sóvárogni, küzdeni és imádkozni. A “Liberation Theology” szépen hangzik és gazdag jutalmat ígér. Hogy ezt az állapotot az emberiség eléri-e, arra nézve ugyanaz az írás, amelyre a “Szabadság Teológiája” alapszik, adhat választ. Ez további tanulmányt igényel. * * * MIÉRT FOGLALKOZUNK ezzel a kissé elvont és elméleti témával? Azért, mivel amíg ezt a szent és az embernek szánt elméletet és tanítást a bibliás emberek nem méltatták komoly figyelemre, a hitetlen hatalmak, a marxisták felkapták és saját ügyük elővitelére használják. Ezt tették a “béke” szóval is. A vasfüggöny mögött élő keresztyéneknek a vallástalan kormányzat még bizonyos mértékű “szabadságot ” is ad, hogy a propaganda élű békemozgalom harcosai legyenek s ezzel tulajdonképpen a marxisták háborús terveit palástolják, vagy a békeakarat látszatát keltsék. A “Szabadság Teológiáját” fejtegetik a délamerikai katolikus népnek. Ez a nép szegénységben és diktátori elnyomás alatt él. A propagandisták biztatják a népet: a szabadságért való küzdelem összeegyeztethető a vallással. A forradalmi mozgalmaknak bibliai alapot adnak és százezreket megtévesztenek. Hogy a marxisták milyen szabadságban fogják részesíteni a forradalmi harcosokat, arról nem szólnak. Azért foglalkozunk ezzel a témá-
