Evangéliumi Hírnök, 1980 (72. évfolyam, 1-24. szám)
1980-02-01 / 3. szám
4. oldal ami H'rtiöEf 1980. február 1. — Nem lesz-e hátrányos, hogy “A hit hangjai” most csak egy szólamú kottával jelenik meg? — A korábbi négyszólamú könyv többezer példányban közkézen forog, bizonyos, hogy jut belőle minden harmónistának. Föltételezzük, hogy az orgonisták, harmonisták otthon is játsszák, akár gyakorlásként, akár saját gyönyörűségükre a gyülekezeti énekeket. Otthon van tehát saját könyvük is. — Mit ígérhetünk az olvasóknak, mikor hagyja el a nyomdát az új énekeskönyv? — Feltételezhetően a jövő év második felében. * * * Bizonyára sokan azt gondolják az utolsó mondat nyomán, hogy mit kell még addig tenni? Érdemes végig gondolni: mintegy négy éve folyik a tervezés, az anyaggyűjtés, az elvi, a gyakorlati és a technikai kérdések egyeztetése. El kell készíteni A hit hangjai teljes kottográfiáját, mégpedig úgy, hogy a vonalrendszertől az utolsó kottafejig vagy zászlóig mindent kézzel kell megrajzolni. Ugyanez vonatkozik az új anyagra is. Amikor elkészül az 5-600 oldalnyi grafika, az egészet kottáról-kottára, betűről-betűre ellenőrizni és javítani kell. Kiszedetni a szövegeket, beilleszteni a megfelelő helyre, és csak ezek után kezdődhet a fotózás, próbanyomás, újabb javítások, kötés. A nyomda jó határidőt adott, de ahhoz, hogy végül is 1980. végére kezünkbe lehessen a könyv, Beharka testvérnek és az üggyel foglalkozóknak még igen sok órát kell eltölteniük megfeszített munkával. Amikor megköszönöm a beszélgetést, sok erőt kívánok szerénységéről és munkabírásáról ismert testvérünknek, aki immár közel negyedszázada egyik kiemelkedő irányítója és munkása zenei életünknek. Ifj. Almási Mihály (Békehirnök) Nagyon kevés munka lenne elvégezve, ha a munkát mindig azokra hagynánk, akik azt a legjobban tudják elvégezni. The Country Parson * * * Azért van az embernek két szeme és egy szája, hogy kétszer annyit lásson mint amennyit beszél. Anonymous A Jóéi 2:12-ben ezt olvasom: “ Térjetek meg hozzám teljes szívetek szerint; böjtöléssel. . Mi a böjt lényege és jelentősége az Ige szerint? * * * Egyik lexikon szerint: “A böjt az evéstől s esetleg az ivástól bizonyos ideig való önmegtartóztatás. “Ennek a meghatározásnak van egy súlyos hibája, mégpedig az, hogy felületes. Ha a böjt csak bizonyos ideig tartó koplalás volna, akkor sokan kényszerből lennének kegyes életűek. Van egy közismert kifejezés: “éhségsztrájk”. A börtönök lakói visszautasítják a számukra rendelt eledelt. Napokon át éheznek. Roppant nagy akaraterő kell ehhez. De azért nem mondhatjuk, hogy akik ezt cselekszik azok bőjtölnek. A böjt lényege abban van, hogy hiszünk egy hatalmas, igazságos, bűngyűlölő Istenben. Ez az Isten Igéjében szól hozzánk, de gyakran szól a lelkiismeretünk által is. Hiszünk benne, komolyan vesszük akaratát. A böjt másik velejárója az alázat. Az önként vállalt megalázkodásnak jó segítője az önként vállalt böjt. A tele gyomor néha a hamis biztonságnak és a kevélységnek a kifejlesztője. Most lássuk a böjt lélektani hátterét is. Tudjuk, hogy egy ember kb. 12 napig bírja ki étlen-szomjan. Ezután rendszerint bekövetkezik a halál a legyengült szervezet összeomlása. (Ritkán előfordulhat kivételes eset is.) Úgy is felfoghatjuk a 12 napot, mint 12 lépést a halál felé. Ha valaki egy napig bőjtölt egy lépést tett a halál felé. A testét gyengítette, hogy a lelke erősödjön. “Míg a testben vagyunk, távol vagyunk Istentől.” A böjt azt jelenti, hogy egy kicsit kiléptem a testből, más szóval a bennem lakozó lélek rendelkezik a testem felett. A böjt értelmét annak célja határozza meg. A cél nélküli böjt értelmetlen önsanyargatás. Az igazi böjt velejárója a könyörgés, célja pedig az ördögűzés. Természetes, hogy más célja is lehet a böjtnek. Lássunk néhány példát! a) Dávid gyermeke életéért könyörgött és bőjtölt (2Sám 12:21). Ezt a böjtöt nem úgy fogadta Isten, ahogy Dávid remélte. A gyermek meghalt az apa mégsem zúgolódott. A böjt tehát nem kényszerítő eszköz, amivel Istent céljainak teljesítésére bírhatjuk. b) Kornélius az Isten akaratát tudakozta azért bőjtölt. Önkéntes alázatában négy lépést tett a halál felé. Négy napig bőjtölt és Isten meghallgatta kérését (ApCsel 10:30). c) A ninivebeliek célja Isten kiengesztelése volt. Senki nem kényszerítette őket, hogy bőjtöljenek, éppen ebben van annak erkölcsi értéke. Az egész város minden lakója bőjtölt és könyörgött. Isten könyörült rajtuk Oónás 3:5). d) Az Úr Jézus óva int bennünket attól, hogy úgy bőjtöljünk, mint a farizeusok, akik azért tették, hogy lássák őket és megcsodálják őket az emberek. A böjt jelentősége abban van, hogy az ember elfordul a saját testétől, teljes figyelmét az Istenre irányítja. Ahol nem ez történik, ott valójában nem beszélhetünk böjtről (Máté 6:16). e) Ésaiás olyan böjtről beszél, amely az anyagi javak megosztásában jut kifejezésre. Ez könnyen érthető. Ha valaki anyagi javait meg tudja osztani szükséget szenvedő embertársaival, Isten előtt olyan cselekedetet visz véghez, mintha bőjtölt volna (Ésaiás 58:5). A böjt könyörgéssel erőforrás, könyörgés nélkül, értelmetlen önsanyargatás. Gerő Sándor AZ ÉRC KÍVÁNSÁGA Lágyvas leszek. Ne tudjanak KovácsolniJegyvert belőlem. Az acélnak tudom több becse van, Ezernyi fontos helyre várják, alkalmazzák, Szikrát is ad és nem rozsdásodik. De néha vág és gyakran vért is ont. Tudom, így tengely nem leszek soha. Fontos helyeken nem vesződnek velem. Alkalmazkodni, simulni tud a vas, De mi haszna... önállósága nincsen! Mégis! Leszek lágyvas: nem tudnak legalább Fegyvert kovácsolni belőlem! Vasalás leszek a keréken Gabonahordó szekérbe fogva. Döcögő úton elkopik a vas . . . Ujjal cserél ki majd a Gazda! Körösi Béla (Kassa, 1939.)
