Evangéliumi Hírnök, 1979 (71. évfolyam, 1-22. szám)
1979-01-01 / 1. szám
1979. január 1. &aiumiHir"S“; ■< oldal Misszió- és Irodalmi Bizottság elnöke és a lap szerkesztője nem lehet egy személy 1978-ban lapszerkesztővé való megválasztása után le kellett mondania a Misszió- és Irodalmi Bizottság elnöki tisztségéről. Hunter-Vadász János testvérünk 1976 szeptembere óta az alhambrai Amerikai Magyar Baptista gyülekezet lelkipásztora. 1977-ben, a Budapesti Baptista Teológia Szemináriumban letette vizsgáit és ott is lelkészi képesítést kapott. A lapszerkesztés számára új, komoly, nehéz feladat, sok segítségre van szüksége, amit hiszünk az Úrtól, az előző szerkesztőtől és a testvériségtől bizonyára megkap. Mikor az alhambrai gyülekezetből 3 gyermekével, feleségével a szemináriumba ment, ezt az igét kapta és most ezzel az igével indul: “Hű az, aki elhívott Titeket, és Ő meg is cseleksziazt” (I. Thess. 5:24). Fancsali Dénes Szemle AZ ÚR KEGYELMÉBŐL újabb mérföldkőhöz érkeztünk, 1979. január 1-hez. Kérdésekkel, reménységgel és hittel nézünk az új év elé. Mit hoz ez az év egyéni és gyülekezeti életünkben? Kérdezhetjük elsősorban ezt önmagunktól, gyülekezeteinktől. Fejlődünk-e majd lelkiekben anyagiakban, miként tudunk mint egyének a gyülekezetekben és mint gyülekezetek Szövetségünkben együtt dolgozni? Milyen irányt vesz lapunk az “Evangéliumi Hírnök" az új, fiatal, tapasztalatlan szerkesztővel? Szinte végtelen kérdéseink száma. A “SZEMLE" keres, kérdez, kutat. Néha talál, néha nem, néha kérdez, néha felel, néha nem egyeznek vele, néha igen. ÚJ ÉV, ÚJRA KEZDÉS, Isten újat kezdhet egyéni és gyülekezeti életünkben, Ő az újrakezdés Istene. Egyéni és gyülekezeti életünk két fontos hőmérője az ima és az adajnmnn • AZ ACÉLEMBER D ° (Ének a sürgönypóznáról) O All, egyenesen, egymagán Az acélember a hegy homlokán. Széttárva karcsú, hosszú karjait, A kábelek kígyóit tartani. Nem görnyedez és nem erőlködik: All és feszül és hordja terheit. ' P All és szótlan ég felé feszül: o Hordja a kábelt rendületlenül. a a a S ha olykor egy-egy holdas éjszakán J Ráül terhével a szörnyű magány, ® S a látomások emlékeitől é Dereka már-már megroppanni dől: «e Ilyenkor elég egy szempillantás: ® A szomszéd hegyen másik óriás, • De hűvös feje túl a drótokon Hosszan elnéz a nyúlós utakon. Lát, embereket és országokat, Bolond és keserű látásokat: Az éhes ember néma ráncait, Dokkok penészes árusáncait, Országhatárok ingatáncait, És hall, hazug és gyilkos hangokat: Boxhősöket, bárokat, bankokat, Es népgyűléseket és tankokat. Az eszme önmagára lázadását, A forradalmak bárgyú körfutását, Az őrülések örök újulását. A földgömb reng és ég a szemhatár. Az acélember néz és konstatál. A harmadik ormon a harmadik ä Hordozza látomása titkait, * : Egy pillanat, egy közös rezzenés: e A három acélember összenéz. • Testvér — mondja az acélpillanat — J Tudom: gyengének lenni nem* szabad. • Tudom: a mi törvényünk állani: 1 Mi vagyunk a Vezeték várai. , P Nem tudjuk honnan, nem tudjuk* kinek, ® De rajtunk megyen át az Üzenet. a P Az ismeretlen Igét hordja vállunk. ° Bennünket ideállítottak — Állunk. 0P P Sík Sándor " kozás. Fejlődésünk titka az Úr kegyelme által két dologban van. HISZÜNK-E AZ IMA EREJÉBEN? Ha igen, imádkozzunk mint egyének, mint családok és mint gyülekezetek. Isten ma is ugyanaz az Isten, aki a Kármel hegyi vízzel leöntött oltárt tűzzel emésztette meg, aki a sareptai özvegy olaját, lisztjét megsokasította, aki Jerikó falait ledöntötte, aki ötezer embert vendégelt meg két hallal és öt kenyérrel, aki a vak Bartimeus szemeit megnyitotta, aki az ördögöt kiűzte a megszállottból, aki Lázárt feltámasztotta, aki Pétert kiszabadította a börtönből, aki Pál apostolt a damaszkuszi úton megállította. Az ima meghallgattatások felsorolására kevés lenne egynéhány könyv, ez a cikk pedig egyáltalán nem elégséges. Testvéreim ebben az évben imádkozzunk, imádkozzunk, imádkozzunk, mint egyének, mint családok és mint gyülekezetek. “És megalázza magát az én népem amely nevemről neveztetik, s KÖNYÖRÖG és keresi az én arcomat, és felhagy bűnös életmódjával, én is meghallgatom őket a mennyből, megbocsájtom bűneiket és megszabadítom földjüket" (II. Krónika 7:14). TESTVÉREIM, legyen az 1979-es esztendő az az év, amikor újra előtérbe kerül az ima. Legyen ez az év, amikor a családi áhítatra újra lesz idő, ahol együtt mint család olvassuk az igét és imádkozzunk egymásért. Imádkozzunk a gyülekezetért, annak vezetőiért, munkásaiért, imádkozzunk a gyülekezet testi-lelki betegeiért. Imádkozzunk Szövetségünkért, annak vezetőiért, azért, hogy az Úr küldjön munkásokat az aratásba, imádkozzunk az argentínai külmissziónkért. Gyülekezeteinkben mint egyének és családok jöjjünk az imaórákra vasárnap reggel, szerdán este, vagy amikor gyülekezetünkben erre egy nap ki van jelölve. Ha távol vagyunk a gyülekezettől egymáshoz közel levő családok jöjjenek össze és imádkozzanak együtt. Az imádkozásra szükség van, ígéretünk van az Úr Jézus Krisztustól az Igében, hogy imáink meghallgattatásra találnak. “És akármit kértek az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőítessék az Atya a Fiúban.” (János ev. 14:13.)
