Evangéliumi Hírnök, 1977 (69. évfolyam, 1-24. szám)
1977-02-01 / 3. szám
1977. február 15. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 7. oldal Burzuk testvér közölte a helyet: 1 Móz. 22:5. így ő kapta a szép ajándékot. Az ünnepségen harminc tagú gyermekkar szebbnél-szebb énekeket énekelt. Azután kiemelkedő volt a három Kuti fivér remek triója, valamint a Csercsa nővérek triója. Ezenkívül 16 gyermek hosszabb rövidebb költeménnyel örvendeztette meg a szép számú hallgatóságot. Az estét Stampfer Jolánka vezette le. Minden tekintetben megnyerte tetszésünket, de a gyermekek tetszését is ez a nap, és az édesanyák azzal kedveskedtek mindnyájuknak, hogy szeretetvendégséget rendeztek, majd pedig a gyermekeket süteménnyel, cukorkákkal és fagylalttal kínálták meg jól sikerült szolgálataik után. Mi pedig elhatároztuk, hogy igyekszünk imában, példamutatásban mindig előljárni gyermekeinknek, hogy őket továbbra is megtarthassuk Krisztus mellett. Bemerítés. Ebben az évben már másodszor mozdult meg a víz a torontói imaház bemerítő medencéjében. Júniusban négy fiatal tett bizonyságot, most pedig egy fiatal házaspár döntött az Úr Jézus mellett. Kuti Pál és Kuti Pálné vették magukra a fehér ruhát, annak jelképeként, hogy bűneiket Jézus Krisztus vére fehérre mosta, mint a hó. Testvérünk baptista szülők gyermekeként nőtt föl, de eddig nem tudott dönteni. Felesége római katolikus vallásban nevelkedett, és most együtt döntöttek Krisztus mellett. Három gyermekük eddig is Isten félelmében, imádkozó szeretettel nevelgették, de családi életükbe újabb változást hozott megtérésük. A Kuti család a legnépesebb család gyülekezetünkben, három nemzedék él itt, és a gyermekekkel együtt 20 tagú a család, és ebből már 12 döntött az Úr mellett. Kuti Pálék voltak a legfiatalabbak, és most a szülők, testvérek és a gyülekezet imádsága meghallgattatást talált az Úrnál. A bemerítésre november 21-én került sor, és ezen a napon vendégünk volt dr. Haraszti Sándor, a Misszió és Irodalmi Bizottság elnöke. Szokásos látogatása mellett velünk örvendezett a fiatal házaspár bemerítésén, és két alkalommal is szolgált közöttünk az igével. A bemerítést Viczián testvér végezte, áldástkérő imádságot pedig ketten, Haraszti testvérrel kértek az új tagokra. Hisszük, hogy e kedves házaspárral nemcsak kettővel többen leszünk, hanem erősebbek is lehetünk. Őket pedig Isten tanácsolja, vezesse az élet útján. Változás. November elején vezette be gyülekezetünk a téli időszámítással együtt, az új istentiszteleti időpontot. Eddig vasárnap délelőtt 10- kor és este 7-kor kezdtük istentiszteleteinket, de már hozzánk is elért az a probléma, amivel más magyar gyülekezetek előbb találkoztak, vagy is a tagok messze költöztek az imaháztól, és nehézzé tette a kétszeri bejövetelt. Ezért határoztunk úgy, hogy a téli időben délután 3-kor kezdjük vasárnaponként az istentiszteletet, és nem megyünk haza a délelőtti istentisztelet után, hanem ebédünket az imaháznál fogyasztjuk el, majd délután fél kettőtől énekórát vagy zeneórát tartunk. Az első hónap próbája jól sikerült, és reménykedünk abban, továbbra is zökkenőmentesen tudjuk ezt a sorrendet tartani. Látogatóink sem maradtak el, sőt azok, akik eddig este már nem tudtak eljönni a sötétség miatt, most délután is jelen vannak. Bár adná az Úr, hogy dönteni is tudnának mellette. Befejezésül annyit, november 28- án, advent első vasárnapján nálunk is fölgyulladt az első, várakozást jelentő gyertya, és most nagy reménységgel várjuk mi is karácsony emlékezetes, áldott öröm ünnepét. Viczián János * * * TEMESVÁR — Megkésett jelentés szerint nagy érdeklődés mellett rendezték meg a szokásos haláadóünnepélyt és az adventi ünnepélyeket. Az előbbin a jelenlevő jugoszláviai magyar vendégek is engedélyt kaptak a szolgálatra. ALEXANDER KISH 1907-1976 Born In Karcag, Hungary, Alexander Kish grew up in a Christian family and accepted Christ as his Savior early in his life. We remember him as an outdoor, hard working but warm hearted friendly family man. He immigrated to Canada in 1928. With the help of Rev. Wm. Tatter, his parents and the rest of the family followed shortly. He first settled in Kipling, Saskachewan. In 1932 he married Harriett Simon. In 1946, like many of our people, he moved to Ontario seeking a better way of life. Grapes and fruit farming was his choice. In St. Catherines the family joined Bethel Baptist Church where the family are active and devoted workers. The Kishes always kept close friendship with our Hungarian Baptist Brethen in Welland, Toronto and Buffalo. They own two cottages at the Hungarian Baptist Camp in Rama. Here is where we will miss his smiles and friendly handshakes. He has shared in the early part of the Camp development in many ways. He leaves his wife Harriett. Also two sons, Elmer and his family and Joseph and his family and two daughters, (Evelin) Mrs. L. Szerepi and family and (Ethel) Mrs. John Szerepi and family (11 grandchildren). Also two brothers Louis and Elec in Welland and three sisters Mrs. F. Baker of Florida, Mrs. Baráth of Saskachewan and Margaret of Hungary. The Rev. R. W. Redding a close friend of the family officiated in the church and in the cemetery. Closing with the 23rd Psalm, “Surely goodness and mercy shall follow me . . . and I will dwell in the House of the Lord for ever.” Frank Schaffer A szív öröme az ember élete és a vidámság meghosszabbítja napjait. Apokrifus
