Evangéliumi Hírnök, 1975 (67. évfolyam, 1-24. szám)
1975-01-01 / 1. szám
4. oldal EVANQÉL1 tJMI hIbNÖK 1975. január 1. AZ “IDŐKRŐL” Miután az Isten sok rendben és sokféleképpen szólott hajdan az atyáknak a próféták által ez utolsó (ESKHATÓS) időben szólott nekünk FIA által”! — “Aki eleve el volt ugyan rendelve a világ megalapítása előtt, megjelent pedig az idők (CHRONOS) végén ti érettetek!” Zsid. 1:1; Péter I. 1:20 Elmélkedésünkben három féle idő-meghatározást veszünk elő az igéből: Figyeljük meg ezeket: Első az ESKHATÓS, vagy az UTOLSÓ Második: CHRONOS-HALADÉK idő, ezt ajándék időnek is nevezhetjük. Harmadik: KAIROS-ALKALOM, ÜNNEPI IDŐSZAK ideje. Ez az ember ideje. I. ESKHATÓS. Ez az u.n. Utolsó idő, amit még messiási időnek is hívnak. Igénk szerint ez időben szólott Isten nekünk az Ő Fia által! — Az Ür Jézus Krisztus, amikor a Jelenések könyve 1.18-ban bemutatkozik az apostolnak, akkor ezeket mondja: "ÉN VAGYOK AZ ELSŐ és az UTOLSÓ-ESKHATOS, ezért Messiási-Isteni idő ez! Az ember akkor kezdi az időt számolni, amikor beérkezik oda, ahol így szól Isten igéje: "Valakik befogadók Őt hatalmat adott azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek! Azoknak, akik az Ő Nevében hisznek”. Ján. 1.12. A Krisztusban való hit tehát ezek alapján, mind a téri és mind az idői korlátozottságot feloldja. Tehát az ember, Krisztus befogadása által elkezd élni, mert beérkezett, még pedig hatalommal, Isten felőlünk és velünk eltervezett Atyai-időszámításába. Ez mindig akkor áll be egy embernél, amikor egyrészt az Ige-hatása, másrészt az Ige fényében megjelent bűneim rám nehezedének. Amikor ez a két tényező együtt hat a pillanatok tört része alatt a lélek döntés elé került és ennek a döntésnek Isten szerint való értékelése után egy boldog bizonyossággal tud számolni, hogy innentől kezdve él! És ez az élő újszülött, vagy "új teremtmény” innentől kezdve elkezdi az időt mérni, becsülni, számolni, beosztani, Istenek felajánlani, amit eddig soha-soha nem tett és rá sem gondolt! Nem csoda mert a halottak nem tudnak sem az időmérésről, sem az idő-számításról. A 88-ik Zsoltárban utalás is van erre, amikor így mondja a zsoltáríró: "Vajon tudják a sötétségben a Te csodáidat?” Az árnyak nem kelnek föl és nem dicsérik Istent. A sötétben élők nem látnak és így nem is élnek a világosság áldásaival. Az "élők” ellenben hit által beérkeznek Isten családjába és ezáltal és ezzel együtt Isten végnélküli idejébe az u.n. Örökéletbe! A mi bizonyságtételünket alátámasztja az a tény is, hogy az igazi időszámítás tulajdonképpen Krisztus születésével kezdődik! De ez csak akkor használ nekünk, ha hiszünk Benne. A tudósok ellen, akik állandóan emelik az ő kutatásaik szerint az évmilliók számát és kitartanak amellett, mi csak egy igéjét idézzük Isten eme időszámításának az igazolására: KEZDETBEN! Valljuk be, hogy ezt ma még Istenen kívül senkisem tudja, de Isten úgy látja, hogy nincs is erre most szükség. Erről igy beszél a mai igénkben Péter apostol a felolvasott versben: "Jézus pedig megjelent a CHRONOS-HALADÉK IDŐBEN tiérettetek”. Ez a CHRONOS az "Ajándék” ideje. Ebben a CHRONOS szóban benne van az idő értelme mellett egy másik értelme ennek az időnek ezt úgy nevezik, hogy HALADÉK. És mivel az Úr Jézus Krisztus is ebben a Chronosban jelent meg köztünk és érettünk, bizonyossá vált tehát Istennek ama munkája az emberiség megmentéséért, hogy Fia által még egy utolsó Haladékot küldött nekünk, hogy megtérjen a bűnös az ő bűneiből. Azonban ezt az időt éppen a kiemelt volta miatt Isten nagyon számon fogja kérni mindenkitől! Erre mutat a Jel. 2.21. vers igéje, amikor így szól az Ür a thiatirabeli gyülekezet angyalának, a gyülekezetben munkálkodó gonosz parázna Jézabelek ellen: "Adtam neki időhaladékot Chronost, hogy megtérjen az ő paráználkodásából, de nem tért meg”! Hát ez lesz a szörnyű ítéletnek a vádirata azok ellen, akik egyenesen Isten parancsára kaptak még egy haladékot arra, hogy megtérjenek és nem tértek meg. Ezek eldobták maguktól az élet-lehetőségét. Már maga ez a szó, hogy "haladék”, azt mutatja, hogy itt nem egy végehossza nélküli időtartamról van szó, hanem csak egy közbe-iktatott haladékról. így is mondhatnánk Isten kegyelmének egy eddig ismeretlen idejéről, amikor Isten minden eddig ismert kegyelmét megszokszorozva árasztja ki a megtévedt emberre! Amint mondottuk: Ez az idő is rövidre van szabva! Erre mutat rá a Jel. könyve 10.6-ban szóló angyal, aki esküvel erősíti meg azt amit mond: "Megesküszik arra, hogy "Idő-Chronos” Haladék többé nem lészen!” Vége! Bezáratott! Nincs többé megtérésre való idő! Isten felszámolt ezzel a szavával mindent! Azt is jelentik ezek a szavak, hogy ezekután nem lesz idő többé, sem valóságban, sem érzékelésben, sem szemléletben! Innentől kezdve elmúlt minden lehetősége annak, hogy valaki Istenhez jöjjön, és megtérjen! Kizárattak mindenek, akik megvetették és nem siettek elfogadni Isten felkínált kíméleti vagy prolongációs idejét a Chronos alatt! A harmadik idő az Idő-KAIROS, ALKALOM-ÜNNEPI IDŐSZAK. Az Úr Jézus Krisztus ezzel az igével kezdte el a földi szolgálatát! Ez volt a bemutatkozó igéje: “Betölt az IDŐ, KAIROS, ALKALOM, ÜNNEPI IDŐSZAK! Elközelített az Istenországa! Térjetek meg és higyjetek az Evangéliumban”! Ez az ember ideje. A KAIROS a jó alkalom ideje! Dobjátok el hát magatoktól az üres negativ időt és ragadjátok meg a KAIROS-t és higyjetek az Evangéliumban! Mint mindegyik idő-fajtát, ezt is Krisztussal küldte el hozzánk Isten! Becsüljük meg azért a Kairossal együtt azt is, Aki hozta és azt is, Aki küldte! Mert ez tulajdonképpen a jó alkalmak ideje, más szóval az Élet ideje. Aki itt a felkínált. Evangéliumot elfogadja, többet kap mint gondolná, mert itt nyílik alkalma az Isten-fiúságba való beiktatására. Az eddig ismert alkalmak között a legis-legnagyobb alkalom ez az Isten-fiúság valósága! A Krisztusban levő pozitív erők itt mutatkoznak meg leghatározottabban őbenne! Hiszen tudjuk, hogy Ő Teljes volt kegyelemmel és igazsággal! Isten eme két különös ható és meg-
