Evangéliumi Hírnök, 1975 (67. évfolyam, 1-24. szám)
1975-01-01 / 1. szám
1975. január 1. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 5. oldal NŐK ROVATA Rovatvezető: Szerencsy Józsefné Női konf. elnök: Balia B. Györgyné Alelnök: Kurtz Lajosné Pénztáros: Kautz Edxvinné Közömbös akadály, vagy Égő-szívű Lélekmentő ? bocsájtó erejével! ALKALOM-alkalom! Tudjátok mi az ALKALOM-nak a fő-fő tulajdonsága? Az, hogyha egyszer valaki elszalajtja, soha-soha nem tér vissza többé! Ezt már az Ókorban is tudták, sőt egy görög szobrász szobrot is készített róla. Vigyázzunk el ne szalajtsuk a kedvező, számunkra nagyon is szükséges és szent alkalmakat! A KAIROST! Ezt Isten miként a többi időket is tértünk tette, nekünk adta! Ragadjuk meg! Isten megígérte, hogy meghallgat bennünket, ha élünk az általa nekünk adott alkalommal. Erről beszél hozzánk a II. Kor. 6:2-ben: "Kellemetes időben KAIROS-ban meghallgattalak, az üdvösség napján megsegítettelek! íme: Itt a Kairos, itt az Alkalom Itt a KELLEMETES Ünnepi idő”. Ebben az igében megszabja Isten a Kairos célját, az üdvösséget. Ezt adta a ma élő nép életcéljának, a megtérése céljának örök irányul és igyekezetül. Ez a mára ígért, nekünk ígért Istentől elkészített Üdvösség! Ha végig nézzük az igéket azt kell látnunk, hogy Isten az ő népének semmit nem adott, ígéret nélkül. Mára is áll jobban mint valaha, hogy "Tiszteld Atyádat, hogy hosszú ideig élj a földön!” Örökké élt, azt értette! Isten és így értjük mi is! Ezért a Kairos nemcsak a történelem végét jelenti, hanem amint az Űr Jézus mondta: Isten ígéreteinek a végét is! Betölt a Kairos! Vigyázzatok! Nem megy tovább ez sem! Vegyük észre mégegyszer Isten felénk forduló arcát ezekből az Igékből: "Serkenj föl, aki aluszol! Támadj fel a halálból! És felragyog tenéked KRISZTUS”! És átfogod élni a saját személyedben az időkben neked adott ajándékokat! A CHRONOS-a KAIROS, és az ESKHATÓS minden örömét valóságban és dicsőségben! Ez az Isten és az Ür Jézus Krisztus mai üzenete hozzád és mindenkihez az idők rendjén keresztül. Tóth Sándor 5000 ÉVES BÖLCS MONDÁSOK Igazságos légy még azok iránt is, akik bántanak és szorongatnak. * Soha se járj a rosszak tanácsán. * Bénák városában a sánta: futár. "Napok múlva ismét beméne Jézus Kapernaumba, és meghalták, hogy otthon van. És azonnal sokan összegyülekezének, annyira, hogy még az ajtó elébe sem fértek; és hirdeté nékik az igét. És jövének hozzá egy gutaütöttet hozva, akit négyen emelnek vala. És mivel a sokaság miatt nem férkőzhettek azzal Őhozzá, megbonták ama háznak fedelét, ahol Ő vala, és rést törvén leeresztek a nyoszolyát, amelyben a gutaütött feküdt. Jézus pedig AZOKNAK HITÉT LÁTVÁN monda a gutaütöttnek: Fiam, megbocsájtattak néked a te bűneid.” “Az pedig azonnal fölkele és felvévén nyoszolyáját, kiméne mindenkinek láttára; úgy, hogy mindenki elálmélkodék, és DICSŐÍT É AZ ISTENT...” (Luk. 2:1-5,12) Jézus Kapernaumba érkezett. A kíváncsi tömeg összetódult, mert hallani, látni akarták Őt. Önérdekből jöttek. Volt azonban négy ember, akit égő szíve, segítő-készsége hozott Jézushoz. Ök is meghallották, hogy Jézus ott van, s felvették beteg barátjukat, s odavitték hozzá. Ezek önfeláldozásból jöttek. Hajtotta őket a szívükben égő, mentő-szeretet. Amint ahhoz a házhoz értek, ahol Jézus hirdette az igét, komoly akadály állt előttük. Az akadály a kíváncsi tömeg közömbössége volt! Bár bizonyára az ajtó közelében lévők észrevették a beteget, s barátait, senkiben sem volt annyi jó érzés, hogy helyet készítettek volna, vagy kézirat volna a Gyógyító Megváltóhoz siető embereknek. Valamikor Budapesten előfordult, hogy egy-egy édesanya polyásbabával szállt fel a villamosra. Ha nem volt azonnali önkéntes, akkor a kalauz szólította fel az utasokat: “Helyet kérünk, gyerekkel vannak!” Volt amikor többen egyszerre felugrottak, volt amikor a fáradt tömegben alig akadt oly jelentkező, aki ülőhelyét szívesen átadta volna. A gutaütött esetében senki sem adott helyet. A közömbös tömeg mozdulatlan akadályként állt az égőszívű lélekmentő négy barát előtt. Ők azonban nem adták fel a harcot. Megbontották a tetőt és leengedték barátjukat Jézus lábai elé. Jézus "AZOKNAK HITÉT LÁTVÁN”, megbocsájtóttá a gutaütött bűneit, aki ennek következtében betegségétől is megszabadult. A tömeg pedig ezt látván "dicsőíté az Istent”. Önérdekből mi is jövünk Jézushoz. Sokan elfogadják, sőt igénylik a bűnbocsánatot, az üdvösséget, az Isten-fiúságot, de itt megállnak, s nem jutnak odáig, hogy mások megmentésében használhatókká legyenek. Hiányzik az őszinte odaszánás, a Szent Lélek teljes uralmának való kiszolgáltatás, s nincs égő-szívű lélekmentési vágy. Mint a kapernaumi tömeg, kézirat, akadályok, pedig a megváltatással együtt felszólítást is kaptak Jézustól, amely így szól: “... én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek,” (Ján. 15:16/b) Testvérem! Állj meg és gondolkozz: hivő életed közömbös, másokat a Krisztushoz vezető úton akadályozó, vagy égő-szívű, akadályt nem ismerő lélekmentő, "Sok gyümölcsöt” termő élet? Ennek az életnek, igaz, ára van! Fejlődni (igeolvasás és gyülekezetbeli igehallgatás formájában), imaéletet élni, és folyamatos megtisztíttatás alá vetve, teljesen kiszolgáltatva magunkat Krisztusnak. Engedni kell, hogy a Szent Lélek menjen, mentsen, szóljon rajtunk keresztül; de tudomásul kell vennünk, hogy MEG, csak ÍGY DICSŐÍTTETIK MEG, s azt is, hogy tulajdonképpen "erre rendeltettünk”, s ha ezt nem vállaljuk, akkor vállalnunk kell a következményeket, mely fenyítés formájában előbb utóbb bekövetkezik. Közömbös akadály, vagy égőszívű lélekmentő vagy? Mátrai Mihályné