Evangéliumi Hírnök, 1973 (65. évfolyam, 2-24. szám)
1973-07-15 / 14. szám
8. oldal EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1973. július 15. Evangélium egy New York-í taxisofőr szerint "Valaki itthagyta János Evangéliuma című füzetet a hátsó ülésen” hívtam fel a taxis figyelmét. “Én tettem oda” szólt a vezető. “Tudja meg kedves barátom, hogy ennek a talált tárgynak nagyon örülök”, mondtam a soffőmek. “Keresztyén vagyok és ez sokat jelent részemre.” "Én is keresztyén vagyok” jegyezte meg a soffőr, “már 20 év óta vezetek taxit New Yorkban és ilyen módon teszek bizonyságot az Ürról.” Beszélgetésünk folyamán elmondta a taxi vezetője, hogy mennyi érdekes eset történt a János Evangéliuma című füzet és egy másik kis könyv, amely elmondja, hogyan találhat a bűnös üdvösséget Jézus által, ilyen formán való terjesztése révén. "Egyik-másik női utas nyilvánvalóan sok gonddal és gyötrődéssel küzd és kéri, hogy imádkozzam értük. De nem minden utas fogadja szívesen az Evangéliumot”, mondta tovább az én keresztyén soffőröm. "Egyszer egy igen híres ügyvéd szállt be kocsimba. A neve a politikai tüntetők védelmével kapcsolatban az újságok első lapján szerepelt. Amikor a nagynevű ügyvéd meglátta az iratokat, követelőzve kérdezte: Mi ez, ki tette ezt ide?”. “A Lélek bátorságot adott s megmondtam, hogy én tettem oda.” Az ügyvéd türelmetlen módon vágott vissza: "Ezekhez nekem semmi közöm sincs. A magam ügyeit mindig magam intéztem és ezután is magam fogom intézni.” A bátorságból azonban többre is futotta s megmondtam az ügyvédnek: “Eljön az idő, Uram, hogy bármilyen híres ügyvéd ön, még sem fogja tudni ügyeit intézni. Amikor Isten ítélő széke előtt fog állni, Krisztus, az Üdvözítő nélkül reménytelen a helyzetben lesz." "Ne meséljen nekem ilyenekről” válaszolta indulatosan az ügyvéd. Amikor utunk céljához értünk kiszállt s pontosan centre kiszámolta a járó útiköltséget. Nem adott többet.” "Nem adott egy centet sem a taxi mutatója által jelzett összegen felül, de én adtam neki valamit, értékeset: az Igét.” "Az én feladatom nem az, hogy keresztyénné tegyem az embereket, hanem az, hogy bizonyságot tegyek és hintsem a magot”, folytatta a vezető. Majd elmondta, hogy sok évi szolgálata alatt 25,000 János Evangéliumát és több, mint 40.000 példány traktátust terjesztett el. Amint utunk végére értünk, ki akartam szállni. A vezető megkérdezte:"Van ideje a kedves Testvéremnek, hogy együtt imádkozzunk?” Majd megragadta a kezemet és New Yorkban, a pénzvilág nagy utcáján, a Wall-streeten együttesen szálltunk imánkban az Űr színe elé. Elválás után eszembe jutott az Úr Jézus parancsa tanítványainak, hogy tanúskodjanak Jeruzsálemben. Itt van egy taxisoffőr, aki a világ legnehezebb helyén teljesíti a Mester parancsát. Teljesíti úgy, mint taxisoffőr, de hatásosan. Az eredményt a mennyben tudják. Darold Morgan MAGYARHONI DERŰ Egyik magyarországi, vidéki nagyobb gyülekezetben a záró-közösének orgonakíséretére a gyülekezet "másod” orgonistája buzdult fel. Ami a buzgóságát illeti nem volt semmi kifogásolni való. Annál több baj volt viszont a keskeny orgonabillentyűkkel, amelyekből váltig többet nyomtak le a nehéz munkához szokott vastag ujjak, mint amennyit a kotta előírt. Az ünneplő gyülekezet megértő "elnézéssel” hallgatta a zenei összhanggal nem mindig harmonizáló rögtönzéseket. De nem úgy az egyik jó fülű atyafi, aki bosszankodását így vezette le: — Meg tudná mondani — szólt szomszédjához —, mi a különbség a rossz orgonista és a rossz diákónus között? — Nem — felelte ártatlanul a kérdésre nem számító szomszéd. — Nos, semmi! Mindkettőnél figyelmen kívül maradt az apostoli intés: “A kézrátételt el ne hirtelenkedd.” (Tim. I. 5:22.) A ma szenvedéseiben a holnap áldásai lépdelnek felénk. | Olvassuk, | 1 tanulmányozzuk I § a Szentírást $ Vasárnapi iskolai lecke. 1973. augusztus 5. Az irigység veszélye. Mózes II. 20:17; Lukács 12:15—21; Tim. I. 6:6—10. Aranymondat: Lukács 12:25. Hétfő, júl. 30. Nem irigység, hanem megelégedés. Mózes II. 20:17; Tim, I. 6:6—10. Kedd, júl. 31. Gazdagság nem nyújt biztonságot. Luk. 12:13—21. Szerda, aug. 1. Az igazi és hamis értékek. Prédikátor 5:10—17. Csüt., aug. 2. Hol találunk megelégedést? Prédikátor 5:18—6:2. Péntek, aug. 3. Örvendjünk annak, amit az Űr ad. Prédikátor 9:7—13. Szombat, aug. 4. Jézus tanít a nagyságra való törekvésről. Máté 20: 20—28. Vas., aug. 5. A szívek vizsgálója az Úr. Péld. 21:1—8. Vasárnapi iskolai lecke. 1973. augusztus 12. A nagy parancsolat. Mózes V. 6:4—5; Márk 12:28—34; Róma 13:8—10. Aranymondat: János I. 4:24. Hétfő, aug. 6. Gondoljatok az Úrra mindenkor. Móz. V. 6:4—12. Kedd, aug. 7. Isten szerető törvényei. Mózes III. 19:9—18. Szerda, aug. 8. Jézus a törvény summája. Márk 12:28—3L Csütörtök, aug. 9. Jézus törvény-magyarázata. Luk. 10:25—37. Péntek, aug. 10. Szeretet, törvény és krisztusi élet. Róma 12:3—17. Szombat, aug. 11. Élet Krisztus békéje alatt. Kol. 3:12—17. Vas., aug. 11. A szeretet örök. Kor. I. 13. Vidám elme, jó orvosság Vendég: Miért tartja az ujját a hússzeleten? Pincér: Nehogy ismét leessen. • "Na fiúk, ki szereti a zenét köztetek?” kérdezte az őrmester az újoncoktól. Hat lelkes zenebarát lépett elő. "Jól van! Markoljátok meg azt a nagy zongorát és vigyétek fel a tiszti társalgóba a harmadik emeletre”, szólt a parancs.
