Evangéliumi Hírnök, 1972 (64. évfolyam, 1-24. szám)
1972-11-15 / 22. szám
1972. november 15. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 3. oldal AZ ÜR PEDIG . . . (Két cikk került egy időben a szerkesztő asztalára. Mindkettő Jónás életéből vesz tanulságot. Közöljük egymásután mind a kettőt. Az Úr két üzenetet küld.) "Az Űr pedig nagy szelet bocsát a a tengerre és nagy vihar lön a tengeren és a hajó már-már töredezik vala." Jónás 1:4. így történt Jónással és jó, hogy így történt. Jaj annak, akinek útjára Isten vihart bocsájt, de százszorta jajabb annak, akit a jó Isten szabadon enged. Ha ismerjük a jó Istent, akkor nem a fenyítéstől félünk, hanem annak az elmaradásától. Jeremiással együtt kérjük: "Fenyíts meg Uram, de mértékkel..." (10:24.) Jónás nem vette észre a vihart és nem vette veszélyesnek a vihar kezdetét. Elment a hajó egyik zugába és elaludt. Isten felébresztette. Mert nem lehet Isten által küldött vihar elől menekülni, sem pedig nem lehet Isten ellen hadakozni. Ezékiel próféta így emlékezik meg Isten erejéről: "íme, a Fáraó ellen megyek, Egyiptom királya ellen és eltöröm mind a két karját..Amikor a vihar teljessé lett Jónás észbe kapott. Tudta, miért van a vihar. Milyen észszerű és nyílt volt Jónás vallomása: "Én miattam van ez a nagy vihar.” (1:12.) Isten kegyelméből nagy időt töltöttem már el és sok szép tanítást hallottam életemben. Sokszor felemeltek a dicséret hegyére és sokszor lesújtottak a bírálat völgyébe. Ilyen őszinte beszédet azonban, mint amit Jónás mondott, nem hallottam: Én miattam van ez a baj! A próbák rajtunk vannak. Sokszor hallunk megrendítő hírt. A szélvihar elér. De ha meg van az őszinte megbánás és beismerés, hogy a baj én miattam van, akkor minden jóra fordul. Miattunk lehet a baj, mert nem vettük az Úr figyelmeztetését komolyan, s nem oda mentünk, ahova az Úr küldött! A hajósok megkísérelték a hajót visszavinni a kikötőbe, ahonnan elindultak. De a vihar ellen, amelyet Isten küld, nem lehet vitorlázni. A hibás útról nincs visszatérés, csak megtérés. Alá kell magunkat vetni Isten ítéletének, ő majd visszaviszi a partra, úgy ahogy Ő akarja. Az ember gondol valamit, ami felfogása szerint helyes. Az ember gondolhat, amit akar. A Példabeszédek írója szerint azonban mégis "az Űr igazgatja annak járását”. (16:9.) Visszavisz az Úr fájdalmak és megpróbáltatások árán. Ránk üti a szenvedés pecsétjét. Aki pedig szenved, az nagy titkoknak lesz a felismerője. Krisztus gyermekei tudják: jöhet a vihar, az Úr csak megment és visszavisz a kikötőbe. A vihar arra jó, hogy odamenjünk, ahova az Úr küldött. Sok évvel ezelőtt arról beszéltünk konvencióinkon, hogy a magyar baptista munka befejeződött. Sokan így vélekedtek. De volt más vélemény is. Voltak, akik látták, hogy még sok magyar van, akiket a jó Isten kiválasztott az üdvösségre és azoknak el kell mondanunk Isten üzenetét: térjetek meg! Isten mondja nekünk is, mint Jónásnak: "Menj el Ninivébe!" Ha Ninivé nem tér meg, elpusztul. Ha nem hirdetjük a megtérés üzenetét bűnhődünk. Isten elvégzi a megmentés munkáját, ha kell bünteti a megtérés hirdetőit, s vár türelemmel. Amint Isten büntetéséről, amit gyermekein végez, elmélkedünk, felemelő dolgokat látunk. Isten szeretettel büntet. Nem veszti el az övéit, csak kioktatja próbák által. Vehetjük szószerint, amit az Úr mond: Csak egy szempillantásra hagytalak el titeket. A szempillantás tarthat ötven évig is, de Isten nem hagy el végleg! Visszavisz a kikötőbe. A parancsot azonban végre kell hajtanunk. Újból küld "Ninivébe”, megismétli parancsát az evangélium hirdetésére. A hívőnek nem programja van, hanem parancsa: Hirdesd! Térjetek meg! Egy prédikátor testvérem azt mondta, hogy a gyülekezetében már nincsenek imaóra tartók, s beszüntették az imaórákat. Elég hosszú időt éltem Isten kegyelméből, hogy meglássam, hogy ahol az Ő igéjét komolyan fogadták, ott nem kellett abbahagyni az imaórákat és nem kellett bezárni a templomokat. Ahol az isteni szolgálat nem teher, ott a templomok nyitva állnak. Ne lankadjon buzgóságunk azért, mert az emberek késnek az üdvösségre hívó üzenet elfogadásával. A Bethesda tónál is kitartóan vártak a betegek. Az egyik 38 évig várt. A víz mégis megmozdult és ha nem is érünk oda időben, maga Krisztus jön és víz nélkül meggyógyít. Csak arra vigyázzunk, hogy végezzük el azt a munkát, amit Isten ránkbízott. Ha így vigyázunk és teszünk, akkor elkerüljük Jónás sorsát és a bűnösök is megmenekülnek. Az Úr pedig ... Nem is olyan régen, az elmúlt tavasszal ketten voltunk a kertben és a Nap ment lefelé. Feleségem mondta: ne fedd be a palántákat, hadd kapjanak még a nap melegéből. Majd én lefedem. Én elmentem, s később ő lefedte a palántákat. Azután nyugodni ment. A Nap lement, de neki már nem jött fel többé. A palánták megnőttek, teremtek. Valamennyiszer leszakítok egy érett "áldást” eszembe jut: a nap megy lefelé! Testvéretek a Krisztusban, Szász János Adventists Train In Survival For ‘Last Days’ The Seventh-Day Adventists have established training sessions in wilderness survival techniques. Donald Mansell, a minister in the church and president of the Washington, D. C. chapter of the International Wilderness Club, explained: “We Seventh-Day Adventists believe we are at the beginning of the last days. Political and social conditions will become worse and worse, and there will be a period when people who have chosen against God will try to destroy those who are saved. That’s the reason we will have to flee from the cities for our lives.” CB (They practice what they preach. Ed.) Nincs gyengédebb dolog ezen a földön, mint egy női szív, amelyben kegyesség lakozik. (Luther Márton)