Evangéliumi Hírnök, 1972 (64. évfolyam, 1-24. szám)
1972-11-15 / 22. szám
2. oldal EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1972. november 15. EVANGÉLIUMI HÍRNÖK GOSPEL MESSENGER Published semi-monthly by the Hungarian Baptist Union of America 748 Fordham Ed., Palm Bay, Fla., 32905 Editor — Szerkesztő: DR. BELA UDVARNOKI 609 Woodridge Drive, Murfreesboro, North Carolina 27855 Telefon: (919) 398-4646 Second Class Postage Paid at Melbourne, Fla. and additional mailing office. Subscription fee: $5.00 per year Előfizetés és címváltozás erre a címre küldendő: Mrs. Jack Steg 321 Wilbur Court, Palm Bay, Fla. 32905 Tel. 305-723-1397 FONTOS: Címváltozást, kérjük, jelentsék Mrs. Jack Steg lapkezelőnek. Lapzárás ideje minden hónap negyediké és húszadika. A negyedikén postázott kézirat a következő hónap elsején, a húszadikán postázott kézirat a következő hónap tizenötödikén jelenik meg. Sürgős hírek a lap megjelenése előtt 10 nappal beküldhetők. Printed by Classic Printing Corporation 9527 Madison Ave., Cleveland, Oh. 44102 magyar hivő anya nevelt. Sokszor hallottam az anyai figyelmeztetést még gyermekkoromban: “Az ország baptista missziójáért felelős vagy!” Felelős, én kisfiú? Ezt a felelősség érzetet az anyatejjel szívtam magamba. Most ez az érzés féltő felelősséggé érlelődött bennem. Van missziónk! Erősítsük! Van irodalmunk! Fejlesszük! Van sok-sok hűséges testvérem! Ezek is tökéletlenek, mint én, de Tanít az ősz Testvéreim, nyarunk elillant, mint szélben száll a pára, Jön, lépeget felénk az ősz, komoly nagy számadásra. Testvéreim, dús ágainkról lehull a lomb maholnap. Marad gyümölcs a fánkon? Vagy minden porrá porlad? Testvéreim! Sok gyűjtött kincsünk veszendő és molyette? Az ősz ha kéri, nem lesz igazgyöngy egy se benne? Testvéreim, a hervadásnak pecsétje ég szívünkben ... Hogy állunk ősz elébe? Remegve, vagy derűsen? Gerzsenyi Sándor tökéletlenségükben is ízleltetik velem a menny tökéletességét. A menynyeiekkel, a tökéletes dolgokkal való foglalkozás értéket ad ennek a "gyarlónak” nevezett életnek. Az amerikai magyar baptista miszszió túl fog élni engem. Hálás vagyok, hogy ez a misszió a látszat és kishitű nyilatkozatok ellenére is erős alapon nyugszik. II. HOGYAN FEJEZEM KI HÁLÁMAT? Sokkal könnyebb arról írni, hogy miért adjunk hálát, mint arról, hogy miképpen fejezhetjük ki hálánkat. Az Úr jósága annyira körülvesz, hogy a hála okok számát alig vagyunk képesek észben tartani. A "hogyan" kérdésre a felelet nem olyan könnyű, mint a “miért”-re. Tudom, hogy nem mindenkiben van "csordultig a pohár” és nem mindenki kész a hálaadásra. Aki pedig kész, azt még mindig foglalkaztatja a kérdés, hogy: "hogyan”? Mit tegyek, mit adjak? Hiszen Istennek nem adhatok semmit! Az igazi hálaadó mégoldja ezt a kérdést. A szíve megmondja mit kell tennie. Istennek nincs szüksége a mi "adásunkra”, de mégis csak hálát adunk. Nem érdemeljük meg a sok jót, Isten mégis áld és ad. Az áldó szív Istené és a hálaadó szív Isten szerinti. Hogyan adok hálát? 1. Mondom. Mondom imában, bizonyságtevésben és életkedvben. Dicsekszem az Úrral és jóvoltával. Mindettől az Űr nem lesz gazdagabb és dicsőbb, de hálaadásom ajkaimon keresztül kifejezi a szívem érzületét. Isten pedig a szívet nézi. 2. Dolgozom. Az Úr kijelentette, hogy: "... amennyiben megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiái közül, én velem cselekedtétek meg.” (Máté 25:40.) Amit embertársaimért teszek, azt az Úr úgy veszi, hogy érte teszem. Nincs találgatás, nincs sötétben járás. Lehet adni Istennek. A nap ezért kel fel és én azért ébredek fel, hogy tegyek valamit. A naplemente pedig úgy szép, ha tettem valamit. Ez az én hálaadásom. Késik a lap? Az Evangéliumi Hírnök október 1-i száma szeptember 30-án "First Class” postával a kezemben volt. A lap eszerint legalább szeptember 28- án postára került. A szerkesztő a nyomdász dicséretes együttműködésével arra törekszik, hogy minden szám a határidő előtt a postahivatalban legyen. Sajnos a lap postára kerül és 10—14 napig elfekszik valahol. Ebben a dologban tehetetlenek vagyunk. Kérjük olvasóinkat, hogy panaszukat irányítsák oda, ahol a baj fészkel. A szerkesztő és a nyomdász sajnálatát fejezi ki, hogy minden igyekezete ellenére a lap késve kerül az olvasók kezébe. Lapnuk november 1-i száma október 28- án már a postahivatalban volt. A szerkesztő rendes postával, borítékban október 31-én kézhez kapta. Szerk. The Secret of Youth @nce there were two philosophers who were seeking to discover the secret of perpetual and eternal youth. One of them spent his time in a laboratory pouring over bulky volumes, experimenting with mystic formulas, and muttering the uncanny spells of old magicians. He buried himself in his work, and gradually shut himself away from his fellow man. One day he was looking into a mirror, and he realized his disappointment. He became insane. For despite his spells and potions, the wrinkles had spread over his face like widening ripples on the wind-swept waters. His body was bent and withered. His skin was yellow and dry as parchment, and his eyes were weary and unspeakably aged. He had failed in his search. The other philosopher went out into the world. He laughed with the children on the street corners. He smiled at all those he met, and they smiled back at him. Each night he slept under the guardianship of the stars, and from them he learned something of the beauty of eternity. He read the mystery in the heart of a rosebud, and his ear was tuned to the delicate calls of the songbirds. He loved everyone, and everyone loved him. So, although his hair grew white as the hawthorn’s blossoms, his blue eyes remained clear, frank, and merry. He carried his body erect, and his brow was as smooth and untroubled as a child’s. The hand of time had passed over him lightly. He had discovered that the secret of perpetual youth lay deep down in his heart. U. B. —Thomas Dreier.
