Evangéliumi Hirnök, 1964 (56. évfolyam, 2-24. szám)
1964-03-01 / 5. szám
1964 március 1 EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 3-IK OLDAL megtagadtam a szolgálatot. De előfordult az is, hogy bár engedtem a Szent Lélek intéseinek, mégsem lett áldás a következménye. Miért? Mert a lelki ajándék csak szeretettel (I. Kor. 13-mal!) együtt épít. Aki felé hiányzott a szeretetem, ott nem épített a szolgálatom, sőt rontott. Egy testvérem mondotta egyszer nekem, hogy az ő leányának van egy zenetanára, akinek ha odaadnak egy zenedarabot és ő rámutat, hogy itt vagy ott hiba van, azt nagyon komolyan kell venni és ki kell javítani. De ez a tanár csak azt tudja, hogy hiba van, de már kijavítani nem tudja, ahhoz nem ért. Ebben az egyszerű képben kezdtem valamit felismerni magamról. És Isten Szent Lelke azóta feltárta előttem, az én lelki ajándékomat. Felismerem a szép, igaz szavak mögött is a diszonáns hangot, a lelkületet. És azt nekem meg is kell mondanom. Sokszor voltam bizonytalan, szóljak-e, vagy sem? Sokszor ellene álltam ennek a hangnak. Nem az én dolgom. Vagy leállított mások véleménye, amikor mondták nekem: “Ne kritizálj!” Volt, amikor láttam, milyen más lehetne ennek vagy annak a testvérnek az élete, ha szólhatnék, de tudtam, hiába szólnék, úgy sem fogadja el tőlem és hallgattam. Előfordult, hogy szóltam, de nem volt bizalmam az eredményben, vagy az illetőnek nem volt bizalma velem szemben, vagy hiányzott valamelyikünkből a szeretet és így áldás nem származott belőle. Soha ne kérj tanácsot, ha Isten Lelke valamire indít, mert lebeszélnek! — TEDD meg! Sokszor akartam mással elvégeztetni azt, amit nekem kellett volna megtenni! Mikor láttam, hogy valakinek a lelke, vagy szolgálata, illetve az Ur ügye úgy kívánja, hogy szólni kell, szinte kétségbeesetten könyörögtem értékes, komoly embereknek, hogy szóljanak, de a válasz ez volt: “nem a mi dolgunk” — “ne kritizáljunk”! (A helytelenségeket ők is éppen úgy látták, mint én.) Megdöbbentem és próbáltam megértetni velük, mily fontos volna, ha a helytelenül viselkedőt vagy beszélőt figyelmeztetnék. Hiába! — Akkor szivén ütött a felismerés. Ha nem az ő dolguk, akkor az enyém! Én én engedtem a Lélek kényszerítésének. Az engedelmességből újabb felismerés született. Aki felé a Szent Lélek küldött, az megértette az intést vagy figyelmeztetést és elfogadta, de akiket én kértem, hogy tegyék ugyanezt, csak kritikának iátták. A gyülekezetek élete beteg! Mi ennek az oka? 1. Nem ismerem fel SAJÁT lelki ajándékomat. Ezért vagy elfojtom és különböző ferdeségek kerültek előtérbe életemben. — Vagy nincs bennem szeretet és szolgálatom visszautasításra talál. Nem tudok építeni és beépülni a gyülekezetbe. 2. Nem ismerem fel a gyülekezet többi tagjának lelki ajándékát. Visszautasítom. Nem vonom be az építésbe. így a lelki ajándékokkal rendelkező tagok megkeseredve, váddal, gátlásokkal telve, egy örömtelen, száraz, ferdeségekbe menekülő életet élnek. Vagy ha nem bírják elfojtani a Lélek szavát, elmennek olyan gyülekezetbe, ahol élhetik belső szabadsággal a maguk lelki életét. Ebben látom magyarázatát az egyszínű, azonos lelki ajándékokkal rendelkező gyülekezeteknek. (Csak a tanítás, csak a gyógyítás, csak a nyelveken szólás stb. számukra a központi kérdés.) Itt különösen nagy felelősség terheli a gyülekezeti vezetőket, lelkészeket, prédikátorokat. Felismerik, elfogadják, beépítik-e gyülekezetükbe, bármilyen lelki ajándékkal rendelkező tagjaikat, vagy megszűnik saját lelki ajándékainak megfelelően? — Nem épülhet emberre a gyülekezet! Csak különböző lelki ajándékokkal rendelkező emberek tudják együtt kiábrázolni Krisztust. “Ha az egész test szem, hol a hallás? Ha az egész hallás, hol a szaglás?” (I. Kor. 12.). A gyülekezet legyen szem, amely lát, fül, amelyik hall, száj, amelyik szól, láb, amelyik jár, kéz, amelyik cselekszik és így tovább. Mindenki a maga helyén. Testvéreim! Gyülekezeti életünk beteg, Miattunk, Te miattad és én miattam! Több bízatott rád. Több is lesz számon kérve tőled! Keresd, kérd, hogy Isten Szent Lelke tárja fel előtted, amit kaptál Tőle Te és amit a Te testvéred kapott. Kérj hozzá szeretetet és épülj bele a te gyülekezetedbe! Ne akard a más talentumát! Hidd el, hogy boldog leszel a magadéval! Nem a te ügyed és nem az én ügyem, hanem a miénk együttesen, mert ez az ügy az Ur Jézus ügye! Fogd meg szorosabban az Ur kezét és fogjuk szorosabban egymás kezét. Ebben az egységben segítsen győzelemre a mi Urunk, kinek neve legyen mindörökké áldott! Topolyay Kató Köszönő levelek Köszönő levelek érkeztek szerkesztőségünkbe, melyekből egy pár sort közlünk jelen számunkban: “Egy új határkőhöz érkezve — új esztendő — megemlékezünk arról is, hogy az Urnák vannak irodalmi eszközei, melyek által az egész világon hirdetődik az Evangélium. Ilyen a mi kedves Evangéliumi Hírnökünk is. Köszönjük a lapot, amit az elmúlt évben is megküldték részünkre. Az Ur áldja meg a Testvéreket s fizesse vissza minden fáradozásukat gazdagon. Adjon több lelki erőt a munkára; szellemi és anyagi képességet a lap további kiadásához. Kegyelemteljes megújhodást és boldog újesztendőt kívánunk az Egyesült Államokban élő lelki testvéreinknek.” Bilics Testvérek, Németországból —o— Kedves Testvérek! Hálásan köszönöm a kedves Evangéliumi Hirnököt, amelyet szeretettel küldenek címemre. Egyben Istentől megáldott újesztendőt kívánok mindnyájuknak. Özv. Némedi Teréz Yugoszlávia —o— Kedves Lelkész Testvérünk! Egyszer kaptam 20 példány Evangéliumi Hirnököt, amit nagyon fel tudtunk használni rövid idő alatt. Minden szám talált gazdát. Mivel a feladó címe nem volt a csomagon, nem tudtam, kinek köszönjem meg. Ezúton mondok hálás köszönetét sokak nevében, kiknek nincsen lelki kapcsolatuk és közösségük. Az Evangéliumi Hírnök nagy segítség számukra. Az Ur további áldását és kegyelmét kérjük munkájukra. Faulkner Terézia, Philadelphia, Pa. Kérelem Nőtestvéreinkhez A Női Szövetség Isten segítségével ezévben ünnepli 50 éves fennállását Konvenciónk alkalmával. És hogy ünneplésünk méltó legyen a Szövetség szép múltjához, szeretnénk — amennyire lehetséges lesz — pontos képet adni az elmúlt, áldásokban gazdag 50 esztendőről. Ezért igen kérjük azokat, akik valamit is tudnak arról, hogy kik voltak a Női Szövetség elnöknői 1917-től 1938-ig, legyenek szívesek haladéktalanul közölni velem. Mrs. MARY STEG 225 Papermill Lane Ext. Fairfield, Conn. r r
