Evangéliumi Hirnök, 1963 (55. évfolyam, 1-16. szám)

1963-09-01 / 9. szám

4-IK OLDAL EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 1963 szeptember 1 nekünk?” — előrement egy fiatal leány, Bán Rozália, a rákoshegyi gyülekezetből és felajánlotta életét a külmisszió szolgá­latára. 1935-ben történt ez. Az események most egy ideig gyorsan követték egymást. Mészáros Sándor, a Hajnalcsillag akkori szerkesztője, 1936- ban Külmissziós Mellékletet indított a Hajnalcsillagban és Ritter Sándort bízta meg a melléklet anyagának az összegyűj­tésével. Külmissziós Körök alakultak országszer­te és sok gyülekezet ifjúsága kapcsoló­dott be a Külmissziós mozgalomba. A do­log kezdett komoly méreteket ölteni, úgy­­annyira, bogy a hivatalos baptista vezető­ség is felfigyelt. 1936 nyarán Tahi Tábor­ban, a baptista ifjúságnak a Dunához kö­zelfekvő (Budapesttől mintegy 30 km-re) nyári konferenciázó helyén külmissziós ér­tekezletet tartottak az országból egybe­­gyült érdeklődők, Mészáros Sándor, Nag” Pál, Steiner István (a Békehírnök szer­kesztője! és sok fiatal jelenlétében. Ott volt Kalkó József. Ritter Sándor, Bán Ro­zália, Cserepka János és még sokan má­sok. Ott volt Molnár Mária református misszionáriusnő is. aki arról a munkáról számolt be. amit ő Manusz szigeten vég­zett a pápuák között. Ez a sziget New Guinea-tól nem mesz­­sze fekszik a Csendes Óceánban. Itt dol­gozott Molnár Mária hosszú évekig telje­sen egyedül, csupán a magyar reformá­tusok és egyéb hívők imáitól támogatva, egészen haláláig, amikor a japánok a má­sodik világháborúban egyéb európaiakkal együtt halálra géopuskázták. Hazaküldött leveleit Ivanyos Lajos könyvben adta ki 1936-ban (ha jól emlékszem! ezzel a cím­mel: Hét év a kannibálok földjén. Ez a könyv igen nagy hatással volt ezer, meg ezer magyar olvasóra, köztük Cserepka Jánosra is. Cserepka János 1919 febr. 4-én szüle­tett iFüspökszilágy magyarországi kisköz­ségben. Római katholikus szülőknek ő volt a tizedik gyermekük. Utána még két gyermek született. És most átadom a szót neki magának, ahogy leírja a megtérését és elhívását a külmissziós szolgálatra: “Tizennégy éves koromban olvastam az Újszövetséget, a Tékozló fiú történetét és önmagamat ismertem meg benne. Tizen­nyolc éves koromban ért a hívás az evan­gélium szolgálatára. 1936-ban Molnár Má­ria Tahiban beszámolt a manuszi mun­kájáról és Mészáros Sándor, Nagy Pál, Kaiké József, Ritter Sándor külön cso­portba hívták a külmisszió iránt érdeklő­dőket. Gerjedezni kezdett a szívem az ott hallottak miatt. Később Pantea Erzsébet indonéziai üdvhadsereges tisztnő beszá­molója megragadott és csendes elhatáro­zások születtek bennem. Sajnos, a második világháború e szán­dékomat reménytelenné tette. A szükséges középiskolák után a Baptista Theologiai Szemináriumban voltam négy évig Buda­pesten. (Folytatás a következő' számban) EVANGÉLIUMI HÍRNÖK GOSPEL MESSENGER Published semi-monthly by the Hungarian Baptist Union of America 225 E. 80th St. New York 28, N. Y. Editor — Szerkesztő: Rev. PETRE M. ADALBERT 943 Merrill Ave., Lincoln Park 25, Mich. Entered as second class matter at the Post office of New Yórk, N. Y., under the Act of iMarch 3. 1879. Accepted for mailing at the special rate of postage as provided in Section 1103, Act of October 3, 1917 Subscription fee: $3.00 per year Előfizetés, címváltozás erre a címre küldendő: Mr. John Szász 1619 Edward Ave. N. E. Canton 5, Ohio AZ A.M.B.Sz. 55-IK KONVENCIÓJA Az Amerikai Magyar Baptista Szövet­ség ez évben New Brunswick, N. J.-ben tartotta meg évi nagygyűlését julius 10— 14-ig, Orosz E. Attila elnök vezetése mel­lett. Miket, baptistákat régi szép emlékek fűznek e városban munkálkodó gyülekeze­tünkhöz. Többször tartottunk itt áldásos konvenciót. E gyülekezet több, mint 50 évvel ezelőtt alakult Zborai László úttörő misszionárius és Utász János prédikátor vezetése mel­lett. Azóta hosszú évek során gyönyörű mun­kát végeztek Fazekas J., Gazsi I., s ta­lán legtovább Major M. lelkipásztorok. — Jelenleg Kocsis Imre e gyülekezet pász­tora, ki Bikacsán prédikátort követte sor­ban. Kocsis testvérnek és a gyülekezetnek keresztyén és magyaros bátorsága és vál­lalkozó szelleme tette lehetővé azt, hogy nagyon rövid időn belül vezetőségünk ké­relmére előkészítették és fogadták a kon­venciót. Itt e helyen is köszönetét mon­dunk áldozatos munkájukért. Isten iránti hálával emlékezünk meg e szép és áldásos évi gyűlésről. Reményünk feletti volt e konvenció. Gyülekezeteink szép számű delegátussal és vendéggel kép­viseltették magukat. Meglepően sokan jöt­tek a környéken munkálkodó gyülekeze­tekből. Minden este megtelt a szp nagy templom érdeklődő és Isten igéjét hall­gató néppel. Előadó testvéreinket csodálatosan hasz­nálta az Ur, kik között voltak: Dr. Udvar­­noki Béla, Rév. Baranyai Mihály magyar­­országi delegátus, ki többször tartott el I- adást. (Egyik előadását szóról-szóra kö­zöljük ebben a számban.) Rév. Molnár Balázs, Rév. Fülöp Árpád, Rév. Van Der Veen. Fülöp Árpád testvérünk egyik elő­adását is megtaláljuk ebben a számban. Rév. Orosz Attila elnök testvérünk va­sárnap délelőtt tartotta meg elnöki elő­adását, sok áldással. Az angol nyelvű istentiszteletet, mely­nek előadója a helybeli lelkipásztor, Ko­csis Imre testvérünk volt, a rádió hul­lámain is közvetítve lett. A KONVENSIÓ KIMAGASLÓ PONTJAI A legmeghatóbb és legáldásosabb min­denesetre a vasárnap délelőtti istentiszte­letek után következett úrvacsora volt, a­­mikor a delegátusok és vendégek nagy­száma megemlékezett arról a csodálatos frigyről és szövetségről, melyet az Ur Jé­zus Krisztus szerzett az Ö nagy golgotái áldozatával. Kocsis, Orosz, Major és Van Der Veen lelkipásztorok szolgáltak, a dia­kónusok segítségével. Felejthetetlen pilla­natok voltak ezek. A helybeli gyermek é­­nekkar, Pintér testvérnő vezetése mellett, valamint az összevont nagy énekkar Ha­­nesko János testvér vezetése mellett gyö­nyörű karénekekkel dicsérte az Istent. A konvenció második kiemelkedő pont­ja volt, amidőn Rév. Cserepka Jánost és feleségét, Dr. Cserepka Jánosné orvosnőt, a Kanadai Külföldi Misszió anyaki támo­gatásával s a Magyar Baptista Szövetség erkölcsi támogatásával kirendelte a boji­­viai pogánymisszió földre. Pénteken este, a Nőegyesületek áldá­sos estélyén történt ez a nem mindenna­pos esemény, amidőn Orosz elnök, Dr. Ud­­varnoki Béla, a misszió bizottság elnöke. Baranyai Mihály magyarországi vendég kezeiket Cserepke testvéreinkre vetve, a Konvenció Udvarnoki testvér vezetésével imádkozott misszionárius testvéreinkért (Erről bővebben írt a Női Rovat veze­tője, Szerencsy tv.-nő. A harmadik kiemelkedő pontja az évi nagygyűlésnek a kül- és belmisszió volt. Úgy a titkári jelentés, mint a misszió bi­zottság évi jelentése a fő súlyt a misszió komolyabb folytatására fektette. Szerény véleményünk szerint nem az elangoloso­­dás a főoka misszió munkánk hanyatlá­sának, hanem sokkal inkább az önzés és hanyagság. Gondoljunk csak arra, mikor hívtunk meg valakit utoljára istentisz­teletre, vagy mikor tettünk bizonyságot egy bűnben élő embernek az Ur Jézus Krisztus megmentő kegyelméről és erejé­ről? Ez évi konvenciónk azt üzeni gyüle­kezeteinknek; Vissza Béthelbe, vissza az első szeretethez, amiből kiestünk, vagy ki­esőiéiben vagyunk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom