Evangéliumi Hirnök, 1963 (55. évfolyam, 1-16. szám)

1963-09-01 / 9. szám

1963 szeptember 1 EVANGÉLIUMI HÍRNÖK 5-IK OLDAL NŐK ROVATA Rovatvezető: Szerencsy Mária 17840 Lorain Ave., Cleveland 10. Női konf. elnöke: Steg Mária Alelnök: Szabó Istvánná Pénztáros: Kurtz Lajosné Jegyző: Német Lajosné Utolsó munkás A nap leszáll és szőlőhegyed ormát Aranyozza az alkony, Istenem. Munkásaidat látom fenn mozogni, Apró bogárkák, serény hangya-népek, Ki kapál, ki vesszőt metsz, ki szüretel. Munkálkodjatok, míg nappal vagyon: Mondtad, s elküldted mindannyiokat. Mentek. Ki hajnalban, ki délelőtt, ki dél­ben, Verejtékük hullt zord szőlőhegyedre, És felszállt áldozati páraként S virágillat lett: édes öntudat És boldog, tiszta lelkiismeret. Hogy sürögnek ott fenn a húnyó napban, Aranyként csillan szürke hangya-testük, Már készülődnek lassanként haza, Egy óra még, és itt van a sötét. Sötét, sötét: hogy száll a szörnyű szó, Éjszaka: hogy suhognak szárnyaid, Mily félelmes vagy, mily irtózatos, Még annak is, ki dolgozott napestig, Hát még annak, kit elhagyott a hajnal, És elhagyott a délelőtt, a dél, S kit a hanyatló nap is így talál: Hivalkodva és haszontalanul. Álltam valami messze piacon, És tarka rongyként ráztam a lelkemet, így tűnt a hajnal, így futott a dél, És így jött rám a késő alkonyat. Utolsó munkás és utolsó óra — Most itt állok a szőlőhegy tövén, Napszámodra szegődnék, Istenem. Egy óra még és itt van a sötét. Ezt az utolsó órát add nekem. REMÉNYÜK SÁNDOR Krisztus az Ur mindenek felett... jelige alatt gyűltek össze az AJVLB.Sz. Nőszövetség keretein belül a 49-ik konfe­renciára közösségünk hívő asszonyai a vendéglátó New Brunswick-i (N. J.) test­véreik imaházában ez év julius hó 12-én. A szokásos időben, d. u. 2 órakor Kurtz Lajosné tv. vezette a lelkes megnyitó é­­nekszámokat, majd ima s az elnök: M. Steg, valamint a helyi nőegyletek veze­tői (Varjú Józsefné és ifj. Koye tv.-nő) üdvözlő szavaival vette kezdetét a konfe­rencia. Az alapige mély igazságait és ebben Isten üzenetét Mátrai Mihályné továbbí­totta felénk (Filippi 2:9—11 v.), míg an­gol nyelven Rev. R. C. Shanklin, a New Jersey Baptist Conv. Világmisszió cso­port igazgatója szólta az igét. Elköltözött testvéreinkről Stumpf Ár­­pádné tv., Nőszövetségünk tiszteletbeli el­nöke emlékezett meg és kegyeletteljes szavak kíséretében helyezte el a két égő gyertyafény közé a megemlékezés piros virágait. Nagy Vilmosné tv. és Soloman Istvánná tv. orgona-piano duettje után foglalkoz­tunk adminisztratív ügyeinkkel, elnök- és jegyzőválasztással. Mary Steg testvémőn­­ket az elnöki és Szerencsy J.-né testvér­nőt a jegyzői teendők ellátásával egyhan­gú választás alapján bízta meg a Női Konferencia. Elnök testvérnő felhívta, s ez úton új­ból felhívja a nőegyleteket, hogy hatás­körükben bízzanak meg egy személyt, aki a Női Rovat vezetője (M. Szerencsy) be­küldi rendszeresen a nők helyi munkájá­ról, női missziói alkalmakról szóló jelen­tést. A Bethesda Otthon jelentésében Kurtz Lajosné igazgató tv. teljes egészében át­fogó képet nyújtott az otthon életéről, munkájáról, sőt az otthon lakóinak lelki világába is bepillantást engedett egy-egy finom vonalakkal vázolt epizód. A New Brunswick-i nőtestvérek jóízlé­sét, kitűnő hozzáértését, szavak nélkül is dicsérte a finoman tálalt bőséges vacsora, ami a puszta eledelnél sokkal többet je­lentett; mert szeretetvacsorává varázsol­ta a testvéri szeretet! Major M.-né tv. hálaadó imájával e­­gyütt mi is hálával emeltük szavainkat a minden jók Adójához, a teljes egyetértés­ben és szeretetben lezajlott alkalomért. ESTI ÓRÁK Az esti alkalommal az áldások gazdag folyóit éreztük és azt az elszakíthatatlan csodálatos lelki kapcsolatot, lelki össze­­tartozandóságot, amivel minket a Krisz­tus vére eggyé és Őbenne testvérekké tett. Egyesített zenekari és énekszámok be­vezetésével M. Steg elnök testvérnőnk imájával és üdvözlő szavaival vette kez­detét az esti műsor, mikor a Molnár nő­vérek trombitaduettje, majd Molnár Esz­ter, Molnár Ruth és Szilágyi Ilona (Bridgeport) triója s az egyesített ének­kar Hanisko J. tv. vezetésével gyönyörű összhangban előadott énekei közé illesz­kedett ifj. Németh Dávidné (Los An­geles) beszéde és Mrs. H. M. Freas “A Világ Missziója” vetített képekkel kísért beszámolója. Áldozatainkra Attila T.-né tv. kért áldást. A sorrendben Németh Lászlóné tv.-nek (Garfield), a Nőszövetség hűséges jegy­zőjének mondott .köszönetét az elnöknő tv., majd az új tisztviselők beiktatása kö­vetkezett, mikor üdvözlő szavakat és ál­dást kérő imát Kocsis Imréné tv. mon­dott. Az est rendkívüli alkalma volt, mikor M. Steg elnöknő tv. az emelvényre szólí­totta Dr. Cserepka Jánosné tv.-t, (aki fér­jével együtt Boliliába távozik missziói munkára), búcsút véve tőle a Nőszövet­ség nevében, átadva megemlékezésül a Nőszövetség ajándékát. Orosz Attila lel­kipásztor tv., az A.M.B.Sz. elnöke, Cse­repka János lelkipásztor tv.-t (Toronto) szólította hitvese mellé az emelvényre. Orosz A. tv. beszédében meghatottan szólt szolgatársa felé: “Nehéz mondani most a búcsúszót: “Isten áldjon, testvérem!” — További komoly szavai elárulták azt a sze­­retetet és értéket, amit számára Cserepka tv., mint Krisztusban testvér és munka­társ jelentett. Dr. Cserepka Jánosné tv.­­hez intézett szavaiban igen becsesnek és értékesnek jellemezte azt a nagy áldoza­tot, amit testvérnőnk most az Ur oltárára tesz, megszerezve orvosi diplomáját, azt teljesen az Ur szolgálatába állítja, nem várva érte földi ellenértéket. “Ti mint a magyar misszió küldöttei, mint magyar misszionáriusok, a mi magyar testvére­inkként mentek küldetéstek teljesítésére!“ — voltak befejező szavai. Dr. Udvarnoki Béla tv., mint egykori igazgató-tanára vett búcsút tanítványától, lelkésztársától az Ige szavaival: “Itt va­gyok, küldj el engemet!” — Majd letér­delt a misszionárius Cserepka házaspár. Orosz A., Dr. Udvarnoki B. és Baranyai M. kézrátétellel kértek áldást a Bolivia munkamezejére távozó drága testvéreink­re. Az ima szállt, a könnyek peregtek, kevés szem maradt jszárazon. Búcsúztunk. Ti, kik nem tudtatok e felemelő per­cekben az ima szárnyain testvéreinkkel együtt emelkedni áldásért az Ur trónja elé, most, mikor már az Óceán hullámain ring a hajó Bolívia felé, útjukban kísér­jétek el őket imáitokkal, hogy szolgálatuk legyen áldásos, Isten előtt kedves áldo­zat! Dr. Cserepka Jánosné tv. válaszában elmondta, hogy: “úgy érzi és elhatározá­sában megerősíti az a tudat, hogy a misz­­szionáriusok számára elérkezett az utolsó óra; és Reményik S. “Utolsó munkás” című költeményéből, mély érzéssel részle­teket adott elő. Cserepka János lelkipász­tor tv. válaszában ismertette Istennek ál­dott eszközeit, az inspiráló erőket, amiken keresztül évtizedes csendes imában töltött várakozással eljuthatott ahhoz a kapuhoz, amit Isten nyitott ki számukra. Ezután elhangzott a búcsúének: “Isten áldjon, míg viszontlátunk!”; de a testvéri meleg ölelésnek, búcsúcsóknak alig lett vége. Idősek, apró gyermekek csüngtek Cserepka testvéreink nyakán és a test­véri csókok, hosszú ölelések szavak nél­kül is azt súgták: maradjatok velünk, drága testvéreink! Helyetek üres lesz a gyülekezetben és a Szövetségben. Sokak szivének lesz hiánya a tőletek kapott sze­retet és önzetlen szolgálat, de a velünk eltöltött idő drága emlékei, áldozatos ke­resztyéni életetek követésre méltó példája itt marad közöttünk. A mi testvéri szere­tetünk is elkísér titeket, kedves Testvér­pár és értetek való kötelesség lesz az imá­ban való megemlékezés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom