Evangéliumi Hirnök, 1959 (51. évfolyam, 2-24. szám)

1959-03-15 / 6. szám

VOLUME 51. ÉVFOLYAM NO. 6. SZÁM. — 1959. március 15. Official Organ of the Hungarian Baptist Union of America. JÉZUS mondá: “De előbb hirdettetnie kell az evange- Az Amerikai Magyar BaDtista Szövetség hivatalos lapja Huninak minden pogány népek között.”(Márk 13:10» A SOHA ÉLNÉM HALKULÓ HÉT SZÓ VÁNDORUTON. Érdes, szomorú, szürke és kemény E hosszú, kínos, nagy zarándokút. Sokszor már olyan szívesen letenném, Mikor a lábam uj' göröngybe j‘ut. Sehol egy fa, amely árnyékot adna, Sehol nincs gyep, mely felvidítana. Sehol patak, hogy felüditse szomjam, Csak lezúduló sziklák moraja. Nyütt a ruhám és a sarum is elhagy, A gondok terhe újból földre vet. Fáradt szemekkel a jövőbe nézek, —Ah! Nem látok, csak szürke köd pereg. De a hegyormon, fönt, a csúcson messze Ott fény dereng, ott égi fény ragyog, S hallom a kedves, áldott, meleg hangot; hogy; “SEMMI FELÖL NE AGGÓD­JATOK!” Toronto Somogyi Gáborné A tavasz megérkezésével minden évben a húsvéti ünnepkörhöz is el­érkezünk. Mint a nagy Természet ébredése uj reményeket fakaszt lan­kadó életünkben, pontosan úgy jelent uj életet, uj reménységet a feltáma­dás emlékünnepe a lelkünk világá­ban. De a húsvéti eseményeket akkor régen szomorú napok, borzalmas e­­semények előzték meg. Mielőtt a Megváltó feltámadott volnaf meg­­kellett halnia, a diadalmas győzelem előtt — rövid időre bár — de lekel­­lett győzetnie. Mért kellett ennek igy lenni, sokan kérdezik és érthe­tetlennek tartják, sőt igazságtalan­nak, hogy ha a bűnösökért halt meg, a világ bűneiért halt meg, hol van itt az igazság, hogy ártatlan szen­vedjen azokért, akik vétkeztek. Iga­zuk van a töprengőknek. Nincsen ebben semmi igazság! A szeretetben nagyon ritkán van igazság és igaz­mérték. Az Igazság ítél, büntet és bosszút áll, és igaza van. Viszont az ítélet, a büntetés, a bosszuállás, ha­lált jelent, az irgalom, a szeretet pe­dig megbocsájtást és életet jelent. Isten Igazsága “szemet szemért, fo­gat fogért, életet életért jelent. Ir­galma és szeretet pedig kiengeszte­­lődést, megbocsájtást és életet jelent. Viszont az áldozatok törvényét is Ő maga rendelte el. Azt is, hogy vér nélkül nincsen kiengesztelődés, nin­csen bünbocsánat. Azért kellett a múltban minden bünpsnek, minden bűnért áldozatot hozni az égő oltárra, gabonát, galambot, bárányt, tulkot. De ezek az áldozatok csak pillanat­nyi elintézést jelentettek, de sohasem javították meg a bűnöst, nem egy esetben bűnre sarkalták és bátorítot­ták, mert nincs annál jobb vallás, mint ahol minden bűnt, mindenkor ellehet intézni bizonyos ceremóniák­kal. így Isten maga elvetette azokat az áldozásokat és a tökéletlen szol­gálatok helyett, egy tökéletest ren­delt el. Az oktalan állatok helyett az Ő tökéletes Bárányát küldte el meg­­áldoztatásra kinek tökéletes és tisz­­ta életének egyszeri feláldozásával örökre rendezte annak életét, aki benne hisz és akinek vére megtisztít minden bűneinktől. Jézus Krisztus oltáráról, a kereszt­ről és az ő ajkairól hangzott el az a HÉT SZÓ, amely közel kétezer év óta hallatszik, kering a levegőben, visszhangzik hivő és hitetlenkedő szivekben s elmékben. Nagypéntek előtt beszéljünk egymásköaött ezek­ről az örök szavakról. Első kiáltása ez volt a kereszten: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekesznek. Második: amit a bűnbánó gonosztevőhöz in­tézett: Még ma velem leszel a Para­dicsomban. Harmadik mondása vég­rendelete volt anyjához és János ta­nítványhoz: Asszony, imhol a te fiad. Jánoshoz: Imhol a te anyád. Negye-BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET KÍVÁNUNK LAPUNK MUNKATÁRSAINAK ÉS OLVASÓINAK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom