Evangéliumi Hirnök, 1938 (30. évfolyam, 15-16. szám)
1938-09-15 / 15. szám
4. oldal "EVANGÉLIUM HÍRNÖK 1-938 szeptember 1. fogható érzés nincs a nagy világon. Műiden egyéb ezzel összehasonlítva, mélyen a semmiségbe törpül-Sokan szenvedtek már anyagi veszteséget. Valaki talán igy kiálhatott fel bánatának keserűségében egyszer: ”Az Isten nagyon meglátogatott. Elvette mindenemet, de azért nem zúgolódom. Van egy áldott jólelkii feleségem, szép két kis angyalarcu gyermekem. Csupa élet, csupa öröm mindegyik. De van egy békés, nyugalmas otthonom Is.— Nem kell nekem több semmi a nagy világon. Csak a jó Isten ezeket tartsa meg nekem!” De aki elvesziti otthonát, az olyan fájdalom, aminek emberi nyelven neve nincsen. Az otthon az, amely a szeretet gyöngédségével még a zárkózott sziveket is megnyitja, mint a napsugár a virágkelyhet. A szórakozást, a gyönyört az ember mindenhol feltalálhatja, de tiszta örömet és békés megelégedést csak a családi fészek boldogsága nyújt. De a családi élet is csak akkor lehet a szeretetnek állandó tűzhelye, ha azt a szeretet épiti fel és benne lakozik az örök szeretet: Isten. Több volna a boldog kis életuntat. Egész családjával könynyezett, mikor Rozika elbeszélte szórnom tragédiáját. Úgy a nagynéni, mint a sógor bácsi és a gyermekek siettek pótolni a hiányzó szeretetet. — Kis leányom! — szólt egyik vasárnap a nagynéni, — gyere el velünk az imaházba, meglátod milyen jó ott lenni— Nem tudok elmenni, ne tessék haragudni, Eszter néném, de most még nem vágyom sehová. Máskor újra hívták, de hiába! Ám egy szép napon mégis csak elment s amit ekkor látott, hallott, érzett, azt leírni nem lehet. Egy egész uj világ tárult lelkiszemei elé és fáradt lelke békét, nyugalmat talált. Többé nem tudott elmaradni s nemsokára az egész gyülekezet sírva hallgatta vallomását— Olyan boldog vagyok! — hangzott remegő ajkán a bizonyságtevés. — Én érzem, hogy Isten azért engedte, hogy ennyi szenvedésen menjek keresztül, hogy megismerjem őt! Azért engedte, hogy a Duna fenekére kerüljek. otthon, ha az örök szeretet birná és lakná a sziveket- Az örök szeretet nélkül az otthon nem a nyugalom, hanem a gyötrelem; nem az üdülésnek, hanem a lelki élet megromlásának megátkozott hajléka. A boldog családi otthon egyedül a lelkek egységében áll. Ezt semmi más nem pótolhatja. Ez az egész pedig a szeretetböl sarjad- Nélküle fenn sem állhat. Jólét, tekintély, kényelem és gazdagság nem pótolhatja. A hivő szülőknek egyesíteni kell életüket, hogy lelki é'etet adhassanak magzataiknak. Csak igy lesznek majd lelkületben hozzájuk hasonlók- Ha pedig nincs a szülők szivében szeretet, pokollá van téve az otthon. De ahol szeretet van, ott minden öröm számára van egy mosoly; minden fájdalom számára vigasztalás; minden szerencsétlenség számára egy fohász; minden hiba számára megértő megbocsátás; minden csüggedés számára egy reménysugár. Azonban a kényelem boldogság nélkül, — a jólét öröm nélkül, a tekintély és rang szeretet nékül — semmi. A szeretetet megcsalni nem lehet- Az nem elégszik meg figyelmes hogy ö felemelhessen és magához vonhasson. Most olyan jó nála lenni, úgy szeretnék ujjongani örömömben. Olyan kedvesek az ö gyermekei, úgy szeretnek és én is úgy szeretek mindenkit Amilyen ridegség és szeretetlenség van kint a világban, olyan öröm, békesség, meleg szeretet van itt bent a gyülekezetben. Úgy szeretném egész életemet Istennek szentelni, Őt szolgálni, aki jó és kegyelmes. A Sátán azt akarta, úgy tervezte, hogy én meghaljak és elkárhozzak, de Isten keresztülhúzta a gonosz tervet és a rosszat jóvá tette. Óh, milyen kimondhatatlanul jó az Ur! Olyan hálás vagyok, jertek boruljunk le és adjunk hálát Neki együttesen... S mig kint az estharang szólt, bent hangos zokogással szállt fel a hálaima Isten trónjához, hol az angyalok hárfát pengetve kisérték boldog örvendezéssel a szentek énekét s a Bárány hangját, aki azt mondja vala: — Én az eltévedtet megkeresem s az elveszettet hazahozom! — Ámen, ámen!...- örök dicsőség Neked, drága, hü Megmentünk! gyöngédségekkel. Mert ahol Isten és emberek iránti szeretet van, ottan feltalálható a jóakarat, a béke, a jóban való előhaladás, jólét, igazság és öröm egyaránt. Ahol szeretetet vetnek, ott örömet aratnak. Az egymás iránti szeretet a békesség biztosítója. Akiben nincs szeretet, annak nincsen békessége, boldogsága, hanem csak panasza, keserve és az elégedetlenség tromibtáját recsegteti untalanul. Nem törődik azzal, hogy hallgatni senki sem szereti. Az ilyen lélek csak kárt tesz mindenben mindenhol. Egy kér. emberre nézve az otthon küszöbén kívül nincs boldogság! Ha a család tagjai boldogok, azok nagyobbaknak érzik magukat a világnál. Azt hiszik, minden ő értük él; minden csak ö rájuk mosolyog. A napsugár is csak rájuk süt, a madár nekik dalol s a csillagok fénye csak őket boldogítja- Csak őket; akiket túláradó boldogságuk a nagy világ központjává tett. A madár is szereti a fészkét; a bagoly a régi várromot tartja legszebb helynek a hold alatt és a róka a domb alatt megásott szűk barlangot tartja a legkényelmesebb nek. Aki nem talál otthon boldogságot, máshol fogja azt keresni. De teljes mértékben azt azonban nem élvezheti, mivel bármilyen kötelékek fűzzék is őt oda. csak idegen s igy a családi örömök és boldogságok élvezete kielégítően sohsem hathat reá. A szeretet teheti csak a családi élet boldog fészkévé az otthont. Ha nem volna otthonunk, akkor ez a világ egy nagy hideg tömlöc volna részünkre. Akinek nincs otthona, az a !égbőldcgtalanabb ember a világon. De ha van... és nincs benne béke, nyugalom, az olyan hely nem otthon, hanem valóságos pokol-Ha tehát olyan értékes hely a mi földi, ideiglenes otthonunk, amelyért oly rókát küzdünk, áldozunk és fáradunk, mennyivel értékesebb hely a lélek otthona, amelyre oly kevés súlyt fektetnek sokan és amelyet ha egyszer elnyerünk; örömeit, boldogságait, áldásait örökké fogjuk élvezni. Fazekas. FIGYELEM! KEDVEZMÉNY! Feltétlenül olvasd el a részleteket. Lásd a 7. oldalon.
