Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)

1932-11-27 / 39. szám

egyháza megérdemli, hogy szenvedjünk is érte“.

A maga országában őt és alatvalóit hitükben senki nem háborította meg. ő és nemzeti egyháza nem forgott veszélyben. De számára az egyház egy szent test volt, amelyen egyik tag fájdalmát a másik tag is érzi. Benne felébredt a testvéri szolidaritás. Hogy miként tud ez ma is megmozdulni és csodákat mívelni, arról minden szónál ékesebben beszél a százéves Gusztáv Adolf Egylet és Gyámintézet példája, valamint a charbini menekülteknek a Lutheránus Világgyülés által 50.000 dollár áldozat árán való megmentése. Ha ez a szolidaritás mindnyájunkban felébredne, a közel 80 millió evangélikus lelke a világnak mint tudná biztosítani a gazdasági és világnézeti válság közepett is az evangélium egyházának diadalát, az ötszázezer lelkes magyar lutheránia pedig egész erkölcsi és anyagi értékállományának fenntartását jobb idők eljöveteléig.

Gusztáv Adolf cselekedett. Seregével partra szállva, maga kezdte meg a sáncásást. Példája nekibuzdította egész seregét. Ne riadjunk vissza mi se az egyház szolgálatától, bárminemű munkateljesítményt is kivánjon meg az tőlünk.

Gusztáv Adolf nem tűrt semlegességet. Nyiltsága és őszintesége szinvallást követelt, mindenkitől. Mi se tűrjünk semmiféle köntörfalazást. Harcban állunk, tudnunk kell tehát, ki van velünk és ki ellenünk.

Gusztáv Adolf seregét csupa hivő, erkölcsileg fegyelmezett harcosból állította össze. Legyünk mi is hivő és fegyelmezett sereg, amely, mint Gusztáv Adolf, Isten igéjével és imádsággal vonul hadba, a diadal biztos tudatában.

Gusztáv Adolf tizenötezer emberével megverte az akkori világ leghatalmasabb hadseregét. Nem a maga erejével, hanem a seregek, Urának, Istenének segítségével, akiknek számára nincs le-j hetetlenség. Ha ennek az Istennek a nevében, Gusztáv Adolf leikével vesszük fel a küzdelmet a tornyosodó veszedelmek ellen, egyházunknak ebből a harcból győzedelmesen kell kikerülnie.

Gusztáv Adolf partraszállását egy egykorú kép örökíti meg, amelyen egy kéz kardot nyújt feléje az égből.

Kard lebeg ma mi felettünk is. Hogy ez a kard számunkra Damokles vésztjósló, vagy Gusztáv Adolf diadalt ígérő kardja-e, — rajtunk áll.

Ha akarjuk, Gusztáv Adolf győzelmes kardja lesz.

Hogy így legyen, ezzel a kívánsággal üdvözlöm az egyetemes egyház és az egyházkerületek itt megjelent, mélyen tisztelt Képviselőit és az 1932. évi egyetemes közgyűlést Isten nevében megnyitom.

Kérjük a hátralékok rendezését és az előfizetési dijak beküldését.

Egyházunk idei közgyűlése is nagyon látogatott volt. A püspökök és egyházkerületi felügyelőkön kívül egyházi életünknek sok kiválósága vett rajta részt. D. Geduly Henrik püspök egyházi elnök imája után D. Báró Radvánszky Albert egyetemes egyházi és iskolai felügyelő nyitotta meg a közgyűlést. Az egyetemes felügyelő megnyitó beszéde, amelyet lapunk vezető helyén egész terjedelmében közlünk, igen nagy hatást tett; ezek a megnyitó beszédek esztendőről esztendőre valóságos eseményei úgy a közgyűlésnek, mint egyházi életünknek.

Az egyetemes felügyelő üdvözölte a gyűlésen jelenlevő Dr. Geíssler Brúnót, a németországi Gusztáv Adolf egylet főtitkárát, aki válaszában rámutatott arra, hogy az evangélikus test, a ,,corpus evangelicorum“, minden változatosság mellett is egy. — Furía Zoltán napirend előtti indítványára a közgyűlés köszöntötte a kormányzót, a miniszterelnököt és a honvédség főparancs nokát.

Kuthy Dezső egyházi főtitkár olvasta fel az egyetemes felügyelő évi jelentését. A felekezet - közi helyzet nem mutat változást, nem lett rosz- szabb, mint volt; reméljük, hogy kialakul olyan felekezetközi közvélemény, amely kikényszeríti a békét, de az állam közbelépését is kérjük és várjuk. A reformátusokkal szövetségben állunk. Megemlékezett a jelentés külföldi összeköttetéseinkről, a délamerikai és kanadai missziókról; sajnálattal említette, hogy Dr, Morehead, a Lutheránus Vílágkonvent elnöke, beteg. A karbini orosz evangélikusok javára indított segélyakció, sondershauseni Luther-Akadémia megalakulása, a svéd érsek beiktatása, a lipcsei Gusztáv Adolf- ünnepély, a Protestáns Világszövetség stockholmi világgyűlése, a salzerbadi konferencia voltak az egyházközi életnek azon kimagasló eseményei, amelyekről a jelentés megemlékezett. A személyi részben többek közt D. Kapi Béla 15 éves, Kiss István 10 éves püspöki szolgálatáról, Dr. Ostffy Lajos és Lichtenstein László főispánná történt kinevezéséről, Dr. Stráner Vilmos és Dr. Sze- lényi Ödön haláláról tett jelentést. A theológiai fakultás 10-ik esztendeje áll fenn; a misszió ügye virágzik; igen örvendetes a templomok építése. Szólt D, Dr. Raffay Sándor, Dr. Jánossy Lajos és Dr. Szeberényi Lajos Zs. irodalmi működéséről; a Misszióegyesület fellendüléséről, a szegedi egyetemi Luther Szövetség által felállított diákotthonról; rámutatott az ifjúság erőteljes megmozdulására a középiskolákban és a KIE-ben. Sajnálattal emlékezett meg arról a veszteségről, amely a belmissziói munkát Vidovszky Kálmán és Bocskó Lajos elhalálozásával érte.

Nagy érdeklődéssel várta a közgyűlés a takarékossági bizottság jelentését és javaslatait. A bizottság javasolja, hogy addig is, amíg a zsiEgyetemes közgyűlés : november 18.

EVANGÉLIKUSOK LÁPJA