Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)
1932-08-07 / 26. szám
168. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1932. sok lelkészünk olyan fontosnak, amelynek ő érzi. A felelősség kérdése egész egyházunk és magyarságunk iránt él benne, sokkal erősebben, — mint ahogy általánosságban gondolják. Határozottan arra vár, hogy vezessék, de a vezetéssel, s a vezetők személyével kapcsolatban határozott igényei vannak. Neki nem szó kell, nem kegyes szólam, nem is látszólag evangélikus emberek. Olyan vezetőt vár, akinek szavai, cselekedetei mögött, mint a papírpénz mögött az értéket jelentő arany — az élete áll. Az evangélikus ifjúság lelki igénye is túl nőtt a szószék lelki táp lálásán, úgy érzi személyesebb viszonyba kell lennie a bibliával, hiszi, hogy számára Krisztus valóban fundamentum. Krisztus Urunk tanításának evangélikus életekben való kikristályosodását akarja látni minden téren, úgy az egyházi mint a társadalom terén. Azok után a vezetők után, akiknek életében „Krisztus kiábrázolódott“ akar menni és csak azok után megy . . . Eddig lekötött lelki erők felszabadulása, új lelki szabadságharc van készülőben ... az evangélikus if júság minden kishitűségen, minden aggodalmon keresztül új lelki atmoszférát akar. Nehéz volna azt mondani ma, hogy nem az új evangélikus jövendő bontogatja szárnyát. . . Az evangélikus ifjúság mai képe azt az igét bizonyítja: „Emeljétek fel szemeiteket és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra“. A kérdés az, megértjük-e ezt a szent bizonyságot és lesz-e arató ezen a nagy bő aratást ígérő mezőn?!! Erős Sándor, ifjúsági titkár. Bolsevista propaganda. A július 20-ika körül elfogott bolsevista ügynökök működésébe nyertünk valamelyes bepillantást a megjelent hírlapi közleményekből. Annyit világosan láthatunk, hogy a bolsevisták egységes terv szerint, bátran és fáradhatatlanul dolgoznak. A terveik részletekig ki vannak dolgozva s iparkodnak sejtjeiket mindenütt kiépíteni. Budapesti munkájuk természetesen csak ízelítő abból, amit az egész világon tesznek. A bolsevizmus ma a világon leginkább terjedő új politikai, gazdasági és eszmei áramlat. Korlátoltság volna lekicsinyelni. Ellenben nagyon hasznos lenne, ha tanulnánk tőle. Mert a boíse- vizmus terjedésében bűnösek vagyunk mi is, akik a vele ellentétes világnézetet képviseljük. Bűnösök vagyunk azért, mert mi a legtöbbször beérjük azzal, hogy rámutatunk a magunk hatásköré ben s a mi hallgatóságunk vagy olvasóközönségünk, a magunk társadalmi köre vagy a magunk baráti köre előtt a bolsevizmus szörnyűségeire. S nem fordítunk elég gondot, fáradságot és áldozatot arra, hogy a bolsevista propagandának megfelelő s azzal szemben jól helytálló propagandát folytassunk. Módszereink elavultak, eszközeink sokszor gyatrák, új munkaterületeket nem nyitunk, ha szinte felkinálkoznak is, nem találunk embert vagy nem tudjuk fizetni. Apró torzsalkodások, személyi hiúságok és hatalmaskodások megakadályozzák az erők érvényesülését, kibontakozását, Lépten-nyomon korlátokba, sorompókba ütközünk, amelyek nem nyílnak meg, nem távolíthatók el. Erélyes és céltudatos központi vezetés a különböző rendű és rangú autonómiák miatt lehetetlen. Be nem vált emberek sem el nem mozdíthatók, sem ki nem cserélhetők. Legéletbevágóbb dolgokban és kérdésekben az egyházi közigazgatás tehetetlen éppen azért, mert a személyi nehézségek megoldhatatlanok. Az egyházi állások többnyire élethossziglan vannak betöltve s új állások létesítésénél éppen amiatt annyi tehertétel jelentkezik, hogy az állás megszervezése elmarad. Pedig a helyzet hovatovább tarthatatlanná válik a két malomkő: a vallástalanság és a kiéri - kalizmus megőröl bennünket. Minden lehető módon arra kell törekednünk, hogy szervezetünk felszabaduljon a sok kölönc és kötelék alól s a rendelkezésre álló erők mozgékonysága és érvényesülése biztosítva legyen. A Lipcsei Misszió munkája luiiában. (D. Dr. Ihmels K. jelentéséből az 1931. évről..) A tamulok földjén, ahol a Lipcsei Misszió dolgozik, az 1931. évben békesség volt. Igaz, hogy Indiában is feszülten várták az indiai vezetők és az angol kormány közt folyt tárgyalások (Round-Table-Conference) kimenetelét, de a tulajdonképeni harc szünetelt. Amikor Gandhi visszatérése után 1932, elején a forradalom zászlóit újra ki akarták bontani, Anglia csirájában fojtotta el a mozgalmat. Ügy látszik tehát, hogy békés kialakulásra lehet reményünk, bár sohasem szabad felejtenünk, hogy Moszkva Indiában is keveri a kártyát. Ott is világosan felismerhető az istentelenség mozgalmának terjedése. Ez a körülmény számunkra komoly felhívás, hogy a leghívebben végezzük munkánkat. Testvéreink el is követtek minden tőlük tel hetőt, hogy az evangélíomot a pogányok közé vigyék. Segítségükre volt az a körülmény, hogy tavaly fejeződött be Madrasban az első theológíai kurzus. A jelöltek részint a missziónak, részint az egyháznak szolgálatába álltak. Misszionáriusaink ezáltal felszabadultak az egyházi munkának egy része alól s az evangelízálás munkájára is derék munkatársakat kaptak. Fiatalabb misz szionáriusaink most már teljesen beleélték magukat a tamul nyelvbe és a hinduizmus szellemébe. Szorgalmasan folyt az evangelízálás munkája Sijalíban, ahol a német misszionáriusok már évtizedek óta dolgoztak ugyan, de még mindig akadnak egész faluk, amelyek Krisztusról semmit sem tudnak. Pattukottai állomásra hosszú idő múltán most került megint misszionárius Gabler szemé