Evangélikusok lapja, 1932 (18. évfolyam, 1-43. szám)
1932-08-07 / 26. szám
1932, EVANGÉLIKUSOK LAPJA 167. bért lehet találni, de ilyen lelket nehéz lesz felfedezni valakiben. Talán többen megosztva folytatni fogják a Vidovszky által végzett munkát: lesz, ki a Luther-Otthon vezetését fogja elvállalhatni, lesz, ki a kollégiumban fogja elárvult helyét betölteni; lesz, ki cserkészgondjait veszi magára; lesz, ki az Ifjú Évek konferenciáján, vagy a budapesti vallástanárok hiterősítő előadásán igyekszik hozzá méltóan az ifjúság leikéhez szólni, hozzá ereszkedve: egy ember azonban ennyire nem fog találtatni. Ép ezért azonban az ő elmúlása csak testi eltűnés, mert a mag, melyet oly sokfelé vetett, egészséges és fejlődőképes mag: ez teremni fogja áldásos gyümölcseit. Vidovszky szelleme imádságos könyvében, egyéb írásaiban is megmarad, de főleg megmarad azok lelkében, kik ismerték és szerették. Ezeknek pedig sok ezer a számuk, hiszen temetésén is ezrek siratták, hát még mennyi sok ezer nem lehetett nyár közepén ottan, s csak távolból hullatott az elhunyt jó barát, az atyamesterért szomorú könnyeket: hálát adván Istennek azért, hogy evangélikus egyházunknak a mai szomorúan anyagias időkben is adott Vidovszkyban önzetlen alkotó munkást. Ennek a szellemnek éledése fogja egyházunkat a mostani nehéz időn átsegíteni: s ha ő nem is lesz többé a munkálkodók között, az ő általa nekünk mutatott szellem fog segíteni, s akkor jobb időben is hálával fogunk mindig rágondolni. Szeretetet vetett, szeretetet aratott, legyen emléke áldott! Böhm Dezső. Kérdez az evangélikus ifjúság. A tavasz folyamán körülbelül 18 gyülekezet ifjúságát látogattam meg. Minden ifjúnak adtam egy fehér cédulát, hogy arra írja fel azt a kérdést, amelyre tőlem ez alkalommal választ akar kapni. A nevét, senkinek sem kellett aláírni, úgy hogy egész felelőtlenül kérdezhetett mindenki mindent, amit az ifjúság életével összefügg. Szeretném minden kommentár nélkül a körülbelül 800 kérdést itt leírni, hogy egy pillanatra belenézhessünk az evangélikus ifjúság leikébe. Egész bizonyosan nagyon sokan csudálkoznának, mert egy egészen más ifjúság nyilatkozik itt meg, mint amilyent vélni ismernek. Ez azonban lehetetlen és épen ezért e nyolcszáz kérdésnek a kereszt- metszetét igyekszem bemutatni. A kérdésekből néhányat szóról-szóra közlök. I. Mit kíván a magyar nemzet az evangélikus ifjúságtól? Milyen az evangélikus ifjúság és milyennek kell lennie? A társadalmi és politikai életben miért nincs meg a hirdetett igének hatása? Mi az oka, hogy nem érvényesül a mai életben az evangélium? Hogyan lehetne az evangélikus ifjúság lelki életét elmélyíteni? II. Milyen könyveket olvassak? Hogyan kezdjek hozzá a biblia olvasásához? Melyik részeit olvassam a bibliának kezdetben? Miért van az, hogy a mai evangélikus ifjúságnak nincs látomása? III. Hogyan dolgozik és mit csinál egyesületekben az evangélikus ifjúság? Melyik a legjobb evangélikus egyesület és mit csinál? Miért nem jön községünkben az ifjúságnak nagy része az egyesületbe? Miért vonz csak a tárcmulatság és miért nem a mi egyesületi munkánk? Mit csináljunk, hogy gyülekezetünk ifjúságát ide tudjuk hozni egyesületünkbe? Mivel lehetne az ifjúságot összetartani? a baráti viszonyunkat erőssé tenni? Mit csináljak, hogy hasznos tagja legyek az egyesületnek? . IV. Miért nem hallunk arról, hogy a pogá- nyok között hogyan terjed a keresztyénség? Van-e evangélikus magyar hittérítő? Hogyan folyik az ifjúsági munka ott, ahol nincs gyülekezet? (szórványban). V. Miért nem törődik jobban ifjúságával egyházunk? Miért van az, hogy lelkészünk soha nem jön el közénk? Lehet-e az egyesületnek olyan vezetője, aki hangos mulatozásaival magára hívja a közfigyelmet? Lehet-e az vezető, aki nemcsak a KIÉ programmot, hanem még az egyesületi életet is helyteleníti? Nagyon sokan vannak olyanok még egyhá zunkban, akik az ifjúsági munkát az ifjúságra erőltetett kényszer munkának tartják. Sokan úgy gondolkodnak, hogy jó ha van, de ha nincs az sem baj. Ezelőtt 50 évvel sem volt ifjúsági munkánk, gyülekezeteink mégis minden tekintetben erősebbek voltak, mint most, amikor a legkisebb gyülekezetben is három négy egyesület akar élni. Idegen az ifjúsági munka a magyar ifjúság leikétől, nem a magyar szükség, a magyar hiány szülte, idegen is marad ez mindig. A magyar nép lelke soha sem volt a vallás iránt hajlamos s éppen ezért nem ajánlatos biblikus munkát kezdeni az ifjúság között, kár bevinni az egyesületbe a bibliát.... A magyar ifjúság nem törődöm, nem érdekli valami nagyon semmi, el van foglalva teljesen a maga rossz helyzetével és kilátástalan jövendőjével. Ilyesfajta véleményeket hall az ember szerteszét az országban. Ne is menjünk bele ezeknek az egyéni okok szülte kifogásoknak a tárgyalásában, hanem mindezekre, ezekben a kérdésekben, amelyet az ifjúság maga ad, megtaláljuk a választ is. Ez a 23 kérdés sok minden kérdésre felel, de sok minden súlyos dolgot bolygat, sőt nagyon sok mindent akar, követel is. Az első amit megállapíthatunk az. hogy az evangélikus ifjúság kereső ifjúság. Keresi ebben a zűrzavaros világban a fundamentumot, amelyre építenie lehet. Érdeklődése sok irányú, túl megy azon a körön, amelyben él. Evangélikus egyetemes problémák kerülnek felszínre mint a szórvány, és a külmisz- szió kérdése. Személyes kérdése ifjúságunknak az egyesületi élet is. Nem érzi azt, hogy ,,külföldről importált" az ifjúsági munka, csak any- nyit tud, hogy erre neki szüksége van. Csudál- kozik azon, hogy lanyhán kezeli egyházunk ezt az ügyet, csodálkozik, hogy nem tartja nagyon
