Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1931-03-15 / 11. szám
XVIL eviolyaux. 1931. március 15. lí. szám. SzprfceszttstB is kiadóhivatal: LEBENY (Mosod a.) Kiadta: I LUTHER-SZÖYETStG. Ilaoltotta: OR. R1FFIY SAI00R pUspfik. SurkiiiMtétl UUlo. Meaielenlk hetenként eívszer, vasárnap. ElAliietési ár: Eiesz évre 6 P. 40 IIIL félévre 3 P 20 ML aeiredévre t P. 60 ML Eit szán 16 Ilii Hirdetési árak negeivezes szerint. istatakarékoéaztári csekkszinla: 1280. NÉMETH KÁROLY esperes. Üdvösséges és halálos szomorúság. „Az Isten szerint való szomorúság üdvösségre való megbánhatatlan megtérést szerez; a világ szerint való szomorúság pedig halált szerez." 2 Kor. 7, 10 A világ és benne a testi ember kerüli a szo- lorúságot, mint a pestist. Erkölcsében, kultúráiban, gazdasági életében úgy iparkodik beren- ízkedni, hogy minél kevesebb legyen benne a tomorúság. A „jó” életet abban látja, hogy ncs benne szomorúság. A „jólét” a vidám lét. I világ a lábaihoz borulna annak az embernek, ú a világból ki tudná küszöbölni a szomorúsá- >t. Kiváló elmék, nemes szívek történk magúit, hogy az életörömöt gyarapítsák, a szomorú- igot csökkentsék. Sok tekintetben úgy látszott, >gy céljuk sikerül, vállalkozásukat siker koro- Lzza. Elmondhatjuk, hogy a mai embernek sok- tl több alkalma van az élvezetekre és ma szé- sebb rétegek juthatnak örömökhöz, mint akár ak száz esztendeje. Mozi, színház, gramofon, dió, közlekedés, hozzáférhetővé tettek szegény éberek számára olyan szórakozásokat és örö- Öket, amilyenekről azelőtt a gazdagok sem áb- ndozhattak. Múzeumok, könyvtárak, a sajtó, ind válogatott örömök forrásai lehetnek az em- rek milliói számára. Mindez az élet gazdagodá- t is jelenti. S erről nem szabad megfeledkezni oknak, akik korunk erkölcseit ostorozni szok- k. Ennek a korszaknak, amelyben mi élünk, ígvannak olyan kiváltságai és előnyei, amilye- kkel egy más korszak sem dicsekedhetett. És, mégis, a civilizáció által teremtett élet- letőségek ellenére meg kell állapítanunk, hogy modern ember öröme sem mennyiségileg, sem nőségileg, sem terjedelem, sem mélység tekin- .ében nem mutat a széles átlagban véve gazda- dást. Amit nyerne a réven, elveszti a vámon, modern ember intenzivebben érzi azt, amit Ikülözni kénytelen, mint azt, amije van. A ci- izáció fejlődése a küzdő milliók számára anyit jelent, hogy látni kénytelen, hogy mostoha yéni vagy osztály-helyzete mennyi mindentől . el, ami az övé lehetne, ha helyzete más volna. : élet gazdagsága kelti fel benne a nyomorult korlátolt lehetőségek és a megfosztottság :etét. Ez adja meg lelkületének alapszínezetet. A meglevő örömök elosztanak és megkeserednek a kézzel foghatóan lehetségessé vált, de mégis elérhetetlen örömök óceánjában. Tantalus- nak kínjai és vágyai égetik az emberek szívét. A civilizáció hangosan reklámozza diadalait, illusztrált lapok hirdetési oldalairól egy kifinomult, választékos életnek anyagi szépségei és gyönyörei rikoltanak, de a lapokat forgatók 99 %-a számára azok a szépségek és örömök ismeretlenek maradnak. Ebből fakad a mai világnak egészen különleges, nagy, mélységes szomorúsága. A világ szerint való szomorúság, amely halált szerez. A világ ösztönösen igyekszik menekülni a szomorúsága elől. S minél immanensebbé, szekulárisabbá, csak erre a világra szoritkozóvá lesz életfelfogása, ezzel együtt minél inkább erre a világra szorítkozik s ebből a világból táplálkozik egyaránt az öröme is, a szomorúsága i», annál inkább keresi a szomorúság elől való menekülést ennek a világnak az útjain, annál jobban belekeveredik egy kérlelhetetlenül mechanizálódó, gépies világnak a szövedékébe. Szomorúsága, mint a lavina, nő és rombol; elkeseredése gyűlöletté, irigységgé tarajosodik; szomorúságából lázadás lesz. Lázadásában véresre zúzza homlokát, újabb nyomorúságokba dönti magát, vakon, haragtól bőszülve pusztít, megittasodik a dühtől és a vége halál. Másik út a szomorúságtól való szabadulásra a cinizmus. A cinizmus, amely szántszándékkal és tudatosan tipor minden értéket s büszke arra, hogy el tud lenni olyan sok minden nélkül, amiben mások örömüket találják. Neki nem kell könyv, kép, zene, társaság, barát, tisztaság, szépség, jóság, igazság. Megél bogyókon és gyökereken. Ellakik hordóban és barlangokban. Kell-e említenünk, hogy a cinizmus mögött is mélységes szomorúság, kiábrándultság, csömör, életuntság lappang, ha ugyan a cinizmus nem affektáció, hanem igazán komoly. A cinikus ember a halál útját járja, a lemondásnak útját, anélkül, hogy megtanulta volna az önmegtagadást és alázatosságot, az emberszeretetet és kö- nyörületességet; anélkül, hogy azért nem élne az alkalmakkal és eszközökkel, hogy másokat a saját szegénysége és lemondása árán meggazdagítson. Van azonban egy nemes, életadó, üdvösséges szomorúság. Erről mondja az apostol, hogy Isten szerint való. A megváltó Istennek szomo-
