Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1931-03-08 / 10. szám
1931 EVANQELIKUSOK LAPJA 77. A tanító- és tanítónöképzöintézetek tanárai és tanítói tekintetében az egyházi VI. t.-c. 61. §-a aképen rendelkezik, hogy kötelességeikre vonatkozólag a gimnáziumi tanárokat illető törvényszakaszok alkalmazandók. A 75. §. szerint: „Gimnáziumi tanárokká csak protestáns vallásu .... magyar állampolgárok alkalmazhatók.“ És ugyanezen szakasz 2. bekezdése szerint: „Feleségül csak protestáns nőt vehetnek el." A főiskolai tanárokról az egyházi VI. t.-c. 110. §-a szól eképen: „Feleségül csak református vagy ágostai hitvallású evangélikus nőt vehetnek el és a theológiai akadémiák tanárai gyermekeiket a református egyház hitelveiben kötelesek nevelni.“ Megjegyezzük, hogy főiskolai tanárokul a VI. t.-c. 109. §-a szerint esetleg ágostai hitvallású evangélikusok is megválaszthatók. B) Jövőbeli jogállapot A lelkészek házasságkötése és gyermekeik vallásos nevelése tárgyában az országos zsinat 1929. április 29-én hozott 391. számú határozatával a kővetkező törvényszöveget fogadta el: „Minden lelkésznek, lelkészi képesítésű tanárnak és mindenkinek, akinek lelkészi képesítettsége hatályban van, kötelessége, hogy . . . . h) feleségül református vagy ágostai hitvallású evangélikus nőt vegyen s gyermekeit az állam törvényeiben megszabott rendelkezések megtartásával református vallásban neveltesse." A tanítók tekintetében az országos zsinat 1928. május 11-én 52. sz. a. hozott határozatával azt mondotta ki, hogy a jelenleg érvényben levő 23. §-t jelenlegi szövegezésben változatlanul fenntartja. Az országos zsinat 87., 105., 116., 120. és 147. számú határozatai a különböző fokú iskolák tanáraira nézve a 23. §. rendelkezéseinek alkal-j mazását mondotta ki. K\ Lélekszobrászat. Irta: Kagawa T. A tömeget megvadítja a várost élet csillogása és a pénz igézete. Fiatal lelkek, megfogatván gép-civilizációnk hálójában, a napi robotban lihegnek és nem értik mit jelent mindez. Munkások váltakozva szöktetik fel a termelést és iparkodnak italban keresni feledést; meg- gazdagítják az italmérőket, akik erre őrülten vetik magukat a nőkre; az erkölcstelenség és fajtalanság tanyái A civilizációi Elvetélve minden haladást és emelkedést, a bánat anyja, a kérlelhetetlen megtorlás nemzője lettl Nézve az ilyen civilizációt maradhat-e valaki néma. ha lelkében felébredt? Elgondolkodom az emberről és lelkének sorsáról. Élni akarokl Hódítani akarokl Igázni akarok betegséget, tudatlanságot, gonoszt, piszkot, ebhitet. Egészen ki akarom nyitni szememet a Valóságnak. Az én életem teljessége az élet teljességét hozza a Fajnak. A Faj életének teljessége életteljességet jelent a Világmindenségnek. A Világmindenségnek célja van velem. A Világmindenség ébred bennem; és én magam ébredek, mint egyik tényező a Világmindenség szive közepében. Lélekszobrászatom fokozatosan kinyitja a Világmindenség belső szentélyének ajtaját. Rajtam keresztül. Iclkemen, ezen a nyitott ajtón keresztül látható lesz az Isten. Én, igen én vagyok az Isten szentélyének ablaka A lélekszobrászat olyan mint az ablaktárás, hogy beeressze a világosságot. Hadd ragadjam meg tehát az Eletet, az elekromo«- sagnál csodálatosabb életet, hadd dicsőítsem meg ezt a látszólag undok civilizációt és hadd toljam felfelé. Majdnem negyven esztendős vagyok és közölni akarom Istennek bennem fogant Arcképét. El akarom juttatni másokhoz a gyermekeimen szerzett tapasztalataimat. Gyermekünk lelkének faragása újból keblünkre vási Isten Arcképét. S ahogyan a szobrász odaadja magát a fának és a kőnek, úgy akarom magamat odaadni az élő léleknek. De reám döbben az a gondolat, hogy a szobrász sem fából, sem kőből, sem az élő létekből nem faraghat jobbat magánál. Faragásom minden vonala csak a magam arcképét mutatja meg. Kezemre, vésőmre pillantja megborzadok. Mennyi idejébe kerül ennek az emberi szobornak, amelyet a magam leikénél jobbá, finomabbá faragni lehetetlen, amíg kiszabadull Kiszabadul az én nyomorúságos és korlátolt uradalmamból és az istenfaragás rangjára emelkedik? Szerencsémre van Kalauzoml 0, aki feltörte a Szentély ajtaját és a saját Testén csinálta meg Isten Arcképének öntött mintáját. Ez az Arckép fennmarad számunkra a legkegyetlenebb halálbüntetés alakjában. Halála által törte fel a Szentély ajtait. Azóta, még a magunk fáradozása nélkül is, fürösztetünk Istennek Világosságában. És én, igen én, felfogtam az igazi szobrászat értelmét, Istennek Arcképe által, Aki egy halál- büntetésnek ezt az esetét hátrahagyta. Abból, hogy 0 rajta tiport, megtanultuk, hogy a Szeretet erősebb a Ha Iáinál. Ha ez a Szeretet táncol az életnek egész felületén, akkor nap, erdő, madár és hullámzó gabona Isten kijelentéseként tér vissza hozzánk. Magareménytelenségemben kívülről és belülről, Természet és Lelkiismeret rámkényszeritík édes kihivá- aikat. A Természet nekem Vőlegény; a Lelkiismeret a enyasszonyom. Még mielőtt házassági frigyet kötnénk stennel, általuk, a Természet és a Lelkiismeret által, elfogom Istent. Ez legnagyobb örömöm. A lélekszobrá szat Istenfogamzás. Fáradságom nélkül megszületik majd bennem Isten gyermeke. Ez a gyermek nem felejt sem Istent, sem engem virágoznak. Kicsapongástól megromolva, a nép egészen a csontjáig rohad. Kikezdi őket a méreg, a nép a kórházakba özönlik. Az orvosok és kórházak gazdagodnak. A nép szerencsétlenségéből vagyont halmozva fel, az orvosok fényüzési tárgyakat vásárolnak rakásra. A kézi] munkások, akik a fényüzési tárgyakat előállítják, az ital kábulatához menekülnek, hogy hosszú munkaóráikat* könnyítsék. így van forgásban a bűnös gyűrű, az idealíz-l mus legkisebb nyoma nélküli 1
