Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)
1931-02-01 / 5. szám
36 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1931 D. D. Raffay Sándor, püspök, — oldalán Blat- niczky Pál esperessel és Chugyik Pál lelkésszel — meg- hatottan állt meg az új templom oltára előtt és mondotta el a helyhez és alkalomhoz méltó, magasan szárnyaló és a lélek mélyéig ható felavató beszédét, amelyben hangsúlyozta, hogy egy új templom felépülésének nemcsak egyházi, de nemzeti szempontból is nagy a jelentősége, mert szaporodik vele azoknak a szentélyeknek a száma, amelyekből ég felé száll a fohász: Isten áldd meg a magyart! Az istentisztelet harmoniumjátékát Haberehrn Gusztáv, aszódi reálgimnáziumi tanár, látta el, akinek az evangélikus egyházi zene és ének iránt táplált, rajongó szeretete közismert egyházunk egyházi lapokat olvasó közönsége előtt. Az istentiszteletet közgyűlés követte. Ennek keretében az egyházmegye üdvözletét Blatniczky Pál, esperes, tolmácsolta, dr. Szabó Aladár, refomátus lelkész, a testvéregyház nevében köszöntötte a templomavató gödöllői evangélikusokat, a két templom térbeli elhelyezésére való utalással kifejtve, hogy, bár a két templom hátat fordít egymásnak, a két gyülekezet, testvéri sze- retetben összeölelkezve, együtt akarja szolgálni az istenországát. A péceli református egyházközség üdvözletének tolmácsolása után Gömbös Gyula, honvédelmi miniszter képviseletében vitéz Endre László, főszolgabíró szólalt fel, majd Strobl János, községi bíró juttatta kifejezésre Gödöllő község elöljáróságának és közönségének együttérzését. Dr. Szentiványi Géza, felügyelő válaszolt az üdvözlésekre, elsősorban köszönetét mondva D. D. Raffay Sándor püspöknek a hathatós támogatásért, amelyet a gödöllői gyülekezetnek nyújtott és a fáradozásért, hogy a templomavatás cselekményét személyesen végezte el. Szontagh Antal dr., egyházmegyei másodfelügyelő, az egyházmegye köszönetét tolmácsolta Raffay püspöknek, aki a közgyűlés színe előtt meleg elismerését nyilvánította dr. Szentiványi Géza felügyelővel szemben. Kiemelte, hogy Szentiványi tanítványa volt, és belőle édesatyja, a besztercebányai egyházközség egykori, jeles lelkésze, papot akart nevelni. Nem végzett theológiát és nem visel Luther-kabátot, valójában azonban mégis pappá lett, mert nem a ruha teszi az embert, hanem a lélek, amely benne lakozik és a munka, amelyet végez. Erre a méltatásra dr. Szentiványi Géza valóban teljes mértékben rászolgált. Az ő lelkében született meg ugyanis a gödöllői evangélikus templom terve, amelyet, mint az 1926-ban megalakult templomépítő bizottság elnöke, lelkes munkatársak támogatása mellett a mai rendkívül súlyos gazdasági viszonyok közepette is rövid néhány esztendő alatt sikerre juttatott. A templom mintegy 55.000 pengőbe került, amelyből mintegy 40.000 pengőre fedezetet nyújt a helybeli adományok és az országos gyűjtés eredménye, míg a fennmaradó összegért a jótállást Szentiványival együtt több buzgó és áldozatkész egyháztag vállalta magára, amíg a megindítandó újabb gyűjtés ennek a fedezetét is biztosítja. A gödöllői evangélikusok, mint szórványhivek, a távollevő és nehezen megközelíthető donionyi anyaegyházközséghez tartoztak, melynek lelkésze 1919. előtt évenként egyszer járt át Gödöllőre istentisztelet megtartása céljából. A hivek szervezkedési mozgalma 1919- ben indult meg és 1920-ban Kralovánszky László, egy- hámegyei másodfelügyelő, buzgó közremunkálása mellett azt eredményezte, hogy Gödöllőn fiókegyházközség alakult, amely az aszódi anyagyülekezethez csatlakozott. A lelkészi teendők végzését Hamrák Béla, aszódi reálgimnáziumi vallástanár vállalta, a gödöllői református egyházközség pedig minden hónapban egyszer vasárnapra testvéri készséggel engedte át templomát evangélikus istentisztelet céljaira. A mintegy 70—80 főnyi evangélikus tanulóifjúság hitoktatását a péceli önálló hitoktató látta el, és jelenleg is az ottani lelkész végzi. Különösen nagyjelentőségű a hitoktatás munkája azért, mert a gödöllői premontrei főgimnázium internátusában igen sok evangélikus tanuló ifjú van (jelenleg 23), akiknek evangélikus hitükben való megerősítése annál is fontosabb közegyházi érdek, mert csaknem kivétel nélkül előkelő és gazdag evangélikus családok sarjai, akiknek soraiból a hazai társadalom értékes tagjai kerülnek majd ki. A fiókegyházzá alakuláskor a felügyelői tisztet, a gödöllői hivek közbizalma előtt meghajolva, dr. Hetzel Henrik, állatorvosi főiskolai tanár, vállalta el és vitte nagy buz- gósággal 1930-ig, amikor is azt tőle, ő Budapestre költözvén, dr. Szentiványi Géza vette át. A gödöllői evangélikus templomban már nemcsak havonként egyszer, de minden vasár- és ünnepnapon lesz istentisztelet. Az istentiszteleteket részben Hamrák Béla, részben magasabb egyházi közületek által kiküldendő fungensek végzik. Adja az Isten gazdag áldását a gödöllői evangélikusok templomára és gyülekezetére, hogy ne csak a hely útján, hol élnek, de nyerjenek hitbuzgóságuk által is, amelyet kifejtenek, közegyházi jelentőséget. K. Olvasók levelei. Az „Evangélikusok Lapjá“-nak 1931. évi január 18-án megjelent 3-ik számában kérdés van feltéve egyházunk jogászaihoz arra vonatkozólag, hogyha az egyházmegye egyházközségeinek érvényes szavazata egyenlő arányban esik két jelöltre, van-e helye új szavazás elrendelésének? Vagy pedig ilyen esetekben a lélekszám arány szerint döntendő el, ki a megválasztott? A közölt kérdés folytán az ügyre vonatkozó nézetemet annak tisztázása végett az alábbiakban van szerencsém közölni. Nézetem szerint, ha az egyházmegye egyház- községeinek érvényes szavazata egyenlő arányban esik két egyénre, új szavazás elrendelésének helye nincs, hanem a szavazatok felbontására kiküldött bizottság az egyházközségek lélekszámá- nak összege szerint állapítja meg, hogy ki a megválasztott, s azután a kiküldő testület elnökségének jelentést tesz. Az E. A. 102. §-ának szövegezéséből minden kétséget kizárólag megállapítható, hogy a szavazatok felbontására kiküldött bizottság a szavazás eredményét a szavazatok általános többsége szerint állapítja meg. Az általános többség megállapításának két módja van. Vagy az érvényes szavazatok általá
