Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1931-06-28 / 26. szám

206;: ___________EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1931. p rédikál. — A győri egyházmegye július 14-én tartja közgyűlését Győrött. A közgyűlést megelőzőleg gyám­intézeti istentisztelet és közgyűlés lesz; ennek keretében megy végbe S z a 1 a y István földbirtokosnak, a győr- szemerei egyházközség felügyelőjének az egyházmegyei gyámintézeti világi elnöki tisztbe való beiktatása. — Lelkészi konferencia. A pozsonyi szlovák—ma­gyar esperesség lelkészei május 21-én tartották meg ér­tekezletüket Dunaszerdahelyen. A konferencia határoza­tai közül említésre méltók az 1781. évi türelmi rendelet 150 éves jubileumának alapítvánnyal való megörökítése; a jubileum alkalmából az ősszel minden gyülekezet ün­nepélyes istentisztelet keretében emlékezik meg a tü­relmi rendeletről s az offertorium emlékalapítvány lesz minden gyülekezetben. Az egyházi lobogót illetően a kérdéssel csak akkor lehet érdemlegesen foglalkozni, ha a világ valamennyi evangélikusa egységes megállapo­dásra jut. A lelkészválasztási szabályrendelet keretében kér intézkedést arra, hogy a lelkészt betegsége esetén ki helyettesítse. — Belmisszió. A győri egyházmegye Belmissziói Bizottsága június 17-én tartotta ülését Győrött, Dr. Du- kavíts Vilmos és Németh Károly elnöklete alatt. Az egyházmegye két gyülekezetében, Téten és Lébényben volt egy egész napot kitöltő evangelizáció. Tartott to­vábbá az egyházmegye két konferenciát, egyet a presbi­terek, egyet az ifjúság számára. Az egyházmegyei Bel­missziói Szövetség vagyona 1965 pengő. A Szövetség a téli negyedben 100 példányban járatta a Harangszót 128 pengő értékben a szórványbeli híveknek; ugyancsak a szórványokban 30 fillérért 93 drb kis Luther-naptárt adott el, s a különbözetet, 57.40 pengőt saját pénztárá­ból fedezte; 10.000 példányban kinyomatta az Evangé­likus Egyházi Életrendet s ebből ingyenesen kiosztott 5.000 példányt. Az 1931/32. évben Bőnyrétalapon és Lo- vászpatonán lesz evangelizációs nap. — Választások a soproni líceumnál. A dunántúli egyházkerület iskolai nagybizottsága D. Kapi Béla püspök és dr. Mesterházy Ernő ehker. felügyelő elnöklete alatt június 25-én tartott ülésében Hollós János utódjaként Németh Sámuelt választotta igazgatónak. Németh Sá­muel 1922. óta működik a soproni líceumnál, azelőtt a felsőlövői főgimnázium igazgatója volt. Az iskolai nagy­bizottság Rosta Ferenc tanszékét magyar-német tan­székké alakította át, s az állásra Dr. Róth János esz­tergomi reáliskolai tanárt választotta meg. Az ülés tár­gyalta Németh Sámuelnek a soproni líceumról, Hamar Gyulának a soproni tanítóképzőintézetről, Arató István­nak a kőszegi leánynevelö intézetről és Fáik Henriknek a bonyhádi reálgimnáziumról előterjesztett jelentését. — fl veszprémi egyházmegye lelkészi kara május 27-én, Pápán tartotta szokásos tavaszi értékezletét, Takács Elek esperes elnöklete mellett. Az értekez­letet megelőző közös urvacsorai szertartáson Havasi Dezső, pápai vallástanár volt a sorrend szerint kijelölt fungens. Elnöklő esperes minden érdeklődést lekötő tartalmas megnyitó beszédében éles szemmel muta­tott rá egyházunk időszerű és megoldásra váró pro­blémáira, többek között az adóalapi segélyek és ál­lamsegélyek ügyére, a szükséges takarékosságra az egyházi közigazgatás minden vonalán, a lelkészi nyug­díjintézet alapszabályai módosításának szükségessé­gére, törpe iskoláinknak az államsegélyek megvonása folytán beállott válságos helyzetére. Felhívta elnöklő esperes a lelkészi kart a mai nehéz és kiéleződöd felekezeti ellentétekkel terhes időkben a legéberebb őrtállásra. Megemlékezett Berzsenyi Jenő volt egyház­kerületi felügyelő, Baldauf Gusztáv, Schöll Lajos. Varga József elhalálozásával egyházunkat ért gyász­ról, üdvözölte a vendégképen megjelent Pulay Gábor ny. lelkészt, azután a tanácskozás a megnyitó beszéd­ben érintett fontos kérdések fonalán folyt le. Novák Rezső a pénztárról, Schock Gyula a könyvtárról tett jelentést, dolgozatokat adtak elő; Hering János »Az üj Agendába felveendők jegyzéke« címen, Novák Re­zső »A II. hitágazat magyarázata a konfirmációi okta­tásban« címen. Elhatározta az értekezlet, hogy a lel­készegyesületi könyvtár részére megveszi a Payr Sán­dor által irt Gyurátz Ferenc-életrajzot. Kimondta, hogy a házonkivül taníttató lelkészek segélyezéséhez az egyházmegye minden lelkésze hozzájárul 1931. julius 1-től kezdve, a püspök ur által készített tervezet szerint, de aggodalmat keltett, hogy mig a tervezet egyik oldalon lerögzíti, hogy mit kér, a másik oldalor,’ arról nem szól, hogy kinek mit és mennyit nyújt. A lelkészi karnak az az óhajtása, hogy azok a lel­készek is kapjanak segélyt, akik ezidőszerint csak egy gyermeket taníttatnak házon kívül, hogy minden egy­házmegye esperese benne legyen a segélyező-bizott­ságban, hogy azok a lelkészek, akik havonta nehezen tudnák a járulékot megfizetni, azt év vége felé, egy összegben fizethessék és hogy nagy könnyebbség volna a Sopronban taníttató lelkészeknek, ha a tápintézeti díjat nem szeptember 1-töl julius 1-ig, hanem csak a tényleg igénybevett tápintézeti ellátás erejéig kellene megfizetniök. Havasi Dezső pápai hitoktató önként hozzájárult a segélyezéshez évi 24 pengővel. Dr. Schlitt Gyula egyházmegyei számvevőszék,' elnök az adóalapi segély ügyét ismertette. Az értekez­let megállapította, hogy az egyházmegyei számvevő­szék elnöke alapos, pontos és lelkiismeretes munkát végzett a gyülekezetek adószázalékának kiszámításá­val, mely értékes munkájával valósággal segítségér? volt az adóalapi bizottságnak. Annál meglepőbb, hogy az adóalapi bizottság az egyhm. számvevőszéki elnök pontos munkálatát figyelmen kívül hagyva, olyan gyü­lekezeteknek, melyek az adóalapi segélyre rászorul­tak, segélyt nem adott, viszont megtörtént, hogy az egyik segélyezett gyülekezet a kapott segélyt taka­rékba tette, világos jeléül annak, hogy segélyre rá­szorulva nem volt, sőt mi több: folyamodás nélkül rendkívüli segélyt is kapott. A lelkészértekezlet fel­tétlenül kívánatosnak tartja, hogy az egyházi főható­ság az adóalapi segély felosztásának módját és az el­osztási kulcsot közölje az egyházmegyékkel, hogy az egyházmegyei közgyűlés ezt a sok nyugtalanságra és elégedetlenségre okot adó ügyet, jól előkészítve meg­tárgyalhassa és a tagadhatatlanul meglévő tájékozat­lanságot eloszlathassa. Bizonyos mértékig megnyug­tató az a felülről nyert biztatás, hogy az adóalap! segélyek szétosztásának kulcsa a jövő évben revízió alá kerül. Elhatározta az értekezlet, hogy az ősszel, az egyházmegye más-más részében, a szomszédos

Next

/
Oldalképek
Tartalom