Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1931-06-21 / 25. szám

XVli. éri oly am. 1931. junius 2i. 25. szám. Szerkesztiséo és kladéblvatal: LESÉIT (Moson ■.) Kiadta : I LUTHER-SZÖVETSÉG. Postatakarékpénztár i csekkszámla: 1290. ■lapította : OR. RUTH SÁNDOR püspök. Megjelenik Iratonként eívszer. vasárnap. ■■ - — ■ ■ ■■ ■ ■ ....... ■ Előfizetési ár: Egész évre 6 P. 40 (III., (élévre 3 P s í«*«»*.** 1.1.16. 20 (Hl., negyedévre 1P. 60 (HL Egy szám 10 Ilii NÉMETH KÁROLY •■per««. Hirdetési árak nepegyezés szerint. Alázatosság. „Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ád. ' 1 Péter 5, 5. Péter apostol a vallásos kegyes életnek mély titkára világít rá. Nagyon tanulságos, amit ezek­ben a szavakban mond. Mi sokszor hangsúlyoz­zuk a vallásosságnak akadályai között a környe­zetet. Ha látjuk, hogy emt>erek elmaradnak a vallásos fejlődésben, vagy éppen kivész belőlük apránként a kegyesség, ezt a környezettel, a fog­lalkozással, a társasággal, az olvasmányokkal, a vallásellenes propagandával, a szekuláris civili­zációval iparkodunk indokolni és magyarázni. Csupa olyan, az emberen kívül levő tényezőkkel, amelyek hogy úgy fejezzük ki magunkat, kedve­zőtlen éghajlatot, légkört teremtenek a vallásos ság számára. Az apostol ezzel ellentétben magában az egyénben látja meg a legfőbb akadályt. S a leg­veszedelmesebbnek tartja a kevélységet, a gő­göt. Nemcsak azért, mert az embert fogékony- talanná teszi a Szentlélek behatásai iránt, hanem és főleg azért, mert a kevélyeknek maga az Isten áll ellent. Ha vizsgáljuk az egyéni és társadalmi bű­nöknek és visszaéléseknek hosszú sorozatát, ha keressük a gyökereket, amelyekből táplálkoznak, mit találunk? Megtaláljuk a kevélységet, a gő­göt. Ez rontja meg a viszonyt ember és ember között, de megrontja a viszonyt ember Isten kö­zött is. Rendszerint úgy tekintjük a gőgnek ezt a romboló munkáját, mint olyan eredményt, amely azzal jön létre, hogy az ember lázad fel gőgjében Isten ellen, az ember fordul el kevé- lyen embertársától. Péter apostol reámutat, hogy az Isten áll ellen a kevélyeknek. Az Isten fordul szembe a kevély, gőgös emberrel. A kevély embernek Isten nemcsak hogy nem ád semmit, nemcsak hogy megvonja tőle ke­gyelmi ajándékait, hanem ellene szegül neki. A kevély ember Isten haragját vonja magára. A gőg romboló munkája azért olyan nagyon ve­szedelmes, mert a rombolást Isten végzi. Isten kegyelmének világában megtalálható Isten ítél­kezése és büntetése abban, hogy a kevélyet bün­teti. Mi hisszük és boldogan valljuk, hogy min­den jó és tökéletes ajándék Istentől származik. Mindenünket neki köszönhetjük. Milyen rette­netes bűn lehet a kevélység, hogy Isten a ke- vélynek nemcsak nem ád semmit, de ellene sze­gül a kevélynek. Az alázatosság áldott keresztyén erény és jellemtulajdonság. Minél mélyebben felismerjük, hogy Isten kegyelmére szorulunk, annál jobban fogjuk értékelni az alázatosságot, amely nélkül a kegyelmi ajándékokban nem részesülhetünk. Kitől tanulhatunk alázatosságot? Jézus Krisztustól, aki szelid és alázatos volt. ötőlc nem csupán azért, mert ö örök példaképünk, de azért is, mert példája mutatja, mennyire távol áll a keresztyén alázatosság minden érdekhajhá- szástól, minden meghunyászkodástól, s mennyire elválaszthatatlanul egybe van kötve az önfeledt- seggel, az önmegtagadással, Isten ügyének fel­tétlen szolgálatával, a földi és mennyei dolgok helyes értékelésével. Az alázatosság nem gyen­geség, nem gyávaság, nem tehetetlenség. Az alá­zatosság erő és újulás. Az alázatosságban talál; ható meg a valóságnak, az életnek igaz ismerete, életcélunknak, feladatunknak helyes megisme­rése. Isten az alázatosaknak kegyelmet ád. Isten kegyelme nélkül semmit sem tehetünk, kegyel­mével mindenre alkalmasok vagyunk. Hogyne értékelnénk tehát az alázatosságot, s hogyne tö­rekednénk szívbéli alázatosságra! 0. báró Radvánszky Albert, egyetemes felügyelő Németországban. Az evangélikus egyház történetében egye­dülálló esemény volt az, hogy D. báró Rad­vánszky Albert, a magyarhoni ág. hitv. evang. egyetemes egyház képviseletében meghívásra hi­vatalosan meglátogatta a Német Evangélikus Egyház-Szövetséget. Ez a látogatás viszonzása volt annak, hogy D. dr. Kapler Hermann, a Né­met Evangélikus Egyházi Bizottság elnöke, a mintegy 42 millió lelket magában foglaló Német 'Evangélikus Egyház-Szövetség nevében az 1929. évi egyetemes közgyűlés alkalmából megláto­gatta egyházunkat. Egyetemes felügyelőnk né­metországi útjával vált befejezett ténnyé két hi­vatalos egyháznak első hivatalos látogatásvál­tása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom