Evangélikusok lapja, 1931 (17. évfolyam, 1-46. szám)

1931-04-19 / 16. szám

1931. ______________________ EVANGÉLIKUSOK LAPJA 123. s e csináltassák meg, se ne csinálják meg előre. Krisztus megelevenít nemcsak a halál után, de már most is, mindeneket, akik hozzá fordulnak. • A feltámadás és az örökélet nem ugyanaz. A feltámadás azt jelenti, hogy életünk a halál után folytatódik. Az örökélet azt jelenti, hogy olyan lesz az, amely megérdemli, hogy folyta­tódjék. A szakadatlanul tartó élet, amelyben nincsen meg a Krisztus által való örökéletnek a minősége, rosszabb, mint az örök halál. A lélek halhatatlanságát pogányok is “hitték és tanítot­ták. Ez nem kizárólag keresztyén hit és tanítás. Ellenben az az örökélet, amelyet Krisztus jelen­tett ki és Krisztus szerzett meg és Krisztus ád, az kizárólag és dicsőségesen keresztyén. Az örökélet Krisztusi erői nélkül, Isten kegyelmi javainak birtoka nélkül folyton élni, újból és új­ból világra jönni, ez valóban kárhozat, s a meg­semmisülés sokkal jobb és kívánatosabb cél. El­lenben az örökélet királyi útja Istennek az az ajándéka, amelyet a Krisztusban szeretctből adott a hívőknek. Ez a keresztyéneknek szent és örvendetes reménysége. Ennek az örökéletnek nem a feltámadás után leszünk részesei. Az örökkévalóságot már itt a földön megízleljük s ez az a lelki étel és ital, amely bennünket táp­lál, biztat, erősít, fenntart. Ez ád magasabb és átfogóbb szempontokat, széles látókört, lendüle­tet; ez az az elrejtett forrás, amelyből felüdü­lünk; innen merítünk új meg új ihletet. A ke­resztyén élet már itt a földön az örökkévalóság ban való élet. Olyan élet. amelynek jelentősége a tovatűnő évekkel nem apad, hanem gyarapodik. Ennek köszönhető, hogy az eseményeket és em­bereket, munkánkat és napjainkat egészen más­kép értékeljük; hogy azokra a benyomásokra, amelyeket kívülről nyerünk, másként reagálunk, mint a hitetlenek; hogy életünk belső tartalma és gazdagsága egyre gazdagabbá lesz s életet látunk a sivatagban, hálát adunk ahol a hitetle­nek zúgolódnak, örvendezünk, ahol mások sír­nak, dicséretet éneklünk, ahol mások kimerülve feküsznek el. Itt lesz a bolondság bölcsességgé és a bölcsesség bolondsággá. Az, ami a hitetlen­nek botránkozás, a hívőnek Isten ereje. Irodalom. Gyurátz Ferenc életrajza. Irta: D. Payr Sándor nyug. egyet, tanár, Sopron 1931. Ez a 392 oldalra ter­jedő és 50 képpel illusztrált díszes kiállítású könyv a húsvéti ünnepekre jelent meg. Gyurátz püspöknek több mint 84 évre terjedt, s eredményekben és alkotásokban oly gazdag és áldásos élete kisebb kötetbe nem volt ösz- szefoglalható. Már diákkorában naplót írt, 12 vastag kö­tet lelkészi naplót és számtalan sok kisebb és nagyobb irodalmi müvet hagyott hátra. A sopronmegyei Bükön született s két nagy földije, a szentandrási Kis János püspök és a büki származású Hetyésy László soproni lie. igazgató volt a példaképe. Gyurátz nem volt nemes em­ber, de családfája mégis kétszázadra vihető vissza. A Gyurátz Ferencek és Jánosok már ott vannak a nemes­kéri artikuláris templom építői között 1732-ben. Szülőfa­lujában, Bükön már 120 év előtt is megvolt az állam ál­tal most sürgetett népművelés a virágzó evang. gyüle­kezet, Kovácsics, Szente tanítók s Balassa, Baranyay, Zongor lelkészek vezetése alatt. Gyurátznak kiváló párt­fogója volt Guoth Ignác mérnök és földbirtokos, aki em­berbaráti finom szociális érzékkel együtt olvasott és szó­rakozott a kaszinóban az egyszerű nép fiaival. Igen érdekes Gyurátz iskoláztatásának a története is. Az utolsó examen lesz a döntő, hol a kis Gyurátz mondta a kiköszöntőt. Szente és Guoth a szegény fa­ragó ember fiát Sopronba viszi. A Bach-korszakban végzi iskoláit Egy időben tanul vele Sopronban Torkos László, Dóczi Lajos, Rado Kálmán és Lajcsi, Berzsenyi Jenő, a bencéseknél Rákosi Jenő. A könyv érdekes korrajzban szemlélteti a soproni diákság hazafias szellemét, a gya­kori tüntetéseket, Domanovszky, Pálfy, Lehr András ta­nárok lelkes előadásait. Gyurátz korán kezd szavalni a Magyar Társaságban, majd novellákat írni. A nyolcadik osztályban Csáky Manó gróf házában a későbbi váci püspöknek lesz a nevelője. Mint theológus, az eddigi alu- székonyságból ő rázza fel és kelti új életre a Theol. Egy­letet és ő szerkeszti nagy tűzzel a Deákkuti Vármegye lapját, az írott példányokban terjesztett ,.Bimbófüzér"-t. Mint egyetemi hallgató is Halléban naplót ír, jellemzi a tanárokat és a német protestánsok egyházi életét. Visszatérve, a kővágóörsi kisgimnáziumot virágoz- tatja fel mint káplán-tanár. Egy kemény zord telet tplt itt, miként Petőfi Debrecenben. Beleden mint fiatal lel­kész nagy eréllyel kezdi meg sokoldalú lelkipásztori mun­káját. Mikor a pápaiak felfedezik és elviszik, egy beledi öreg megfogja a ruháját és esdve kéri: ,,Ne menjen el. tisztelendő úr, hiszen láthatja, hogy a kövek is sírnak utána." A hanyatló, csüggedő pápai gyülekezetei mintegy varázsütéssel ébreszti fel. Hit, munka és áldozatkészség jelentkezik minden téren. Templom, papiak, iskola épül. Az alapítványok egymást érik és bőven pótolják Király- földy elvesztett hagyatékát, aki Thomayt és nem Gyu- rátzot akarta pápai lelkésznek. Gyurátz alapította Pápán az első nöegyletet és a kath. legényegyleteket megelőző iparos legényegyletet, mely valláskülönbség nélkül vette fel az ifjakat. Tanított a népiskolában, rendbe hozta a fiiiákat, gondozta a szegényeket, árvákat, vezető szerepe lesz a városi tanácsban. Évkönyveket, irodalmi műveket ad ki. Gyámintézeti elnök, zsinati jegyző, esperes és ke­rületi főjegyző lesz egymás után. így ültetik végre Kar- say után a püspöki székbe. Lelki pásztor marad az új hivatalában is. Megkezdi a püspöki egyházlátogatásokat, melyek régóta szünetel­tek. A nőknek oly jelentőséget tulajdonít az egyházi életben, miként Pestalozzi a nevelésben. Ezért sürgeti a nőegyleteket és a nőnevelést A kőszegi nőnevelöt egye­nesen az ő hatalmas agitáló szelleme hozta létre. Az apácazárdákkal szemben ő ezt életkérdésnek ismerte fel. Ismeretes az a jelenet a győri gyűlésen 1901-ben. El­veszni engedi-e a kerület a leánynevelőt négy osztállyal vagy pedig hat osztályúvá fejleszti? Ez volt a kérdés. Ellene volt a számvevőség, ellene Sopron és Győr, a lel­készek jó része is aggódott a költségek miatt. Ekkor né­

Next

/
Oldalképek
Tartalom