Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)
1930-11-09 / 37. szám
XVI. évfolyam. 1930. november 9. 37. szám. EVANGÉLIKUSOK LAPJA Szerkesztőség és kiadftlvatal: LtBtRY (Mosod ■.) Kiadja: A LUTHER-SZŰVETSÉG. Postatakarékpénztári csekkszámla: 1290. Alapította : OR. R1FFIY SlIOOR pűspfik. Maplelenik hetenként aiiszer, vasárnap. " " Ellllzelésl ir: Egész évre 6 P. 40 OIL télévre 3 P. surkMtttaéft 1.1.16. 20 fllU oegvedévre I P. 60 HIÚ Egy szén 16 (III NÉMETH KÁROLT •sper«s. Hirdetési árak meieivezés szerint. Erős hit. A külmisszió köréből. „Az Ur kegyelmével telve a föld." 33. Zsolt. 5. A földet isteni kegyelemmel telitettnek csak a hit láthatja. Ez a hit, amely minden cáfoló látszat ellenére is meg van győződve, hogy a bölcs és jő Isten a teremtóje és fenntartója minden látható és láthatatlan dolognak, ez az éltető ereje az embereknek és a népeknek. Az láttatja meg a lélekkel, hogy a föld minden je-' lensége az isteni kegyelem kisugárzása és megnyilvánulása. Azért a hivő ember a győzőnek bátorságával és fölényével fordul a világ felé, mig a hitetlen mint zsákmányra veti magát reá vagy a kétségbeesés undorával fordul el tőle. Isten benne van mindenben, ami van, az ó kegyelmével és kegyelme által. A hitetlen népek gondolatai hiábavalóságnak bizonyulnak; a hitetlen nemzetek tervei meghiúsulnak. Mert vakok és tudatlanok Isten dolgaiban, nem ismerik a világ belső lényegét s éltető erejét: a kegyelmet. Ennek következtében eltévelyednek, mindent fordítva csinálnak, s az isteni kegyelmet elmellőzve, vagy azzal ellentétben élve, ítélet alá esnek. Éppen mivel a földet megtölti a kegyelem, azért a hitetlenség nem kerülheti el a földön sem az ítéletet. A gazdasági »krízis«, amely miatt annyian nyomorognak, az isteni kegyelemmel telitett földön, annak a szimptomája, hogy a népek és vezetőik hitetlenek, s mint hitetlenek már itt a földön is ítélet alá estek. Szörnyű lelki vakság az, amely ezt a »krízist« anyagi eszközökkel tartja orvosolhatónak. Ain'g a leki szemek meg nem nyílnak és meg nem látják az isteni kegyelmet s meg nem ragadják azt, addig ebből a »krízisből« nincs kiút. Mert itt a földön vagy kegyelem a hívőknek, vagy ítélet a hitetleneknek. Az élet útja a kegyelemnek és hitnek útja. A bővölködő csak azok nyerik el, akik az élet törvényében, a kegyelemben maradnak és járnak. »Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek«. Aki Isten országának ellent áll, az minden földi országot is nyomorúságba dönt. Soha nem találják mega célravezető utakat és a helyes intézkedéseket azok, akik nem látták meg Isten kegyelmét a világban és nem élnek e kegyelem törvényei szerint, annak oltalma alatt. A Magyar Evangéliumi Keresztyén Misz- szió Szövetség október 5-én tartott közgyűlése .a Szövetség szervezetét megváltoztatta. A tisztikar és az intézőbizottság nagyjában a régi maradt. Fontos újítás azonban, hogy a közgyűlés kimondta az autonom református és evangélikus ág megalakulását. — A református ág megtartotta alakuló köigyülését, megválasztotta tisztikarát, elnök dr. Ravasz László püspök, főtitkár dr. vit. Csia Sándor lett. A Szövetség közgyűlése felkérte összes evangélikus tagjait, hogy sürgősen alakítsák meg az evangélikus ágat, s ennek megalakulása után keressék a szorosabb kapcsolatot — ha csak lehet, az egyesülést — az Ag. Hitv. Evang. Misszió Egy es ülettel. Ezzel kapcsolatban dr. Csia Sándor a Szövetség lapjának, a Hajnalnak 10. számában »Evangélikus tagjainkhoz« cimen, megjegyezve, hogy ma Magyarországon erötel es egyházi támogatásra csak felekezeti zászló alatt induló kül- inissziói megmozdulás számiihat«, — a Szövetség szervezetének megvál.ozása s a református ág megalakulása folytán a Szövetség evangélikus tagjai számára előállott uj helyzetben kétféle megoldást ajánl: 1. két külön egyesület alakítása és ezek mellett egy közös ügyeket intéző bizottság felállítása; 2. a Szövetségen belül református és evangélikus ág szervezése, közös felső vezetőséggel, mely az ágak autonómiáját mindamellett nem érinti. A helyzet világos megértéséhez tudni kell, hogy evangélikus egyházunknak 1909. február 2-ika óta van külön misszió-egyesülete; a református egyháznak ellenben nincs. A Magyar ^Evangéliumi Kér. Missziói Szövetségnek alapitói és tagjai között voltak és vannak evangélikusok és reformátusok. Attól, a dr. Csia áltál is hangoztatott szemponttól vezéreltetve, hogy egyházi támogatásra csak felekezeti zászló alatt induló külmissziói megmozdulás számíthat«, megalakult tehát a Szövetségen belül a református ág, s ezzel a lépéssel a Szövetség az általa eddig folytatott munkák közös jellegének meghagyásával, kétségtelenül a felekezeti elkülönülés útjára lépett, amelyen egyszer elindulva, szinte bizonyosra vehető, hogy fokozatosan fog haladni, mert nyilvánvaló, hogy a
