Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)

1930-10-19 / 34. szám

268 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1930 volt szellemben, emelkedett lélekben, fennkölt gondolkodásban, nemes a cselekedetben. D. dr. Raffay Sándor püspök jelentésének alaphangja a 80-ik Zsoltár ama szava volt: »Oh Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orcádat, hogy megszabaduljunk.« Szól az az Ágostai Hitvallásról, amely nekünk emlék és kötelezés. Számos évtized csapásai megint azt bizonyítják, hogy a nemzet és az evangélikus egyház története e;gybékapcsotódik. Négyszáz év előtt is válságos volt a nemzet helyzete. Tör­ténelmi hivatásunk ma is az, hogy erős, ke­mény egyéniségeket neveljünk a nemzetnek és az egyháznak; hogy az ifjúságot egész férfiakká, hitvalló hősökké nevelje, mert uj nemzedék kell ennek a hazának, amelyben van erkölcsi erő; s az egyéni tiszta élet mellett teremtő akarás. Az elmúlt közigazgatási év — mondotta a püspök — megint azt igazolta, hogy mostoha gyermekei vagyunk a magyar államnak. Az egyenlőséget és viszonosságot nem mindenkor tapasztaljuk. Államjogi helyzetünk kedvezőtlen volta nem1 változott. Nem történt lépés á fele- kezetközi viszony bomlásának megakadályozá­sára, márpedig a túlzókat az államhatalom kö­telessége volna megfékezni. A protestáns !házas­ságokat gyalázzák. A leánykollégiumnál a mi­niszter tanszék létesitéséhez államsegélyt nem ad. Kívánatos, hogy az állatni az iskolák vsegélyét ne leszállítsa, hanem felemelje. Megemlítette a püspöki jelentés, hogy a bányai egyházkerület­ben két árvaház van, a szarvasi 63 árvával és a békéscsabai 23 árvával; működik két diako­nissza-egyesület, a »Féibé« és a békéscsabai, mindkettő az eredményes munka és a sikeres fejlődés utján van. Eredményesen dolgozik ,a norvég misszió is Budapesten. Kegyelettel em­lékezett meg Kende Kirchknopf Gusztáv, Gaj­dács Pál, Gallé István, Kruttschnitt Antal, Ko­rén Márton, Szüts Gábor, Törteli Lajos elhunyt lelkészekről. Szükségesnek tartja a Theologus Szemináriumnak Budapesten való felállítását, s a felsőházi tagsági jog terén egyházunkat ért sérelem orvoslását. A közgyűlés tárgysorozatának folyamán nagy izgalom támadt, amikor Kovács Andor fő- esperes, kormányfőtanácsos a javadalmas egy­házi tisztviselők házasságikötésére vonatkozó szabályrendelettervezetet ismertette. A püspök a Sárkány Béla-féle javaslatnak változatlan el­fogadását ajánlotta, s a közgyűlés egy szavazat ellenében a javaslatot elfogadta s ilyen értelmű határozatát az egyetemes közgyűlés elé ter­jeszti. i i ' A közgyűlés este 7 órakor ért véget. — Felügyelőválasztás Bánkon. A bániki (Nóglrád1 m.) egyházközség szept. 21-i közgyű­lése egyhangú lelkesedéssel választotta meg fel­ügyelőjéül dr. Mikszáth K á 1 m á n horpácsi földbirtokost, miskolci főispánt, s másodfelügye­lőjévé dr. Furia Károly vm. tb. főorvost, nógrádi járási tiszti főorvost. 3 cserkészet és a lelkipásztor. (Reflexió vitéz Nagymegyeri Raics Károly ny. altábor­nagy urnák az_„Evangélikusok Lapja" f. évi 31. számá­ban megjelent hasonló cimíi cikkére.) Nagyon megörvendeztetett az említett cikk. Végtelenül örülök annak, hogy épen inagyjaink közül akad valaki, aki annak a fontosságát és szinte nélkülözhetetlenségét látja, a,miit a cser­készet, mint elsőrangú pedagógiai módszer és az ifjúság leikéhez legközelebb álló pedagógiai irány magában hordoz. Felbuzditott a cikk arra, hogy ne csak harcosa, hanem propagálója is 'legyek a címben benne rejlő gondólatoknak, i Szeretnék írni egyrészt a cserkészet és a lelkipásztor elvi viszonyáról, másrészt pedig kö­zös gyakorlati lehetőségeikről. 1. Mi a cserkészet? A cserkészet a vilá­gon az egyik legelterjedtebb ifjúsági 'mozga­lom, mondhatnám, az egyetlen. Azéírt van ez, mert a vallás, erkölcs, hazaszeretet és ember- szeretet csodálatosan találkoznak benne. Valami más is van, ami elterjedtté tette: az, hogy mun­kája nem annyira a vezetők, mint (inkább a fiuk munkája és ez a munka is önkéntes. Az elmé­leti része a tiz törvényben, a fogadalomban és a célkitűzésben van lefektetve, a gyakorlati része pedig az u. n. próba pontokban, i Erede­tére nézve nem egyházi, felekezeti 'intézmény, hanem általános keresztyén. Magán hordozza az igazi keresztyénségnek a bélyegét, mert egé­szen a bibliából sarjadt. A keresztyénség ipedig csak akkor igiazi keresztyénség, ha egyedüli zsi­nórmértéke, mint az őskeresztyénségnek, a bib­lia és egyedüli feje a Krisztus! A cserkészet­nek igazi pártfogója a szintén világszerte ismert Keresztyés Ifjúsági Egyesületek* (KIÉ, Angliá­ban: YMCA) voltak. Az angliai YMCA (ájem- szié)-hez vitte Baden Powell (Bédn iPaul), a cserkészet — mondhatjuk — megalapitója, az­óta a világ főcserkésze, a cserkészet eszméjét, hogy a KIÉ, mint az erre legméltóbb, vegye kezébe az Isten országáért folytatott, akkor már gyönyörű munkája elsőrendű módszeréül a cser­készetet. Meg is tette. Ezt a vállalkozást, el­határozást őrzi a birkenheadli (börknhedi) YMCA gyönyörű egyesületi házának a nagy­termében egy réztábla. És mégis vannak evan­gélikusok, akik a cserkészet és az ev. lelkipász­tor eredményes találkozásának az elvi nehéz­ségeiről beszélnek. • Határozottan meggyőződtem afelől, hogy mi, ágostai hitvallású evangélikusok, hordozzuk a keresztyénségnek az igazi lényegét, a mi Hit­vallásunk és tanításunk látja és mutatja meg a keresztyénségnek az igazi lényegét, a mi Hit­gondolását. Viszont ugyanilyen határozottsággal vallom, hogy az elveinkben szeretünk elgyö­nyörködni, ami tulajdonképen Istenben való el- gyönyörködés, tehát szükséges, de nem me­gyünk tovább ennél. Nem vagyunk lelég prak­tikusak, pedig egy hittan sem1 foglal magában

Next

/
Oldalképek
Tartalom