Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)
1930-10-19 / 34. szám
1930. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 269. annyi életrevalóságot, mint épen a mienk. Belenyúl egészen a mindennapi életünkbe. (Lásd: Luther kátéit.) Mi is hát a hiba a cserkészetben? Egyesek szerint már az nagy baj, hogy ismét törvényeket állít a gyermekek elé. Nem volt elég az Ótestamentum! ?Az Ujtesta- mentum nem szereti a törvényt, mindig a kegyelemről beszél. Sohase felejtsük el azonban, hogy Jézus nem a törvényt jött eltörölni, hanem betol ten i jött azt. A törvény kell, a törvény szent, mert az Isten akaratát mutatja. A cserkésztörvény pedig tiszta evangéliumi gondolatokat tolmácsol. Ezért a törvényt bl? kell tartani. Jézus arra akar megtanítani, hogy ha a törvényt betartottuk, akkor is hitvány szolgák vagyunk, mert azt tettük, ami kötelességünk. A cserkész-törvények azt akarják megmutatni, hogy mik a gyermeknek, serdülő fiúnak, ifjúnak * a kötelességei. Még nagyobb hibát látnak abban, hogy a cserkészet fogadalom által is intenzivebbé akarja tenni a cserkész gyakorlati életét. Mondják sokan, hogyan egyeztethető össze a bibliával a fogadalom, mikor épen mi vagyunk azok, akik tiltakozunk pl. a szerzetesi fogadalom teilen. Először is a biblia, maga Jézus sem a fogadalom ellen beszél. Jézus azt mondja, hogy »a ti beszédetek legyen: igen igen, nem nem«. (Máté: 5. 37.). Ebben arra utal, hogy minden bizonyításunkhoz elég az, hogy j igen -nel, vagy »nem«-mel fejezzük azt ki. A fogadalom nem bizonyítása valami megtörténtnek, nem is eskütétel, hanem szent elhatározás, jóra, tnemesrc való igyekezetemnek előre kijelentése és pedig ünnepies formában. A fogadalom azorfban csak akkor igazán fogadalom, ha megfelel három követelményének: »A lehetségesre irányuljon, szabad akaratból folyjon, önként és megfontolással tétessék«. (Ágostai Hitvallás XXVII. cikk.). A cserkészfogadalom mind a három .követelménynek megfelel. A lehetségesre irányul azért, mert olyan dolgok vannak benne, amik minden emberre, minden gyermekre, serdülőre, ifjúra nézve lehetségesek, sót kötelezők, ha keresztyének akarnak lenni. Egy ifjúsági mozgalom sem helyez akkora súlyt a szabad elhatározásra, az önkéntességre, mint a cserkészet. A megfontolásra vonatkozólag világosan beszél a hat havi próbaidő,amikor minden cserkész elkészülhet, megismerheti, mi az, amire vállalkozik. A fogadalom egy bizonyos szempontból jó pedagógiai eszköz is. Mindennél fontosabb azután az, hogy szánt komolysággal vegye azt mindenki. Talán a célkitűzésben látják a legnagyobb hibáját a cserkészetnek, mikor azt mondja, hogy emberebb embert akar nevelni (és a magyar cserkészet magyarabb magyart). Valaki egyszer azt kérdezte egy 'cserkésztiszttől, mikor erről a célról volt szó: ,mi az?! Horribile dictu: maguk jobbak akarnak lenni más embereknél? »Igenis jobbak«, válaszolta a cserkésztiszt. Keresztyén ember hogy kérdezhet ilyet, aki bibliát olvas, mert olyan kérdezte! — Emberebb ember! Ez a kifejezés nem más, mint más szavakkal ugyanaz, mint Jézusé: »Szükség nektek újonnan születnetek«! (Ján. 3. 7. b). Pál pedig ezt mondja«... levetkezzétek ama régi élet szerint való ó-embert ... és felöltözzétek amaz uj embert . . .« (Efez. 4. 22., 24.). Ez pedig nem emberi erőkben való bizodalmát jelent, hanem Istenbe vetett bizodalmát. Istenhez való hűséges ragaszkodást, Isten szerete- tének elfogadását és valami gyarló emberi módon való viszonzását csupa hálából! Tudom az!, hogy' sokan vannak, akik ezt az egyetlen helyes álláspontot elfelejtik és a >napi • jótettek«4<el megoldottnak látják az emberebb ember kérdését. Igaz, hogy ezekre maga a cserkészet olvassa a vádat, amikor azt mondja, hogy a napi jótett« több jócselekedet alól fel nem ment és viszont nem tettem akkor sem többet, mint ami a kötelességem. Érette semmi sem jár a cserkésznek, semmi, az üdvösség sem, mert az kegyelemből származik Istentől hit által. Másik vád is van. A keresztyénség, különösen az evangélikus, nagy sulvt helyez a családi életre. Vájjon a cserkészet nem inkább el- vonja-e ettől a fiút? Vigyázzunk, a cserkészet azoknak való elsősorban, akiknek a modern for- gatagos életben nem tud, vagy nem akar elég időt szentelni a család. Viszont a jó cserkész épen a jó családból kerül ki. Ez nincsen ellenmondásban. Sót a legszorosabb gyakorlati ösz- szefüggésben van. A cserkészetnek egyik (legfontosabb szervezeti előnye az őrs, a kis cserkészcsalád. Milyen jó, ha olyan vezetheti ezt az őrsöt, aki tudja, mi a boldog családi élet. Viszont milyen jó annak, akinek valamikor szintén családot kell alapjtania, hogyha már most megtanulja, amikor meg van benne ideálizmus, hajlékonyság, megtanulja értékelni a családi életet. A cserkészetben megtanulja. Ebből a szempontból családjainkban sajnos — nyár keveset bizhatunk. Pedig valahol meg kell itanulnia, mert másképen odavan a legértékesebbé válható keresztyén közösség s a nemzet egyik (legszentebb sejtje: a család. (Folytatjuk.) x Hatás. Azt olvasom, hogy Ford, az amerikai autógyáros a Biblián és Emerson írásain kívül alig olvas valamit. A Biblia mindenhol kezeügjyében van. Meglepő, hogy nálunk, ahol a keresztyén- stgünkkel politikailag olyan nagyra vagyunk, a Bibliáról a sajtóban s a közéleti férfiak nyilatkozataiban alig hallunk. A kormányzó ■ vallást tett arról, hogy a Biblia az ő legfőbb törvénykönyve; Hegedűs Lóránd tevékenysége ismeretes; de ezzel körülbelül ki ás merült a sorozat.
