Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)

1930-10-05 / 32. szám

1930.

• #

i-rti jn

lás cs hit ellen törnek és u kieresztvén erkölcsnek is nyíltan bevallott ellenségei. Az egyházi hatalomnak ilyen körülmények között nemcsak joga, de egyúttal szent kötelessége is. hogy az ország igazgatásába olyan értelemben befolyton, hogy ezek az isten- tagadó és egyházéi le des irányzatok ne diadalmaskodhassanak Az állami mindenhatóság, amelyről a bevezetésbén szóltam, nem tekinthető sem nemzeti, sem egyházi szempontból kedvezőnek. Itt csak egy, bennünket közelebbről érintő dolgot említek meg: a közoktatást;

A közoktatás államosítása egyáltalán nem érdeke som a nemzetnék, sem az egyháznak; sem a családoknak, sem a kultúrának. Az állami felügyelet és ellenőrzés teljesen elegendő arra. hogy a közoktatásban az állam érdekei megóvassanak Az állami közoktatás egy hatalmas lépés a szociáldemokrácia leié és a családnak lerombolása felé. Különösen az elemi iskoláztatás1 minél inkább elvonatkozik a családtól, annál messzebbre távozik igazi és helyes céljától, rendeltetésétől.

• A modem államnak veszedelme.» irányzata éppen abban nyilvánul, hogy keresztül akar gázolni a legősibb és legtermészetesebb. egvúttal Istentől rendelt és Istenünk tetsző életen, a családi életen. Igen nevezetes tanítása van az ÁH.-uak a család i életről és a házasságról a Will, és a XAIV1I. cikkben. Isten mzt renddé, hogy a házasság tiszteletben turlassék. .Minden jól rendezett társadalomban, még u pogány okit M is, a törvény azt a lehető legnagyobb tisztességgel ékesítette fel - A házasságot Isten rendelte. Már pedig -az a helyes és tökéletes életmód, amely az Isten parancsolatán alapul >. Bővebbet találunk ebben a kérdésben Luther Márton X agy káté jában'. Az AH a családi élet szempontjából is nagyon fontos és aktuális egyházi feladatokra mutat- rá. A családi életnek ápolására és fenntartására. . Ls kötelességünkké teszi, hogy küzdjünk minden olyan törekvés ellen, amely a családi élet kötelékeit meglazíthatnál Gondolok itt nemcsak a közoktatásra, hanem gondolok a társadalmi és gazdasági életnek mindazon kinövésire, hibáira igazságtalanságaira, amelyek százezrek számára teszik lehetetlenné a családi életei és igen sokakat fosztanak meg a családalapítás tehetőségéi öl. Visszaborzadunk a bolsevizmusnak és kommunizmusnak erkölcsétől, amely a nőt is köztulajdonnak jelenti ki és a szülőktől elveszi a gyermeket. De elfelejtjük, hogy amint a vagyoni kommunizmus a nincstelen proletárok közt ILaláJ alkalmas talajt, akik nem sokat törődnek azzal, ha végeredményben senkinek »e lesz seupnije, úgy a családi élet kominunizálása is ott talál híveket, ahol a nyomorúság a családi életet vág}' teljesen lc- hetclleiiné tette, vagy a lcgszörnyübb helyzetekbe kényszerítette bele.

Kfő adásomnak végére értem Azt hiszem és remélem, hogy sikerüli megmutatnom. hogy az AH nem történelmi ereklye és nem muzeális tárgy, hanem megérdemli, hogy tanuljuk és ismerjük, mert a keresztyén vallásnak alapvető igazságai! világosan és szabatosan tárja elénk, s mert egyházi feladataink álfala helyes megvilágításba kerülnek, munkánk általa eredményesebb és céltudatosabb lesz, s mert végül irányításokul és útbaigazításokat ad korunk sok bonyolult kérdésében,

(A győri egyházmegye 1930. évi prez- biteri konferenciáján tartót! előadás.) AY- nieih Károly.

Jegyzetek.

D, (jcduly Henrik püspöknek, egyetemes egyházi elnökünknek D biccenbcn, a t szai kerület közgyűlésén a felckezetközi helyzetről mondott súlyos megalapításait lapunk 3Vk számában közöltük. Akik ismerik a püspök higgadt józanságát, nyugodt bölcsességet, széles látókörét és éles jud.cu nát, azokra a püspöki jelentés vádoló mondatai nem téveszthettek el megrázó éi lelkirsnereíet ébresztő, fele ő ségre és számadásra hivó hatásukat. Köszönjük D. Gcduly püspöknek, hogy magas egyházi és közjogi állásában, arra illetékes és megfelelő helyen, egyházkerületének hivatalos képviselete előtt nyíltan és bátran mutatott rá az egyházunkat becsületében és törvényes joga ban sértegető ellenségre, aki szóval és tettel, erőszakkal és csalárdsággal tör ellenünk és Krisztus cvangéliomának igazsága ellen.

Azóta kezembe került az arad—bek esi egyházmegye Békéscsabán, szeptember 4-én tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. Az egyházmegye főesperese, dr. Szeberényi L. Zs:gmond, egyike egyházunk legszellemesebb vezetőembereinek, legkulturáltabb elméinek. Esperesi jelentésében olvasom a következőket:

»Tanulmányozva egyházunk múltját és jelenét, nemcsak nálunk, hanem a külföldön is, azon meggyőződésre jutottam, hogy egyházunk, különösen hazánkban, nem élt át kritikusabb időket Pázmány kora óta. Ma erőnek erejével az agresszív ultramontanizmus «a magyar nemzetet katholikus nemzetnek akarja kijelenteni, dacára annak, hogy tudja, miszerint egy tekintélyes rész sohasem fog’ visszatérni Rómához, mert nem képes a Loyola-féle világnézetet sohasem magáénak vallani, hogy egyházi parancsra a feketét is fehérnek lássa. Az evangélikus ember a szabadság szellemétől et nem férhet és emberimádásban és szolgai alázatosságban soha-