Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)
1930-07-20 / 27. szám
1930. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 213. A missziói segédlelkész évi 500.— P-ős fizetésére való tekintettel elhatározza a közgyűlés az egyházmegyei járulék 50 ^-os felemelését. A különböző jelentések felolvosása után a közgyűlés esperes imájával véget' ért. Iskola-alapkőletétel. Június 15-én a szegedi egyház Istent segédeimül híva a nagy vállalkozáshoz, ünnepély keretében helyezte el az alapkövet új iskola épületéhez. Ennek az épületnek felső, félemeleti részében két tantermes iskola s tanitólakás lesz. Alsó, mélyföLdszinti kisebb része az iskolagondozó lakásául fog szolgálni, nagyobb részében pedig a leány-, a nőcgylet-, s főkép az evangélikus egyetemi hallgatóság működésére szükséges helyiségek helyeztetnek el. Az alapkőletételi ünnepélyen Kutas Kálmán lelkész mondott beszédet, imádkozott, majd az iskola építés történetét magában foglaló okiratot kettős zárt palackban a gyülekezet fejei jelmondattal helyezték el az alapkőben. Az ünnepély az Erős várunk eléneklésével végződött. Majdnem 3 éves anyagi és erkölcsi küzdelem eredménye, hogy az iskola, illetőleg kultúr- ház végre az építés stádiumába jutott. Dr. Pol- ner Ödön egyetemi ta»ár, volt gyülekezeti másodfelügyelő vívta ki, hogy a vall. és közoktatás- ügyi miniszter 12.000 P adománnyal és 8.000 P építési segéllyel járult az iskola építéséhez, Fodor Jenő másodfelügyelő, viszont tekintélyes városi segélyhez és épületanyaghoz juttatta a gyülekezetét. A cca. 62.000 P-be kerülő épülethez a gyülekezetnek segélyekből 32.000 P, saját forrásaiból 17.000 P áll rendelkezésre. A hiányzó 10.000 P-t bank kölcsönből fedezi az egyház. — Legyen az épület a gyülekezetnek valóságos kul- túrháza, amire szüksége is van, tekintve a gyülekezetét s azt a 150 főből álló egyetemi és főiskolai ifjúságot, amelynek lelki irányítása a szegedi lelkészi gondozásnak egyik legnagyobb s eredménnyel biztató feladata. De szükséges kultúrális helyiség a nőegylet, a szegényügyek szeretetmunkájának elvégzése céljából is, mert ilyen helyiséggel a városban eddig csak a mi gyülekezetünk nem rendelkezett s a hiány lehetetlenné tette a meglehetősen nehezen mozduló, közszellemet s lendületet nélkülöző, meghasogatott egységű egyházban a sikeres kultúrális munkát. Felügyelőbeiktatás Hemádvécsén. Június 23-án iktatta be hivatalába Tóth József tb. esperes Hernádvécse új felügyelőjét Karai Aurél diósgyőrvasgyári áll. főfelügyelőt. Az ünnepség fényét emelte az, hogy a diósgyőrvasgyári ág. h. pv. egyház és ev. ref. egyház nagy számú küldöttséggel képviseltette magát, ezáltal is jelét adva Karai Aurél iránti szeretetének és ragaszkodásának. A beiktatást közgyűlés követte, melyen Tóth József tb. esperes a hegyaljai egyházmegye és fancsali egyháza nevében üdvözölte az új felügyelőt. Erdős Mihály helybeli lelkész meleg szeretettel köszöntötte mint egyháza felügyelőjét és elnöktársát, szeretetteljes egyetértést és támogatást kérve nehéz helyzetben lévő egyháza vezetéséhez. Törék László diósgyőrvasgyári II. felügyelő egyháza nevében köszöntötte az új felügyelőt, hangsúlyozva azt, hogy Karai Aurél felügyelővé választása nyereség nemcsak Hemád- vécsének, hanem az ev, egyháznak is. Karai Aurél beiktatott felügyelő mélyen meghatottan válaszolt az üdvözletekre, megköszönve megválasztását, Isten színe előtt mintegy fogadásszerüleg kijelentvén, hogy úgy mint eddig is, egyedül az önzetlen tiszta igazságszeretet és Istentől belé oltott lelkiismeret szava fogják vezérelni egyházvezetői munkájában. Isten áldása kisérje megválasztását! A veszprémi ev. egyházmegye közgyűlése. A Veszprémi ev. egyházmegye június hó 25-én tartotta Takács Elek esperes, és Mihály Sándor, felügyelő kettős elnöklete alatt 1930. évi rendes közgyűlését. Az egész gyűlés az áldott időkről való megemlékezésnek jegyében folyt le. Az ágostai vallástétel nagy napjának jubileumi lelke hatotta át a népes közgyűlés tagjait s a hitvalló ősöknek a 400 éves távlatból is elevenen ható szent lelkesedése és bátor hite nyomta — a híveket megfeszített munkára kötelező — bélyegét a tárgyalások folyamára. 24-én reggel a lelkészi kar az Ur Szeift Vacsorájával élt. A szertartást Schöck Gyula, pápai lelkész végezte. Utána az egyházmegyei tanító és lelkészegyesület tartotta külön-külön értekezletét. A tanítóegyesület Szutter Dániel, a pápai egyház ny. érdemes igazgatójának elnöklete alatt a tanítói hivatással kapcsolatos aktuális ügyeit tárgyalta. Kakas Irén, pápai tanítónő értékes munkát olvasott fel s Nitschinger János, pápai tanító a tankönyvrcvizióról és a népiskola 7. osztálya felállításának szükséges kérdéséről s mikénti megoldhatásáról tartott nagy gyakorlati érzékre valló előadást. A lelkészértekezlet lefolyásának Takács Elek, esperes elnöki megnyitó beszéde adta meg az irányt. A nagy, dicső múlt erőforrásaiból merítő közhasznú lelkészi munka s ezzel szemben az állam részéről fájdalmasan tapasztalt negligálás képezték életbe vágó gondolatainak gerincét. Kovács Béla, pánai hitoktató az Ágostai Hitvallásról tartott lebilcncselő előadást. Mátis Károly, nagyalásonyi lelkész pedig „A szociális probléma az Ágostai Hitvallás megvilágításában“ címen olvasott fel mélyen járó munkát. Mind a két előadás meggyőzött bennünket arról, hogy a haladni akaró világnak feltétlenül szüksége van arra a szellemre, mely az Ágostai Hitvallásból árad s amely a világnak legműveltebb népeivé formálta 400 éven át, soha el nem avuló, tiszta tanainak rendíthetetlen követőit. Esperes úr jelentésében meggyőződtünk arról is, hogy egyházmegyénk lelkészei ma is végzik nemzetmentő munkájukat. Annál lehangolóbb tapasz-
