Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)
1930-07-20 / 27. szám
214. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1930. talni azt, hogy a történetnek acélba öntött bizonyságtételei dacára, jelen munkaeredményeín- ket semmibe véve, nem hogy méltányolnának bennünket, hanem — kisebbségünkre való tekintettel — visszaszorítanak minden téren. Gyülekezeteink a ránk rakott terhek alatt roskadoznak. Nekünk a sors nem juttatott a haza földjéből 100.000 holdas birtokokat, pedig a haza fenntartása érdekében mi is tettünk valamit s a mi evangélikus hiveínknek ősei szintén ott álltak honfoglaló Árpád zászlója alatt. Adócsökkentési államsegélyképpen kaptunk 50.000 pengőt. Egy ország félmillió evangélíkussága. S ezzel szemben egyetlenegy katholíkus lelkész kap az államtól egy 57.000 pengő értékű miseruhát. A sok közül ez csak egy példa! Evangélikus testvér gondolkodj efelett!! Egy seb ez, mely. fáj. Fájhat ez különösen annak az egyháznak, mely az országos statisztikából tudja, hogy az államnak erkölcsi és kultúrálís viszonylataiban, milyen értéket képvisel a maga kisebbségében is. A 48-as törvények a maguk végrehajtásában nem fejthetik ki a nemzet fejlődése szempontjából azt az erőt, amelyet Kossuth, a nagy evangélikus lélek prófétai szemén keresztül meglátott, amíg azoknak XX. cikke nem kerül a megvalósulás stádiumába. A 48. XX. a nagy reformeszméknek szerves tartozéka, melynek megvalósulása nélkül, 'a többi is csak 50%-ban tudja kifejteni immanens erejét az ország boldogsága érdekében. A törpe iskoláinkat fenyegető veszély, a lelkészek törvénybiztosította teljes összegű korpótlékának késése s számtalan más, mind oly momentum, mely joggal fái nekünk, bizalmatlanságot szül a lelkészi karban s bénítja munkakedvét. Egy mély fájdalomnak megnyilatkozása volt az egész lelkészértekezlet. De az esperes urnák ez ügyekre vonatkozó biztató jelentéseiből reményt merítettünk, hogy a kultuszkormány nem hagyja figyelmen kívül jogos kívánságainkat s azokat teljesíti. Másnap ünnepi istentisztelettel vette kezdetét a közgyűlés. Ihász Mihály, egyházmegyei aljegyző lelket építő imába emelte Istenhez a jubiláló gyülekezetei s majd az evangélikus lelkészeknek balassagyarmati ünnepélyes deklarációját olvasta fel. A közgyűlést Takács Elek esperesnek buzgó imája vezette be. Mihályi Sándor, egyházmegyei felügyelő magával ragadó beszédben nyitotta meg a közgyűlést. Az ősöknek nagy hitét állította elénk hatalmas szavaiban s ébresztő gondolatai nem maradtak hatás nélkül. A gyűlés központját képezte az esperesnek évi jelentése. Körültekintő, alapos munka, mely nem csupán az egyházmegyének vallási-, erkölcsi- s vagyoni viszonyairól tájékoztatott a legpontosabban, hanem az esperesi hivatallal kapcsolatosan végzett számos funkciónak megemlítésével rávilágított azokra a felelősségteljes s lelkiismeretesen végrehajtott, nehéz kötelességekre, melyekre az esperes van elhivatva. Az egyes bizottságok jelentései közben termékenyítő viták tették élénkké a gyűlést. Majd az esperesnek buzgó imájával a gyűlés bezárult. Lefolyásában a gyűlés tanulságos és értékes volt. Fakadjon belőle áldás az egész egyházmegyének javára! A fejér-komáromi evang. egyházmegye közgyűlése. A fejér-komáromi evang. egyházmegye Balogh István esperes és dr. Händel Béla egyházmegyei felügyelő elnökletével június hó 27-én tartotta Bokodon ez évi rendes közgyűlését, Napirend előtt a bokodi református gyülekezet nevében Barsy Sándor üdvözölte a közgyűlést, munkájára Isten áldását kérve. Ugyancsak napirend előtt Hoffmann Ernő pusztavámi lelkész deklarációt terjesztett elő az ágostai hitvallás 400-ik évfordulója alkalmából, amit a közgyűlés tagjai ünnepi csendben és állva hallgattak végig, Podhradszky János alesperes bejelentette, hogy az egyházmegyei elnökségre leadott szavazatok újra Balogh István esperest és dr. Händel Béla egyházmegyei felügyelőt állították az egyházmegye élére, amit a közgyűlés tagjai örömmel és megnyugvással vettek tudomásul. Ezután az általános tisztújítás következett, amely nagyjában a régi tisztikart választotta meg köz- felkiáltással. Mint újak, a következők kerültek a tisztikar közé: Győry Vilmos világi jegyző, dr. Farkas Béla egyhm, ügyész, dr. Belcsák Sándor és Csengey Gyula egyhm. törvényszéki bírák, Kerber János és Pataki Ernő egyhm. törvény- széki jegyzők. A jogügyi bizottságba mint új tagok Draskóczy Lajos, Nedeczky Griebsch Viktor, dr. Teutsch József, Öhlschläger István, Pa- taky Endre, dr. Horváth Kornél és Selmeczy Miklós, az iskolaügyi bizottságba pedig Görög Ernő lelkész, Böngérffy Géza, Kerber János és Tollner Károly kerültek be. Dr, Händel Béla egyházmegyei felügyelő évi jelentésében mélységes részvéttel emlékezett meg a dunáninneni egyházkerület felügyelőjének, lándori dr. Kéler Zoltánnak az elhunytáról, akinek halálával az egyházmegye egy érdekeiért mindig bátran sik- raszálló, áldozatkész katonáját vesztette el, s kérte emlékének a jegyzőkönyvben való megörökítését. Majd megemlékezett az ágostai hitvallás keletkezéséről s annak történelmi fontosságáról, amely azt a vágyat ébreszti fel bennünk, hogy vajha a mai válságos időkben is lennének olyan Melanchtonjaink és hitvalló világi férfíaink, akik az ő erős meggyőződésükkel s amellett mélységes felekezeti türelmükkel állnak őrt az evangéliumi igazságok mellett. Jelentése további részében meleg szavakkal emlékezett meg Kiss István püspök, valamint Balogh István esperes lelkészi szolgálatának 40-ik évfordulójáról, és dr, Sztranyavszky Sándor egyházkerületi felügyelővé történt egyhangú megválasztásáról, akiket a közgyűlés jegyzőkönyvi kivonatban üdvözöl. Utána Balogh István terjesztette elő rész-
