Evangélikusok lapja, 1930 (16. évfolyam, 1-43. szám)
1930-06-22 / 25. szám
196 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1930. mébe ajánlja az igazgatására bízott Luther Otthont s felemlíti a szarvasi diákok áldozatkészségét, kik évi 1—1 P-vel járulnak az intézmény fenntartásához. A közgyűlés Radvánszky báró egyházfelügyelőt és Kapi Béla dunántúli püspököt táviratilag üdvözölte. A járás főszolgabírájának Kuncz István és Schöll esperesnek köszönetnyilvánítása után az elnök a gyűlést bezárja. A Protestáns Kör helyiségében tartott 60 személyes díszebéden számos pohárköszöntő hangzott el. Az elnök, dr. Szigethy Lajos a kormányzóra alkalmazza a Washingtonról közmon- dású szállóigét: ,,nagy volt a háborúban, nagy volt a békében, nagy embertársai szívében!“ — Schölt esperes a trianoni béke után bekövetkezett korban élő és működő tanárság fontos szerepét méltaja. Vidovszky a kultúra és vallás párhuzamát fejtegetve az iskola munkáját támogató esperest élteti. Dr. Böhm a tanáregyesületet oly szeretettel fogadó bonyhádi közönségre emeli poharát, dr. Szetényi kifejti, ,hogy a mai kiélezett felekezeti ellentétek korában egyedül a tanárság igyekszik ezek elsimítására s a R. K. Tanáregyesület kiküldöttjét, Lechner Tibort élteti. Dr. Szigethy Perczel Béla főrendiházi tagot ünnepli, ki meghatottan köszöni a családjára vonatkozó megemlékezést s a tanáregyesületet, mint a szebb jövőt előkészítő kultúrtényezőt köszönti a felekezeti érdekeken felülálló hazafias érzés szentségére hivatkozva s poharát a bonyhádi gimnázium igazgatójára emeli. Fáik Henrik igazgató bibliai pünkösdi reminíscenciák alapján szól az egység és reménység szent lelkét váró egybegyűlt tanárokról, kinek e magasztos célú összejövetele bennük, a helybeliekben, kétségtelenül fokozza lelkes buzgóságukat. Tomka vallástanár Isten végzéseinek bölcseségére hivatkozva hirdeti a szebb a jövőt s az ennek előmozdításán közreműködő hőt gye két élteti. Rózsa Sándor az Orsz. Tanítóegyesület kiküldöttjéhez fordulva szól a társadalom legmunkásabb, de legígénytelenebb tagjairól, a tanítókról, kiknek kívánja, hogy emeljék most, a békében ők azt a zászlót magasra, melyet egykor Perczel Mór lengetett. A gyűlés ezzel befejeződött, az ezen résztvevő tagok nagy száma azonban útbaejtette a Dunántúl egyik legnagyobbjelentőségű, (történelmi és művelődéstörténeti emlékekben gazdag városát), Pécset. Itt a vendégszerető ev. papiakból indult el a tanárság Baldauf ev. lelkész, Nendtwích polgármester és Tóth egyet, tanár vezetésével a város nevezetességeinek a megtekintésére. A sebészeti klinika, az Erzsébet tud. egyet,, a török mecset, a Zsolnay-gyár s a mindezek fölé emelkedő, nemzetünk dicső múltját, már akkor is nagy művészi fejlettségét hirdető székesegyház megtekintése feledhetetlen élményként vésődött a jelenlevők leikébe. Tapasztalatainkat gazdagítva, hazánk, egyházunk jövőjébe vetett hitünket fokozva tértünk vissza Bonyhád—pécsi kirándulásunkról. Mindenért mégegyszer köszönet azoknak, kik az Orsz. Ev. Tanáregyesület e szép eredménnyel járó gyűlését áldozatkészségükkel lehetővé tették. Dr. Zelenka Margit. Magvetés. Az értelem legmagasabb típusa és az ész legigazíbb felhasználása a magvetésben nyilvánul. A magvetésben látjuk a Teremtő által az emberbe oltott ismeretnek működését, amely^ kikutatja az élet fészkét, észreveszi a remény jogosultságát, biztosítottnak látja a hitet. Az állatok garmadába gyűjtik, vagy egymástól rabolják élelem-készletüket. Az ember azonban, tudva azt, hogy Isten belehelyezte a magba azt a képességet, hogy neme szerint szaporodjék, a földbe szórja a magot, tudván, hogy így megjön a termés betakarításának ideje. És milyen kegyelmes az Isten, aki az embernek ilyen egyszerű módot ád az élet fenntartására, az élet erejének és örömének növelésére. Ha a talaj gondosan és kellően elő van készítve, a csírázás és a növekedés biztosítva van. A mag nem szorul varázsformulákra, bonyolult receptekre, gépies beavatkozásra. Csak annyit kíván, hogy olyan helyre kerüljön, ahol ki tud csírázni, ahol gyökerei a talajban megtalálják a táplálékot. Utat tör magának fölfelé s*a légkör fényéből és melegéből szív erőt. Ha védelmet talál ellenségei ellen, okvetlenül „továbbfejlődik levél és virág útján. Azután következik az érés és az aratás. Az emberi tudás, hit és remény beigazolódnak. ,,A mag az Isten beszéde.“ A világnak ma több magvető kell. A Bibliát jobban és gyakrabban fel kell használnunk arra a célra, amelyet a Megváltó olyan határozottsággal kijelölt, mikor a magvetőről szóló példázatot mondta és adta az övéinek. A Biblia elemezése, osztályozása, történelmének kikutatása mind nagyon jó és helyes téli időben. De a mostani korszak a tavasz ideje, a magvetés ideje. Minden keresztyén földművelésre, magvetésre hivatott. Az ördög nem érte be annyival, hogy éjszaka idején eljött és konkolyt szórt a búzavetésbe. — Az ördög arra csábítja Krisztus híveit, hogy a magtárakat őrizzék, ahelyett, hogy kímennének vetni. — Sokakat megszédített, hogy az Igén vitatkozzanak, vájjon megvan-e benne az újjászületésnek és az új életnek csírája, vagy pedig csak bölcseség található benne; vájjon minden hívőnek kötelessége-e a magvetés, vagy csak a lelkészeknek és tanítóknak. Valami úton- módon tíz keresztyén közül kilencen arra a téves gondolatra bódultak, hogy a Krisztus-hitnek emberi szívekbe plántálása valami szövevényes, titokzatos cselekmény. Ennél díszesebb tévedést nem lehetne kigondolni és terjeszteni. Több magvető, több magvető, több magvető kell. Ha te magad nem vagy járatos a magve-