Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-03-31 / 13. szám
100. evangélikusok lapja 1929. a «revival» vagyis ébresztő miunkáról. Hozzáteszem, hogy jelenleg, Chicago minden lutheránus gyülekezete «ébresztő kampányt» rendez február és március havában. Nem árt, ha ennek a munkának árnyoldalait is latravetjük, de még szükségesebb, hogy jó hatásairól ne feledkezzünk meg. * A Husvét utáni második vasárnap, április 14-ike, sok gyülekezetben «sajtóvasárnap» lesz, amikor offertorium tartatik az evangélikus egyházi sajtó céljaira s az egyháztagokat felhívják az illetékesek az evangélikus sajtótermékek támogatására. Már most arra kérem az Evangélikusok Lapjának olvasóit és barátait, szíveskedjenek lapunkat ismerőseik körében ajánlani és új előfizetőket szerezni. Hálás köszönettel tapasztalom1, hogy előfizetőink között vannak, akik még felülfizetésekkel is honorálják a szerkesztőnek és kiadónak munkáját s ezzel támogatják az Evangélikusok Lapját. Kérnem kell azonban azokat az olvasókat, akiknek a lap jár, de előfizetésüket nem küldték be, hogy az egyházi sajtót legalább addig a mértékig támogassák, hogy előfizetési dijaikat beküldik. Akik hátralékaik iránt érdeklődnek és az előfizetési dijat a hátralékukkal együtt szándékoznak befizetni, azokat itt értesítem, hogy én úgy tudtam, hogy a régebbi expeditor a hátralékosokat még december hónapban értesítette. Minden esetre kérnem1 kell, hogy addig is, míg módomban lesz a kimutatást elkészíteni, legalább az ez évi előfizetést sziveskedjenek a küldött csekklapon beküldeni, hiszen ez nekik semmi külön kiadást nem okoz. KIÉ. Szövetségi konferencia mire. 16-án és 17-én Celldömölkön. A magyar ev. ifjúság mind szélesebb körben észlelhető megmozdiüásának örvendetes bizonysága volt a celldömölki KIÉ konferencia, amely nagyrészt az egyházi lapokban már előzőén ismertetett programm szerint folyt le. Szinte nem remélt számban vonult fel a celldömölki toborzóra nemcsak a közelfekvő, hanem a távolabbi vidékek ifjúsága is vezetőikkel az élükön. Azt hisszük, 200-náí több volt a konferencián résztvett 16 éven felüli ifjak száma s vagy 15—20 ifjúsági egyesület képviseltette magát, amelyeknek sorában a távolabbiak közül a veszprémi, pápai, győri, Jébényi, körmendi, be- ledi, ostffyasszonyfai, csöngei, répcelaki és csá- nigi ifj. egyesületek neveire emlékezünk. Töltéssy Zoltán, KIÉ titkár. Berzsenyi Miklós, celldömölki ifj. egyesületi titkár, Bácsi Sándor, celldömölki s. lelkész lelket adtak a rende- rés fárasztó s nagy körültekintést igénylő miunkájába: meleg otthon, kedves, meghitt hangulat szolgáltak hátteréül a konferencia létekbe vésődő mozzanatainak. A két nap minden rendelkezésre álló órája áldott magvetés volt. Csoportos biblialanulmá- nyozással kezdődött a munka mindakét napon s úgy hisszük, ezek a bibliaórák, amelyeken közvetlen és őszinte eszmecsere folyt vezetők és csoporttagok között az élet egyik legfontosabb kérdéséről s annak megoldásáról (I. Mózes 39. 7—18; I. Mózes 39. 1—6. alapján a kisértés) — képezték a konferencia egyik legmegáldottabb részét. Szombaton bibliatanulmányozás után templomiba sereglett az ünneplő sokaság a konferencia résztvevő ivei, ahol Nagy Sándor, Gell- dömölk ifjúlelkü, ősz lelkipásztorának megható, a sziveket előkészítő megnyitó beszéde után Hering János, veszprémi lelkész tartotta meg nagyszabású előadását «Uj evangélikus ifjúság» címen. Megrázó hatású ébresztő kiáltás volt ez az előadás; egy jobb magyar jövő szempontjából őszintén tárta fel a jelen és a múlt bajait s mutatott rá az ifjúság evangelizálásának szükségességére. A kedves hangulatban elköltött közös ebéd után (látni kellett volna, hogy összebarátkoztak itt a különböző helyekről jött, különböző foglalkozású fiatalemberek) a városi moziba mentünk, ahol az amerikai kér. ifj. egyesületek életéről, munkájáról egy nagyon érdekes, mindvégig lebilincselő hatású film pergett le szemünk előtt. Bár az amerikai ifjúsági élet egészen más viszonyok és lehetőségek képét mutatta, mint aminőt a mi magyar, különösen falusi ifjúságunk elképzelt magának, a hatás mégis miegragadó volt, mert a keresztyén ifjú élet- ideáljának főbb' vonásait szemléltette a mozgalmas képsorozat: az egészséges test s az egészséges lélek, az imádkozó élet, a testvéri közösség, a nemes szórakozások, a nagyrahivatottság s nagy dolgokra készülés jellemvonásait, amelyeket kellő irányítás mellett könnyen beleilleszthet a mi magyar ifjúságunk is a maga sajátos viszonyainak keretébe s összefoglalhatja azokat egy speciálisan magyar élet ideál-egységbe. Mozi után Bácsi s. lelkész nagyszámú közönség jelenlétében «Véres kereszt» címen tartott előadást az iskolában. Végig hordozta a «véres keresztet» a család, a társadalom1, az egyház, a nemzet életének minden veszélyeztetett pontján, hogy a fenyegető veszedelem' éles vonásokkal megrajzolt képe oda a kereszt alá, a megváltó, szabaditó, új életet adó kereszt alá gyűjtse a magyar feltámadás minden reménységét. Utána az eddigi előadások megvitatása került napirendre. Nemcsak képzett, tanult, hanem egyszerű, falusi fiatalemberek is bátran1 vettek részt a közvetlen tónusu eszmecserében, tárták fel tapasztalásaikat s tettek bizonyságot arról, hogy «az egész teremtettség sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését.» Majd Dobos Károly orsz. KIÉ titkár, ref. lelkész, Luk. 2. 52. alapján rendkívül érdekes,
