Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)

1929-03-31 / 13. szám

100. evangélikusok lapja 1929. a «revival» vagyis ébresztő miunkáról. Hozzá­teszem, hogy jelenleg, Chicago minden lutherá­nus gyülekezete «ébresztő kampányt» rendez feb­ruár és március havában. Nem árt, ha ennek a munkának árnyoldalait is latravetjük, de még szükségesebb, hogy jó hatásairól ne feledkez­zünk meg. * A Husvét utáni második vasárnap, április 14-ike, sok gyülekezetben «sajtóvasárnap» lesz, amikor offertorium tartatik az evangélikus egy­házi sajtó céljaira s az egyháztagokat felhívják az illetékesek az evangélikus sajtótermékek tá­mogatására. Már most arra kérem az Evangéli­kusok Lapjának olvasóit és barátait, szívesked­jenek lapunkat ismerőseik körében ajánlani és új előfizetőket szerezni. Hálás köszönettel ta­pasztalom1, hogy előfizetőink között vannak, akik még felülfizetésekkel is honorálják a szerkesztő­nek és kiadónak munkáját s ezzel támogatják az Evangélikusok Lapját. Kérnem kell azonban azo­kat az olvasókat, akiknek a lap jár, de előfize­tésüket nem küldték be, hogy az egyházi sajtót legalább addig a mértékig támogassák, hogy előfizetési dijaikat beküldik. Akik hátralékaik iránt érdeklődnek és az előfizetési dijat a hátra­lékukkal együtt szándékoznak befizetni, azokat itt értesítem, hogy én úgy tudtam, hogy a ré­gebbi expeditor a hátralékosokat még decem­ber hónapban értesítette. Minden esetre kérnem1 kell, hogy addig is, míg módomban lesz a ki­mutatást elkészíteni, legalább az ez évi előfize­tést sziveskedjenek a küldött csekklapon bekül­deni, hiszen ez nekik semmi külön kiadást nem okoz. KIÉ. Szövetségi konferencia mire. 16-án és 17-én Celldömölkön. A magyar ev. ifjúság mind szélesebb kör­ben észlelhető megmozdiüásának örvendetes bi­zonysága volt a celldömölki KIÉ konferencia, amely nagyrészt az egyházi lapokban már elő­zőén ismertetett programm szerint folyt le. Szinte nem remélt számban vonult fel a celldö­mölki toborzóra nemcsak a közelfekvő, hanem a távolabbi vidékek ifjúsága is vezetőikkel az élükön. Azt hisszük, 200-náí több volt a konfe­rencián résztvett 16 éven felüli ifjak száma s vagy 15—20 ifjúsági egyesület képviseltette ma­gát, amelyeknek sorában a távolabbiak közül a veszprémi, pápai, győri, Jébényi, körmendi, be- ledi, ostffyasszonyfai, csöngei, répcelaki és csá- nigi ifj. egyesületek neveire emlékezünk. Töltéssy Zoltán, KIÉ titkár. Berzsenyi Mik­lós, celldömölki ifj. egyesületi titkár, Bácsi Sán­dor, celldömölki s. lelkész lelket adtak a rende- rés fárasztó s nagy körültekintést igénylő miun­kájába: meleg otthon, kedves, meghitt hangulat szolgáltak hátteréül a konferencia létekbe vésődő mozzanatainak. A két nap minden rendelkezésre álló órája áldott magvetés volt. Csoportos biblialanulmá- nyozással kezdődött a munka mindakét napon s úgy hisszük, ezek a bibliaórák, amelyeken köz­vetlen és őszinte eszmecsere folyt vezetők és csoporttagok között az élet egyik legfontosabb kérdéséről s annak megoldásáról (I. Mózes 39. 7—18; I. Mózes 39. 1—6. alapján a kisértés) — képezték a konferencia egyik legmegáldottabb részét. Szombaton bibliatanulmányozás után temp­lomiba sereglett az ünneplő sokaság a konfe­rencia résztvevő ivei, ahol Nagy Sándor, Gell- dömölk ifjúlelkü, ősz lelkipásztorának megható, a sziveket előkészítő megnyitó beszéde után Hering János, veszprémi lelkész tartotta meg nagyszabású előadását «Uj evangélikus ifjúság» címen. Megrázó hatású ébresztő kiáltás volt ez az előadás; egy jobb magyar jövő szempontjá­ból őszintén tárta fel a jelen és a múlt bajait s mutatott rá az ifjúság evangelizálásának szük­ségességére. A kedves hangulatban elköltött közös ebéd után (látni kellett volna, hogy összebarátkoztak itt a különböző helyekről jött, különböző fog­lalkozású fiatalemberek) a városi moziba men­tünk, ahol az amerikai kér. ifj. egyesületek éle­téről, munkájáról egy nagyon érdekes, mind­végig lebilincselő hatású film pergett le sze­münk előtt. Bár az amerikai ifjúsági élet egé­szen más viszonyok és lehetőségek képét mu­tatta, mint aminőt a mi magyar, különösen fa­lusi ifjúságunk elképzelt magának, a hatás mégis miegragadó volt, mert a keresztyén ifjú élet- ideáljának főbb' vonásait szemléltette a mozgal­mas képsorozat: az egészséges test s az egész­séges lélek, az imádkozó élet, a testvéri közös­ség, a nemes szórakozások, a nagyrahivatottság s nagy dolgokra készülés jellemvonásait, ame­lyeket kellő irányítás mellett könnyen beleil­leszthet a mi magyar ifjúságunk is a maga sa­játos viszonyainak keretébe s összefoglalhatja azokat egy speciálisan magyar élet ideál-egy­ségbe. Mozi után Bácsi s. lelkész nagyszámú kö­zönség jelenlétében «Véres kereszt» címen tar­tott előadást az iskolában. Végig hordozta a «véres keresztet» a család, a társadalom1, az egy­ház, a nemzet életének minden veszélyeztetett pontján, hogy a fenyegető veszedelem' éles vo­násokkal megrajzolt képe oda a kereszt alá, a megváltó, szabaditó, új életet adó kereszt alá gyűjtse a magyar feltámadás minden reménysé­gét. Utána az eddigi előadások megvitatása ke­rült napirendre. Nemcsak képzett, tanult, hanem egyszerű, falusi fiatalemberek is bátran1 vettek részt a közvetlen tónusu eszmecserében, tárták fel tapasztalásaikat s tettek bizonyságot arról, hogy «az egész teremtettség sóvárogva várja Isten fiainak megjelenését.» Majd Dobos Károly orsz. KIÉ titkár, ref. lelkész, Luk. 2. 52. alapján rendkívül érdekes,

Next

/
Oldalképek
Tartalom