Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-03-31 / 13. szám
urna*. öWüWfBöf VII.Oi2ell3L-u.28 XV. évfolyam. 1929. március 31. 13. szánd. EVANGÉLIKUSOK LAPJA Szirkesztlság is kiaiibivalil: LÉBllT (Mason a.) RfaMia : 1 LUTHER-SZÖVETSÉG. Uasitatta: OR. fUFFBT SlRDOR püspCk. Mafllelenlk btteiUéat egvszcr. vasárnap.------------------------------------------------- ElMzetésj ir: Égési évre 6 P. M HL, lélévru 3 P. 5t«rkí.ukt. 20 ML negyedem t P. 60 ML Esi szám Ifi ílll PastatakarikpiRzláf I csekkszámla: 1290. NÉMETH KAROLT ««pt-res. Hirdetési árak aicHegvezés szerint. Krisztus él és uralkodik. „Ha Krisztus fel nem támadott, akkor hiábavalóami prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is.u I. Kor. 15, 14. A keresztyénség a legmagasabbrendü szellemi tényező a történelemben. Kétezer év alatt a legkülönbözőbb kultúrájú népek életében bizonyította be nevelő, fegyelmező, megihlető és boldogító erejét. Harcolnia kellett mindenféle szellemi és erkölcsi áramlatokkal; tudományos irányokkal, bölcsészeti rendszerekkel Hatalmas ellenségei és ártalmas szövetségesei voltak. Azok a nemzetek, amelyeknek vallásává lett, Memelkedtek az évszázadok folyamán a primitiv barbarizmusból a világ vezernemzeteivé; békében háborúban, dicsőségben és mega I adottságban fokról-fokra fejlesztették kultúrájukat, gazdasági, kereskedelmi, politikai berendezkedesüket s közben felhőnek és tűznek oszlopában állandóan előttük járt irányt mutatva, serkentve, lelkesítve a Krisztus evangélioma Ha emelkedésüknek erőit keressük, végső elemzésben lelki erőket találunk és ezeknek az erőknek a keresztyén vallás adott lendületet, szárnyalást, átütő képességet. Történelmi tény és igazság, hogy a keresztyénség megalapítása óta a keresztyen nemzetek viszik előbbre a világot és pedig a keresztyénség elveinek, gondolatainak szolgálatával. Így van ez ma is. Nemzetek emelkedése és sülyedése ma is attól függ, hogy abban a lelki szabadságban, amelyre Krisztus megszabadított, mennyire tudnak megállani. A keresztyénség azáltal teszi a lelkeket és a nemzeteket erősse, diadalmassá, hogy felszabadítja őket a szolgaság alól: bálványoknak, embereknek, törvényeknek, a betűnek és az el- mulandónak szolgálata alól s a Jézus Krisztus uralma alá vezérli, a Jézus Krisztus szolgálatára kötelezi el őket. A keresztyénség sohasem azzal hivott létre a semmiből nemzeteket és szenteket, hogy odakötötte őket a múltjukhoz, a már leélt történelmükhöz. A keresztyénség forradalmilag nyúlt bele a földi életbe, űjjászült, uj teremtményeket hozott létre, akár Pál apostolról, akár Lutherról, akár István király apostoli munkájáról vesszük a példát. Krisztus sohasem akart követői között olyanokat, akik hátrafelé tekintenek. Sohasem tudott felhasználni olyan erőket, amelyek kötöző láncok; a holtak körül való foglalatoskodást rábizta a holt telkekre. Nem kedvelte azt a nemzetséget, amely a próféták sírjait ékesítette. Krisztus azokat az erőket ébreszti fel és azokat állítja szolgálatába, amelyek történelmet csinálnak és próféták nemzedékét akarja maga körül látni. Ahol a Krisztus van, ott előretörő, bátor, őszinte és szabad élet van; ott élő és próféták) lelkek vannak; ott a polyvát égetik, a búzát csűrbe takarják; ott a fejsze állandóan a fák gyökereire vettetik és amelyik fa nem terem, legyen az évtizedes, vagy évszázados, vagy' évezredes, kivágattatik, mert ez a krisztusi életnek törvénye. Elet és Ítélet. A keresztyénség történelmében egyetlen egy' állandó erő van, s ez nem az egyháznak ereje, nem az intézményeknek ereje, nem ilyen amolyan szervezetaégnclc a/ ereje, hanem az élő és uralkodó Krisztusnak az ereje. Sokan kétségbe vonják a keresztfán meghalt Jézus Krisztusnak feltámadását. Ahogyan botrankozás volt a zsidóknak és bolondság a görögöknek az apostol korában a Krisztus keresztfája, úgy sokaknak bot- ránkozás és bolondság ina a Krisztus üres sírja. Ma a világ hajlandó volna elfogadni erkölcsi eszményül a/.t a Krisztust, aki hű és engedelmes volt mindhalálig; aki egy buta és gonosz tömeggel szemben kész volt az általa vallott igaz- ' ságért meghalni. És ez a tény mutatja, hogy a keresztyénség az erkölcs terén milyen emelkedett felfogást hozott. Kevésbbé hajlandó bevenni és meggyőződésül vallani, hogy a megfeszített és meghalt Jézus Krisztus feltámadott, él és uralkodik. Senki által nem vonható azonban kétségbe, hogy' a keresztyén igehirdetés, valamint a ke- sn^zsijyi c caSöJ |o^apzo>| baJ3ciu jiq uoajzsoj feltámadása és a Krisztus uralma volt. A keresztyén prédikáció a feltámadott és élő Krisztus hirdetésével szerzett híveket, mártírokat és szenteket. «Ha Krisztus fel ’nem támadott, akkor hiábavaló a mi prédikálásunk, de hiábavaló a ti hitetek is.» A keresztyén egyház keletkezése, növekedése, megmaradása a feltámadott és élő Krisztusba vetett hit nélkül elképzelhetetlen. Maga ez a hit J>edig elképzelhetetlen anélkül, hogy a keresztyének valami módon meg ne tapasztalták volna, hogy Krisztus él. Ilyen tapasztalat nélkül á keresztyének ezrei nem haltak volna meg hitükért. Végső elemzésben persze
