Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-02-10 / 6. szám
44 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1929. amely nemcsak gyakorlatilag', de az elmélet terén is atheistává válik és Logy a világon egy nagy mozgalom vonul vég'g, amelynek célja az istenségnek még az eszméjétől is megszabadulni és az emberi életet merőben szekuláris, materiális és múlandó létére alapozni. A világ elvesztette Istent és az Isten nélküli világ a pusztulásba támolyog, Ina nem tudja lábát megint megvetni a mi Urunk Jézus Krisztus hitében. Azonban ez a külmissziói konferencia egészen új módon kitágította kutatási körét. A missziói tárgyalásokba első ízben vonta bele azt az indusz- trializmust, az a p ofit-rr o ivumot, amely a Nyugatot Lenin atheizmusába sodorta s most a keleti civilizációt rág;a és e’pusztítja Afrika törzsi életét. Ennek a nagy külmissriői konferenciának legnevezetesebb vonása az, hogy szemébe mert nézni annak a ténynek, hogy a megbomlott kereskedelmi és ipari élet a fő felidézője a világ bajainak. A konferencia munkájának egv másik ága a nevelés ügyével foglalkozott. A világ helyzetének megvizsgálásából kitűnt, hogy a nevelésnek lényeg leg vadásos nevelésnek kell lennie, s ha nem lesz vallásos, akkor tévutakra vezet. Az a kötet, amely a konferenc'á’ak nevelésügyi munkálatairól megjelent, elibénk és az egész világ elé tárja a keres~tyénség|et a nevelés terén meg- il’ető szerep t, amelyet jézus Krisz us új nevelési eszményének nevezhetnénk. Reményekre jogosító a jövendőre nézve az a gondolat, hogy a világ nevelése Jézus gondolata szerint fog történni. Ez a nagyjelentőségű konferencia felismerte azt a tényt is, amire ritkán szoktunk gondolni, hogy a föld lakosainak kétharmad része parasztokból, mezőgazdákból telik ki, és ha a külmisszió munká'a reál's akar maradni, akkor nem szoritkozhrtik a várcsokra és a fejlettebb civilizációkra; valami módon kapcsolatba kell jutnia az emberi lények nagy tömegeivel, akik a társadalom egész piramisának alapját alkotják, és segítséget, tanítást, bátorítást, szellemi életet kell nékik adnia, hogy a földműves népnek az egész világon élő nagy tömege1, úgy a ke eszt ’énségben, mi t a pogányságban, megérezzék Krisztus nagy igazságának hatását. A misszionáriusnak feladata, hogy az ifjúságot az életre nevelje, és nem csupán a túlvilág! hanem a földi él tre is. Végül foglalkozott a konferencia a faji problémával is. A minden népfa'ból és szinből való delegátusok iparkodtak meglátni^ hogy a faji ellentéteket miként lehetne megszüntetni. Ezek az ellentétek elválasztják és sokszor szembeállítják a fehér fajt a színes fajokkal. A nehézség nem csupán egy országban, hanem minden országban megtalálható. A brit birodalomban épúgy, mint Amerikában, ahol a feketék adnak fel súlyos problémát. A megbeszélések so’-án, felsmerve azt, hogy a világ nem prosperálhat, amig a népfaok nem tudnak egymással harmóniában élni, egészen világossá lett, hogy amíg meg nem látjuk a Krisztusban Istennek, minden ember Atyjának igaz kijelentését, aki minden fajtájú gyermekét hívja abba a nagy családba, amelynek feje Jézus Krisztus, kevés kilátás van arra, hogy ezek a faji ellentétek elsimulnak. A misszionáriusnak nagy feladata ma az, hogy az egész világot átfogó nagy mozgalmak új fázisában az ipar, a nevelés és a népfajok kérdéseiben azt a megoldást hirdesse, amelyet Jézus ád. Ez a konferencia nagy esemény volt. Évek telnek bele, amig rájövünk, hogy korszakalkotó esemény volt, amely kinyitotta az egyház szemeit a világ igazi szükségleteinek meglátására, s Krisztus útjáról eltakarította azt a régi lomot, amely Öt eddig feltartóztatta. Rájövünk majd, hogy éppen olyan jelentőségteljes esemény, mint az első Pünkösd, vagy a reformáció, vagy a modern külmissziő kezdete. Horton R. F. Böjti ima. Mi Urunk, aki az örökkévalóságból leszáilot- táí a múlandó világba, hogy megismertesd1 velünk az Atyának szeretetét és megmutasd a magad életében az örök életet, add nekünk azoknak nyugodalmát, akikben Te megnyugodtál. Rázz fel bennünket a bűn nyomasztó álmából; űzz ki belőlünk minden kényelemszeretetet; teremts bennünk Istennek tetsző új életet. Mutasd meg, Urunk, hogy milyen távol vagyunk a tökéletességtől; mennyi bűn homályo- sitja életünket. Önts bátorságot szivünkbe, hogy ne vonakodjunk meg vizsgál ni magunkat az isteni törvény tükrében. Nyújtsd kegyelmed vigasztalását, hogy bűneink felismerése ne vigyen kétségbeesésbe, hanem arra serkentsen, hogy igyekezzünk megjavulni, szentül és igazán élni. Erősits, hogy Istennek gyermekei legyünk; legyőzzünk minden gyarlóságot; felülemelkedjünk a testiségen s a lélek világában éljünk.^ Könyörüli Urunk azokon, akik céltalanul, könnyelműen, önzőén élnek, akik csak szeszélyes vágyaik kielégítését hajszolják. Kezdj bennük és bennünk új életet; mutass nekünk kiváltképen való utat. Örökkévaló karjaid öleljenek át bennünket, mígnem bűneinkbő e^és ei kit'sztulunk; mígnem szomorúságunk örömre fordul. Ámen. GONDOLATOK. Áldott gondolat, hogy Isten gyermekkorunktól fogva, és mindig áldólag, felettünk tartotta atyai kezét. Ha egyszer ez az érzés feltámadt, a szív hálaadóan dobog. Minden adományt magasztalással viszonzunk.. . s ezáltal egész életünk Isten orcájának világosságába helyeztetik s megtelik vidámsággal, derűvel és békességgel, amelyeket csak a hálás szív ismerhet. Manning.
