Evangélikusok lapja, 1929 (15. évfolyam, 1-50. szám)
1929-11-17 / 43. szám
1929_______________________EVANQELIKUSOK LAPJA _______ 339. m unka, nyofc órai pihenés) tudott volna — Teszegezi, hogy a munkás méftó a pihenésre. A \asárnapi teljes munkaszünetet hirdeti. A sport túl hajtása, vasárnapokon és egész ünnepnapokon a sportolás ünneprontás, mely sem a testnek, sem a léleknek, sem az egyénnek, sem a nemzetnek nem használ. A kereskedők és iparosok, földbirtokosok vagyonának erőszakos gyarapítása csak látszólagos ha tanoncáikat, serdülő ifjú napszámosaikat ünnepnapon és a pihenésre szánt órákban foglalkoztatják, ahelyett, hogy pl. a vasárnapi iskolába, vagy Isten házába kiilde- nék. Ma is sok az ünneprontó. A lebujokban, a korcsmák borgőzös levegőjében eltöltött vasárnap nem szolgál pihenésül, sőt nagyobb kimerültséget okoz. A pihenés erkölcsi célja a test felfrissitése s erőgyűjtése és a léleknek Isten igéjével megtclitése. Mert »nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amdyl Istennek szájából származik*:. 4. A negyedik parancsolat szociális tanítása az, hogy e parancsolat és magyarázata a szabad gondolkodók, a nemzetközi szociáldemokraták s a bolsevizmus, Istent, hazát megtagadó té\tanai ellenében odaállítja az állam, nemzet és társadalom boldogulásának és nagyságának igazi és meg rendíthetetlen gránitoszlopait: Isten, haza, család s a tekintély és felsöbbség iránti tiszteletet mondván, hogy a negyedik parancsolat a/t jelenti: »Hogy a mi szüleinket és urainkat meg ne vessük, se haragra ne indítsuk, hanem tiszteletben tartsuk, nekik szolgáljunk, engedelmeskedjünk és nagyra becsüljük őket.« Haladás, fejlődés tehát csak ott lehet, ahol van Isten- és haza- szeretet, a család tagjai között a bizalom, az egyház és a világi hatóság iránti tisztelet, űr és szolga, munkaadó és munkás között s általában az emberek között a kölcsönös egymást megbecsülés. 5. Az ötödik parancsolat magyarázatában számos szociális bajra és kérdésre találunk megfelelő tanítást. így az osztályharcra, öngyilkosságra, a háboiura, munkatülterhelésre, egykére, anya- és csecsemövédelcmre, munkálok, rokkantak életbiztositására, állat és növényvédelemre stb. vonatkozólag. Luther a Kátéban azt mondja, hogy az élet a legfőbb földi javak közé tartozik, azt Isten adta s csak Isten veheti eb Ncmcsak- hogy felebarátunk életét nem szabad elvennünk, de önkezünkkel saját életünket sem szabad kioltanunk. Az Qiigyiikosság a hitetlenségnek, Isten nélküli életnek a következménye. Luther azonban tovább is megy. "Nemcsak, hogy azt mondja nem szabad valakinek testében kárt, vagy sereimet okozni, hanem haragra sem szabad senkit ingerelni, sőt akkor is vétkezünk az ötödik parancsolat elten, ha bajban Tevő embertársunk, szomszédunk segedelmére nem sietünk. Az ötödik parancsolat ilyen értelmezése ad okot a munkások, rokkantak életbiztositására, anya- és csecsemővédelemre s ama preventív intézkedésekre, amelyek a fertőző betegségek gyilkoló hatását, egészségtelen táplálkozás, egészségtelen földes lakások megszüntetését célozzák. 6. A ha;odik parancsolatot Luther úgy magyarázza: »T isztán és szemérmetesen éljünk mind szava ink loan, mind cselekedeteinkben s kiki az ő hitvestársát szeresse és becsülje. A család a társadalmi étet alapsejtje, Isten kegyelmi ajándéka s a nemzeti életnek is forrás.» és fenntartója. Amilyen a család, olyan az állam. A családi étet erkölcsi alapja a házasság, melyre a keresz- tyénség nyomta rá igazi erkölcsi bélyegét. A házasság Isten rendele e. A hatodik parancsolat a házasélet tisztaságát védi. A Káté határozottan leszögezi, hogy csak az a házasság tartós és boldog, amelynek alapja nem az anyagiasság, az érzékiesseg és állati vágy, hanem a keresztyéni szeretet. A kommunisták által hirdetett szabad szerelem, paráznaság és erkölcstelenség, mely a nemzedék clkorcsosodásának és számos nemibajnak lehet okozója. Paráznaságszámba megy már a hitvestársak egymás iránti tiszteletlensége is, illetlen szavak, tettek és gondolatok, a szemére msértő képek, sajtótermékek és öltözékek. 7. A hetedik pirancsolat szociális tanításában felismerhetjük a pénznek és a magánva- gvormak helyes értelmezését és jelentőségét. E parancsolatban Isten a becsületes munkával szerzett magántulajdonnak a szentségét védi meg. Erőszakkal, csellel, embertársunk vag\onát, pénzét, istenadta ezeréves hazáját, földjét elkommu- ni/álni, ellopni nem szabad, sőt Luther Kátéjának magyarázata szerint azon kell lennünk, hogy •az ő javai megtartassanak és gyarapodjanak«. Becsületes, szorgalmas munkával vagyont mindenki gyűjthet. Vagyonúnknak azonban csak akkor van erkölcsi értéke és haszna, ha azt saját magunk és családunk megélhetésén kívül Isten dicsőségéie és embertársaink javára is fordítjuk. A dolgozó elem természetesen nemcsak a proletár, amiként azt a szociálisták hangoztatják, hanem a szellemi munkás is, nemcsak aki kezével, hanem aki számos éveken át óriási áldozattal kitanulva, szellemi fegyverekkel keresi kenyerét. Nemes, szociális elv a Káté ama magyarázata: »hogy az ö szavai megtartassanak« alapján, hogy emeljük az alsóbb néposztályt, a felső osztály porba rántása és károsodása nélkül. 8. A nyolcadik parancsold: »Ne mondj fcle- baiátcd ellen hamis tanúságot«, a Lutheri Káté magyarázata szerint azt jelenti, hogy... felebarátunkat hazug ágba ne keverjük, el ne áruljuk, ne kisebbítsük, se rágalommal ne illessük, hanem őt mentsük, gondoljunk és szóljunk jót felőle, mindeneket jóra magyarázván. Mig az Ur Isten az 5-ik parancsolatban felebarátunk életét, mint legfőbb földi jót, a ö-ikhan házas- életének tisztaságát, a 7-ikben magányvagyonát akarja megmenteni, úgy a 8-ikban annak jóhir- nevél és becsületét védi. A szociális társadalmi baj: kereset, munka, kenyér, hitelhiány, gazdasági összeomlás stb. oka az emberek, üzletek,
